Kereső toggle

Fáradt választók, harcos jelöltek

Második fordulóban dől el a lengyel elnökválasztás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meglepően szoros eredmény született a lengyel elnökválasztás első fordulója után: a Kaczynski-féle Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda nyerte az első fordulót, míg a korábban biztos befutónak hitt jelenlegi államfő, Bronislaw Komorowski - a jelenleg kormányzó Polgári Platform (PO) politikusa - csak a második helyet szerezte meg. A harmadik helyen a fiatalok körében népszerű rocksztár, Pawel Kukiz végzett, így május 24-én mindenképpen megtartják a második fordulót.

A második forduló előtt az egymástól csupán egyszázaléknyi különbséggel végzett két jelölt között komoly médiaharc várható, és a lapunknak nyilatkozó lengyel politológus, Lukasz Lipinski szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy a következő fordulóban az eredmény megfordul.
Az inkább mérsékelt jobboldalinak számító jelenlegi elnöktől az várható, hogy középutas politikáját fogja hangsúlyozni. Bronislaw Komorowski Lech Kaczynski tragikus halála után került pozíciójába, miután a lengyel elnök az oroszországi Szmolenszkben több magas rangú állami tisztségviselővel és a katonai vezérkar egy részével repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.
Komorowski kihívója, Andrzej Duda a jobboldali ellenzék egyik vezetője, akinek pártja 2005–2007 között volt hatalmon, és előrehozott választások során veszítette el kormányzati pozícióját. Ez a párt Lipinski jellemzése szerint leginkább orbáni típusúnak mondható. Véleménye szerint ez egy jobbra tolódott, nacionalista, szociális demagógiához közelítő párt, amely a magyar mintát tartja követendőnek. Duda fiatal, dinamikus személyiség, szavazóit jobban tudja mozgósítani, mint ellenfele.
A mérleg nyelvét valószínűleg a Pawel Kukizra szavazó fiatalok fogják jelenteni, akik leginkább protest-szavazatokat adtak le: nem jelentett hátrányt a jelölt számára, hogy nem politikus, sőt éppen előnyt kovácsolt belőle. Legfőbb kampánytémává az egyéni választókerületek kialakítását emelte, amelyet mindkét, versenyben maradt elnökjelölt be tud építeni a programjába. A választások igazi tétje az, hogy megmutatja a jelenlegi kormányzat a mérsékelt Polgári Platform támogatottságát – vagy éppen annak hiányát. Ha Duda megnyerné a következő fordulót – amire egyébként kisebb az esély, mint a jelenlegi kormányfő győzelmére –, az jobboldali fordulatot jelentene Lengyelországban – magyarázza Lukasz Lipinski. Véleménye szerint megerősödne a nacionalizmus, és a magyar példához hasonlóan az állam szerepének hangsúlyozása mellett elkezdődne a korábban magánkézbe került nagy cégek visszaállamosítása.
Lipinski szerint Duda leginkább Orbán Viktorra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy egyértelműen a nyugat iránt elkötelezett, és az orosz–ukrán konfliktusban inkább Oroszországgal szemben foglal állást. Hasonlít Orbánra a politikája abban is, hogy új alkotmányt szeretne Lengyelország számára, amely például lehetőséget ad a referendumok megtartására, és az egyéni választókerületek létrehozását is szorgalmazza. Duda győzelme előrevetítené a következő parlamenti választások várható eredményét is, ezért a két jelölt várhatóan sokkal intenzívebben fog kampányolni, mint az első forduló előtt, amikor a nagy fölénnyel vezető Komorowski azt is megtehette, hogy elutasítja a tévévitát. A második forduló előtt viszont már bejelentette vitatkozási szándékát, és több lengyel elemző szerint is nagyon kemény „mészárlás” indulhat meg a médiában a két jelölt között.
A vasárnapi alacsony részvételi arány (48,9 százalék) azt mutatja, hogy az emberek belefáradtak a két párt, a PiS és a PO konfliktusaiba, és a politika világán kívülről érkező zenészre is hajlandóak szavazni a változás érdekében. Az Index írása szerint egyébként a szavazók megosztottsága földrajzilag jól nyomon követhető: a keleti, elmaradottabb vajdaságokban Komorowski, míg a nyugati, fejlettebb területeken Duda nyert. Ha életkor tekintetében nézzük meg a választókat, akkor a fiatal generáció egyértelműen Kukizra szavazott. Az is megfigyelhető, hogy Kukiz támogatottsága kicsivel magasabb volt a nyugati országrészben, vagyis inkább Komorowski bázisából szerzett szavazatokat – kérdés, hogy az elnök képes lesz-e visszaszerezni támogatottságát a kormánypárt ellen szavazó rétegektől.

Olvasson tovább: