Kereső toggle

Judeofóbia Franciaországban

Egy előítélet nyomában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A zsidóknak, azoknak van pénzük.” Ezzel az indokkal támadott meg múlt hétfőn három fegyveres álruhás férfi egy zsidó vallású fiatal párt saját otthonában, a franciaországi Créteilben, Párizs egyik külvárosában. Az incidens újra nyilvánvalóvá tette: a gazdasági indíttatású antiszemitizmus továbbra is virágzik.

„A támadás antiszemita jellege bizonyítottnak tűnik” – jelentette ki Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a múlt heti agressziót követően. Az áldozatok, egy 21 éves férfi és egy 19 éves nő, azért váltak az atrocitás célpontjaivá, mert – ahogyan támadóik megfogalmazták – „a zsidóknak, azoknak van pénzük”, és „nem teszik bankba”. Ugyanebből az indokból rabolta el, majd kínozta halálra Ilan Halimi zsidó fiatalembert 2006-ban a „barbárok bandája” nevű csoport, summás váltságdíjat remélve az áldozat „gazdag, hiszen zsidó”családjától. (Életfogytiglan a gyilkosnak. Hetek, 2009. július 17.)
Az eset élénk reakciót váltott ki az antiszemitizmus jelenségét vizsgáló szakemberek körében. Michel Wieviorka francia szociológus például a Le Nouvel Observateur hírportálnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a zsidóság és a pénz összefonódásának sztereotípiája nem új keletű, „már az antiszemitizmus előtt” létezett, gyökerei az antijudaizmusig nyúlnak vissza. Mikor a pénz még nem adott okot a gyűlöletre, ott volt a vallás: a keresztények az „istengyilkos nép” vádjával bélyegezték meg a zsidókat, mivel „megölték Jézust, és nem akarták elismerni az új vallást”. A középkorban azután különböző, pénzzel kapcsolatos funkciók ellátásának keretei közé szorították őket, ami akkoriban megvetett dolognak számított. Ettől fogva kezdték ráaggatni a zsidó közösségre a „kapzsi” és a „fösvény” jelzőket. Ezek a vádak a 19. században, a kapitalizmus megjelenésekor törtek újra felszínre. A klisé világméretű összeesküvés-elméletté nőtte ki magát. Valójában ekkor alakult ki a tulajdonképpeni antiszemitizmus ideológiája: a zsidóság fajként való megkülönböztetése, valamint feltételezett szerepe a világuralmi törekvésekben – fejtegeti Wieviorka.
Gerald Krefetz történész Jews and Money – The Myths and the Reality (A zsidók és a pénz – Mítoszok és valóság) című könyvében egy mondatban összegzi a gazdasági jellegű antiszemitizmus eszméjét: a zsidók „ ellenőrzik a bankokat, a pénztartalékokat, a gazdasági és az üzleti tevékenységeket – a közösségét, az országét, a világét.”
Wieviorka azonban leszögezi, hogy a zsidóság jelenlétét nem lehet csupán a bank és a pénzügy szférájára korlátozni. Az ipari forradalom korszakában például a munkásosztály fontos bázisát képezték a zsidók, különösen Lengyelországban.
Bár Franciaországban sok híve akad az úgynevezett „új judeofóbiának”, amely a radikális anticionizmus álarca mögé bújik, a gazdasági jellegű antiszemitizmus továbbra is erősen jelen van a társadalomban – írja a Le Figaro című francia napilap. Elég, ha a kétes hírnevű humorista, Dieudonné szövegeire gondolunk, amelyekben számos utalás található a „szervezett közösség” és az üzleti szféra között húzódó kapcsolatról. (Humorbojkott. Hetek, 2014. január 17.)
Az említett sztereotípia leküzdésére vállalkozott Wieviorka idén megjelent könyvében (L’antisémitisme expliqué aux jeunes – Antiszemitizmusról fiataloknak), amelyben olyan kérdéseket feszeget, mint például a bevándorló fiatalok fogékonysága az antiszemitizmus iránt, a „holokausztbiznisz” vagy az antiszemitizmus és az anticionizmus közötti különbség. A szociológus hangsúlyozza, hogy már az iskolában el kell kezdeni a témával kapcsolatos felvilágosítást, mivel „nehéz meggyőzni azokat, akik már erős meggyőződéssel rendelkeznek valamiről”.
A „zsidó, tehát gazdag” – előítélet elleni harc jegyé-ben készített dokumentumfilmet a francia Sasha Andreas Jews got money (A zsidóknak van pénze) címmel. A film a New York-i zsidóságon belüli szegénység kérdését vizsgálja. Megállapítása szerint ötből egy ember a szegénységi küszöb alatt él. Ezt az elszegényedett réteget főként a holokauszt túlélői, volt szovjet bevándorlók, hivatalos iratokkal nem rendelkező izraeli fiatalok, valamint számos olyan család alkotja, akiket súlyosan érintett a gazdasági válság.
„Azt szerettük volna szemléltetni, ami egyébként nyilvánvaló: a szegénység ebben a közösségben is létezik” – magyarázta a film producere, Anna Heim a francia BFMTV hírportálnak. Bár a dokumentumfilm 2012-ben elkészült, az anyag terjesztése számos akadályba ütközött úgy Franciaországban, mint Izraelben. Az alkotók úgy vélik, ez a „megbélyegzéstől való félelemnek” tudható be, valamint annak, hogy ezek az emberek „szégyellnek segítséget kérni”. Jelenleg interneten keresztül érhető el és vásárolható meg az anyag. A film készítői a Les Juifs ont de l’argent (A zsidóknak van pénzük) című blog keretein belül azon igyekeznek, hogy az effajta előítéleteket történelmi hátterük bemutatásával lerombolják.

Olvasson tovább: