Kereső toggle

Titkos közeledések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már jó ideje felröppentek olyan hírek, miszerint az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytat Iránnal. A The Wall Street Journal nemrég amerikai és iráni tisztviselőkre hivatkozva számolt be a két ország közeledéséről, amelyben az Iszlám Állam terrorcsoport elleni küzdelem szolgál közös alapul. Szakértők szerint az enyhülés alapjaiban változtatja meg az erőviszonyokat a Közel-Keleten, és több fontos szövetségest elidegeníthet Washingtontól.

Éppen a héten volt 35 éve annak, hogy Ruhollah Khomeini ajatollah hívei megrohamozták az amerikai nagykövetséget Teheránban. Az évforduló alkalmából több ezren gyűltek össze az egykori követség épületénél, miközben azt skandálták, hogy „halál Amerikára, halál Izraelre és halál Nagy-Britanniára”. A múlt hétvégén pedig az iráni Védelmi Minisztérium és a Forradalmi Gárda katonai elitalakulat tisztviselői kijelentették: az Egyesült Államok Irán szemében továbbra is a „Nagy Sátán” és a perzsa állam elsőszámú ellensége. Azt is követelték, hogy a Fehér Ház ellen induljon eljárás és kapjon büntetést.
Ennek ellenére az utóbbi hónapokban az Obama kormányzat egyre szorosabb diplomáciai kapcsolatot ápol Iránnal, amelynek fő mozgatórugója a közös ellenség, az Iszlám Állam szunnita dzsihádista szervezet.
A The Wall Street Journal (WSJ) értesülései szerint az amerikai vezetés az új iraki miniszterelnökön, Haider al-Abádin, valamint az ország egyik meghatározó síita vezetőjén, Ali al-Szisztani ajatollahon keresztül kommunikál Teheránnal. Washington részéről Valerie Jarrett vezényli a szín-falak mögött zajló tárgyalásokat, akit sokan az elnök legszorosabb bizalmasának és tanácsadójának tartanak, mivel nagy szerepe volt Obama politikai felemelkedésében. Jarrett állítólag többször járt Iránban, ahol titkos, magas szintű találkozókra került sor.   
A WSJ szerint az enyhülés abból is látható, hogy az Obama kormányzat hangneme puhult azokkal a terrorszervezetekkel szemben, amelyek Irán legfontosabb szövetségesei – nevezetesen a Hamasszal és a Hezbollahhal szemben, sőt érintkezett is ezekkel a csoportokkal. Amerikai diplomaták, köztük John Kerry amerikai külügyminiszter, török és katari közvetítőkön keresztül Hamasz vezetőkkel tárgyaltak a nyáron, hogy tűzszünetet csikarjanak ki a szélsőséges palesztin szervezettől. Az amerikai hírszerző ügynökségek a Hezbollahhoz közel álló libanoni végrehajtó erőket is értesítették olyan fenyegetésekről, amelyek az al-Kaidától vagy a Szíriában tevékenykedő al-Nuszra Fronttól érkeztek.  
Az Egyesült Államok arról is biztosította Teheránt, hogy az Iszlám Állam elleni katonai lépéseket Szíriában nem terjesztik ki Bassar el-Aszad erőire. Aszad ugyanis a perzsa állam legszorosabb arab szövetségese, ezért a Forradalmi Gárda iráni katonákat, illetve tanácsadókat, valamint libanoni és iraki síita milicistákat vezényelt Szíriába, hogy Damaszkusz mellett harcoljanak.
Ha a kormányerőket csapás érné, akkor lehet, hogy iráni és Hezbollah fegyveresek is életüket vesztenék, ami pedig a konfliktus kiszélesedéséhez vezethet.
Cserébe Irán is tett valamit, igaz, mindeközben azt nem tartja fontosnak, hogy „hagyományos” Amerika-ellenességét véka alá rejtse. Irakban a Forradalmi Gárda síita milíciák hálózatát állította fel és képezte ki, amelyek az elmúlt évtizedben az amerikai és más külföldi csapatok ellen intéztek támadásokat. Állítólag Teherán volt az ötletgazdája az út mentén elhelyezett bombáknak, amelyek rengeteg amerikai katona életét követelték. Ugyanakkor augusztus óta a Forradalmi Gárda arra szólította fel a hozzájuk köthető fegyveres csoportokat – például a Kudsz Erőket, a Mahdi Hadsereget –, hogy ne vegyenek célba olyan amerikaiakat, akik az Iszlám Állam elleni hadműveletekben vesznek részt. Indokként azt hozták fel, hogy Teherán hosszú távú érdeke megegyezik azokkal az amerikai erőfeszítésekkel, amelyek a dzsihádista szervezet meggyengülését szolgálják.   
A WSJ azonban arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti közeledés drasztikusan megváltoztathatja az erőviszonyokat a térségben, és olyan kulcsfontosságú szövetségeseket idegeníthet el Washingtontól, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok, amelyek fontos szerepet vállalnak az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban. A szunnita arab vezetők már egy ideje aggódva figyelik a Haszan Roháni vezette Irán pozitív fogadtatását Nyugaton. A síita Iránt ugyanis legalább olyan veszélyesnek tartják, mint az Iszlám Államot.
Jeruzsálemben sem nézik jó szemmel a perzsa állam jelentette fenyegetés alábecsülését. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő rendszeresen felhívja a nemzetközi közösség figyelmét Irán megtévesztő politikájára, és óva int attól, hogy a Nyugat olyan megállapodást kössön az Iszlám Köztársasággal, amely lehetővé teszi, hogy folytassa vitatott atomprogramját. Az Obama kormányzat tisztviselői ugyanakkor azt állítják, hogy regionális politikájukról vagy az Iszlám Állam elleni hadműveletekről közvetlenül nem egyeztetnek Iránnal. Azt is hangsúlyozzák, hogy továbbra is érvényben vannak a Teheránt, illetve a Hamaszt és a Hezbollahot sújtó amerikai gazdasági szankciók.
Roháni szerint az Iszlám Állam elleni küzdelemben több együttműködés is lehetséges az Egyesült Államokkal, de csak akkor, ha sikerül egyezségre jutnia a Nyugattal a nukleáris törekvéseit illetően. Az iráni atomtárgyalások határidejét november 24-ére tűzték ki, vagyis addig kell átfogó megállapodást kötni arról, hogy Teherán alábbhagy nukleáris ambícióival, cserébe a Nyugat enyhíti az országgal szembeni büntetőintézkedéseket. Amerikai illetékesek szerint azonban erre csak 50 százalék esély van, eddig ugyanis nem közeledtek az álláspontok a felek között. Ráadásul elképzelhető, hogy a regionális érdekellentétek csak átmenetileg oldódtak fel.

Olvasson tovább: