Kereső toggle

Houstont is támadja a meleglobbi

Harc a vallásszabadságért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amerika-szerte visszhangot keltett a texasi Houston városának leszbikus polgármestere és a helyi lelkészek között kirobbant jogi csörte, amelyben ellenőrzés alá akarták vonni a lelkészek prédikációit. A városvezetés végül meghátrálásra kényszerült, de a vallásszabadság kontra melegjogok konfliktusban az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb küzdelme van kibontakozóban.

A hagyományos erkölcsi értékek és a tradicionális házasság hívei, illetve a szexuális kisebbségek közötti konfliktusban a houstoni eset mérföldkőnek számít. Itt a hatóságok már nem csupán állami alkalmazottként vagy a szolgáltatásban tevékenykedő keresztények (virágkötők, fotósok, cukrászok stb.) lelkiismereti szabadságát próbálják korlátozni, hanem gyülekezeti pásztorok vallási tevékenységét is ellenőrizni kívánták, amikor bekérték e-mailjeiket, sms-eiket és prédikációik szövegeit.

Mindezt azért tartották indokoltnak, mert a lelkészek bírálni kezdték a városvezetés által korábban kibocsátott Egyenlő Jogok Rendeletet, amely az LMBT-orientációjúak jogait védve nemcsak tilt bármiféle őket illető diszkriminációt, hanem szabad döntést ad nekik arra nézve is, hogy milyen mosdót kívánnak használni. Gyülekezeti vezetők népszavazást kértek a rendeletről. Habár a szükséges aláírások több mint háromszorosát, a minimálisan elvárt 17 269 helyett közel 55 ezer szignót sikerült összegyűjteniük, a városi tanács majdnem az összeset érvénytelennek nyilvánította, ami miatt keresztény jogi képviselők pert indítottak. A város vezetősége ekkor követelte azt, hogy a lelkészek szolgáltassák be a gyülekezeti tagokkal folytatott összes írásbeli kommunikációjukat és a rendelet ellen elhangzott prédikációik szövegét, beleértve a homoszexualitásról és a nemi identitásról szóló tanításokat is. A pásztorok ezt visszautasították, és vezető konzervatív politikusokhoz fordultak segítségért. Az ügy kapcsán Ted Cruz, Texas állam szenátora is meglátogatta anyagyülekezetét Houstonban, hogy a vallásszabadságról üzenjen a város vezetőinek, és a helyi keresztényeket az érdekeik melletti kiállásra buzdítsa. „Sohasem gondoltam volna, hogy a hittel szemben ekkora ellenállást tapasztalok meg Houstonban. A városnak nincs törvényes hatalma elhallgattatni az egyházat” – mondta.

Ahogy Khan Huyn lelkész, a Vietnami Baptista Gyülekezet pásztora sem gondolta volna, aki a vietnami üldöztetések elől menekült Amerikába. „Cenzúrázzák az összes prédikációt. A lelkészeknek a szolgálat megkezdése előtt ki kell nyomtatniuk az istentisztelet programját, és meg kell várniuk, hogy azt jóváhagyják. Ezért jöttem el Vietnamból.”

Mindeközben a városvezetés, amely nem számított ekkora ellenállásra, végig azt állította, hogy nem korlátozták a vallásszabadságot. A saját neméhez vonzódó polgármester, Annise Parker a keresztény vezetőket vádolta azzal, hogy „nem értik, mit jelent Isten feltétel nélküli szeretete”.

A küzdelem valóban országos szintre emelkedett; képviselők és lelkészek szólaltak fel több államban a vallás- és szólásszabadság, illetve a politikai beszéd szabadsága mellett. A keresztények érdekeit rendszeresen felkaroló CitizenGO nevű internetes aláírásgyűjtő fórum szintén petíciót írt ki a beidézések ellen, amelyre több mint 20 500 aláírás érkezett. A CBN televíziónak az üggyel foglalkozó riportere, David Brody lapunk kérdésére elmondta: a beidézésekre válaszul az egész országból körülbelül ezer Biblia és prédikációszöveg árasztotta el a houstoni polgármester irodáját. „A kampánnyal a lelkészek valójában egy ügyes csavart hajtottak végre, és úgy döntöttek; kihasználják az alkalmat, hogy eljuttassák Parkerhez az evangélium üzenetét.” Brody szerint „a probléma az, hogy a pásztorok erkölcsi értéknyilvánítását gyűlöletbeszédnek minősítik, amivel az Amerika alapító atyái által az alkotmányban lefektetett fundamentális értékeket ássák alá. A törvényalkotás olyan irányba indult el, ahol egy szűk – mindösszesen 2 százalékos – kisebbség érdekei dominálnak a többségével szemben”.

A Hetek által megkérdezett másik CBN-es riporter, Paul Strand elmondása szerint „a keresztényeket és a hagyományos értékek híveit radikálisoknak bélyegzik, és az amerikai Boko Haramként vagy Iszlám Államként emlegetik őket”.

Az ügyben közvetlenül nem érintett amerikai polgárok tömegeinek állásfoglalásával kapcsolatban Brody és Strand egyetértett abban, hogy országuk történelmi múltja miatt az amerikaiak alapvetően figyelnek a jogvédelemre. „A vallásszabadságot az emberek túlnyomó többsége védelmezné, ám a szekuláris társadalom nagy része igazából nem érti a keresztények álláspontját. A melegjogokat a polgároknak már több mint a fele támogatja, és a legtöbben nem tekintik kardinális kérdéseknek a keresztények aggályait. A hívőknek helyi szinten, és meggyőző érvekkel is ki kell állniuk” – fejtette ki Strand.

„Az mindenesetre beszédes, hogy az azonos neműek házasságát engedélyező 32 tagállamból mindösszesen háromban szavazták meg a törvényt, 21-ben a bíróság adott utasítást a törvény elfogadására, és 8 esetben az állami törvényalkotás legalizálta a dolgot” – mondta el Brody.

A houstoni városvezetés végül meghátrálásra kényszerült, és visszavonta a prédikációkat bekérő rendeletét. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy az ügy elült, a városi rendelet elfogadtatásának szándéka továbbra is megvan; a népszavazási kérelem visszautasítása miatti polgári per tárgyalását januárra tűzték ki. Még azok közül is, akik alapvetően egyetértenek Parker törekvéseivel, sokan úgy vélekednek, hogy rövidre lehetne zárni a dolgot azzal, ha engednék a város polgárainak, hogy szavazzanak az ügyről. Ted Cruz szenátor figyelmeztetése mindenesetre továbbra is aktuális marad, mely szerint „a lelkészeknek vállalniuk kell az ehhez hasonló küzdelmeket, vagy a jövő még rosszabb lesz”.

David Brody elmondása szerint a lelkészeknek több önvédelmi lehetőség áll rendelkezésére: „Több olyan jogvédő csoport is van, akik ingyenes szolgáltatásként segítik a keresztények és más vallásúak vallásszabadságának védelmét a bíróságokon. Ilyen például az Amerikai Jog és Igazság Központ (ACLJ), a Virginia állambeli Rutherford Intézet, a washingtoni Becket Alapítvány a Vallásszabadságért és a Liberty Counsel.”

Paul Strand ezzel kapcsolatban kifejtette: „Még ha a törvényalkotás deformációnak is indult, ha a keresztények a sarkukra állnak és vállalják, hogy kiállnak a jogaik mellett, az esetek 99 százalékában győznek. Amerikában nem a több tíz- vagy százezres tömegtüntetéseknek, hanem az egyéni cselekvésnek van hagyománya. Ugyanakkor ennek a hatékonysága változhat, ha az egy százaléknyi elvesztett eset precedenst teremt. A politikai rendelkezésekre a polgároknak választókként szintén lehet befolyása; és az utóbbi időben a keresztények ezen a területen sajnos meglehetősen inaktívnak bizonyultak, sokan nem mentek el szavazni.”

A Kongresszusban korábban vita tárgyát képezte egy törvényjavaslat, miszerint nem kell korlátozni a pulpitusról elhangzó politikai tartalmú beszédeket. Gordon Robertson, a 700-as Klub című tévéműsor egyik műsorvezetője szerint ezt újra elő kellene terjeszteni és elfogadtatni, hogy az állam ne avatkozhasson bele az egyház belügyeibe.

Olvasson tovább: