Kereső toggle

Krízishelyzet Libanonban

Naponta tízezer menekült

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mintegy ötezer menedékkérőt regisztrált a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az elmúlt fél évben. Libanonban naponta (!) kétszer ennyien regisztráltatják magukat. Az ország képtelen megbirkózni a mintegy másfél millió menekülttel, akik a szír polgárháború és az iraki népirtás elől érkeznek a négy és fél milliós lakosságú Libanonba – ezen felül félmillióan nem is jelentkeztek a hatóságoknál. Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője az egyházuk által fenntartott iskolák igazgatóival és önkéntesekkel Zahlé városban látogatta meg a helyi baptista közösség által működtetett True Wine Schoolt, ahol 280 szír gyerek kapott lehetőséget tanulásra, miközben mintegy 320 ezer társuk semmilyen szervezett oktatásban nem részesül.

Libanon nemcsak a menedékkérők oktatásának és egészségügyi ellátásának feladatát képtelen kezelni, hanem a teljes infrastruktúra is a teljesítőképesség határán van. A Szeretetszolgálat önkéntese, Lukács Csaba elmondta: áramkimaradások is jelzik, hogy az energiaellátás nem képes megbirkózni az igénybevétellel, fogytán az ivóvíz és az élelem. Szenczy Sándor elmondása szerint a menekültek egy része keresztény, akik hitük miatt voltak kénytelenek elhagyni hazájukat: az apákat, férfiakat az iszlamista terroristák kivégzik – sőt, előfordul, hogy teljes családokat mészárolnak le, mert nem tagadják meg keresztény hitüket. Ugyanakkor muzulmánok is nagy számban menekülnek Szíriából és Irakból.

A zahléi baptista közösség az üldözöttek vallási hovatartozásától függetlenül mindenkinek igyekszik segíteni – nem térítés a céljuk –, ugyanakkor érdekes történetekről számolnak be. A muzulmán menekültek közül sokan keresztény hitre térnek, és a bibliai időket idéző csodákról számolnak be. A muszlimok nagy része félve veszi fel a kereszténységet, hiszen tartanak családtagjaik haragjától, de a lelkész elmondása szerint mintegy százezerre tehető a keresztény hitre tértek száma. Sokan titokban látogatják az istentiszteleteket és merítkeznek be. Ha azonban egy sejk, egy családfő keresztény hitre tér, akkor gyakran egész törzse követi őt, és az apostolok korát idéző megtapasztalásokról számolnak be. Sokan közülük hálásak, hogy menekültként élnek, így volt lehetőségük kereszténnyé válni.

A menekültek másik része – napjaink mártírjai – azok a keresztények, akiket hitük miatt üldöznek. A Szeretetszolgálat munkatársai beszélgettek egy négygyermekes anyával, aki három másik családdal osztozik egy befejezetlen bérleményen. A nő elmondta, hogy férjét az iszlamista fegyveresek azért gyilkolták meg, mert nem tért át a muzulmán hitre. A férfi fejére csuklyát húztak és lelőtték, majd testét a szántóföldön elásták. Felesége a rokonaival együtt megkereste, majd a testet kiásták és eltemették.

Lukács Csaba elmondása szerint a keresztények úgy menekülnek el otthonaikból, hogy végleg elhagynak mindent, igyekeznek bérleményt találni és hosszabb távon berendezkedni – míg a muszlimok ideiglenes tartózkodási helyüknek tekintik Libanont, és ennek megfelelően sátrakban élnek. Rájuk nézve különösen kritikus időszak következik, hiszen télen Libanonban is fagypont alá csökken a hőmérséklet, ami sátrakban, az alapvető higiénés feltételek és infrastruktúra hiányában humanitárius katasztrófával fenyeget.

A libanoni térség, ahol a magyar csoport járt, jelenleg három egymástól független konfliktus gócpontja: a libanoni–szír szembenállás miatt a félig nyitott határon át érkező szír menekültek a befogadó országba ellenségként érkeznek, ezért a helyi lakosság érthető ellenérzéssel fogadja őket, ugyanakkor a keresztényeknek van lehetőségük gyakorolni a „szeresd ellenséged” krisztusi parancsát. Emellett a helyi baptista közösségnek szembe kell néznie a katolikus többség elutasításával is, valamint a keresztény–muszlim ellenségeskedéssel is. A menekültek többsége asszony és gyerek, akiknek nagy része nem tudja folytatni iskolai tanulmányait. Még ha sikerül is beiskolázni őket, a libanoni oktatási rendszer más, mint a szír: míg hazájukban a gyerekek mindent arabul tanultak, Libanonban a reál tárgyakat angol vagy francia nyelven oktatják. A zahléi iskola jelentősége azért is nagy, mert szír oktatási rendszer szerint tanítják a gyerekeket, azonban sajnos csak nagyon kevesen részesülnek belőle.

Fokozza a kritikus helyzetet, hogy Libanonban is erősödik a muszlim fundamentalizmus, és sokan csatlakoztak a szír felkelők oldalán a harcokhoz. A Libanonban fennálló kényes politikai egyensúly egyre inkább borulni látszik, hiszen a három közjogi méltóságot eddig a három fő vallási irányzat képviselői adták. A kétmillió muszlim menekült megjelenése azonban felveti annak lehetőségét, hogy ezt felülvizsgálják. További nehézséget jelent az orvosi ellátás hiánya: egy iraki menekülteket ellátó orvos beszámolója szerint azon a héten a hetedik halottat voltak kénytelenek eltemetni, mert nem tudták ellátni a betegeket. A True Wine iskolában heti egy nap rendel egy orvos, aki munkanapján 70-80 beteget vizsgál meg: a diagnózist felállítja, de a súlyosabb eseteket nem tudja kezelni. Gyógyszerekhez is csak egy missziós szervezet által üzemeltetett mobil patikából jutnak a menekültek, ezért akár banális betegségek is halállal végződhetnek. A libanoni kormány egyelőre a legalapvetőbb feltételeket képes csak biztosítani a menedékkérők számára, és a konfliktus befejeződését várja. Hosszabb távú cselekvési terve mindössze abban merül ki, hogy az illetékes miniszter a határ teljes lezárásával fenyegetőzik, azonban a Bekaa-völgyön keresztül, amelyet a Hezbollah kontrollál, továbbra is nyitott marad a határ.

Olvasson tovább: