Kereső toggle

Harc a vírus ellen

Több fronton folyik az Ebola ellenszerének kutatása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Televíziós beszédben nyugtatta Barack Obama az amerikaiakat, hogy nem lehet járványról beszélni az Ebola kapcsán, és felesleges pánikba esni, mert a betegség – az influenzával szemben – nem terjed a levegőben. Mindeközben a kormányzat orvosbiológiai kutatásokért felelős szerve a múlt héten utasítást adott az egyetlen rendelkezésre álló gyógyszer, a ZMapp ipari méretű gyártására. Egyidejűleg gyorsított eljárásban zajlik a GSK vakcinájának a fejlesztése is.

Az Ebola elleni harcban az alapvető gond az, hogy nincs kéznél kész gyógyszer vagy oltóanyag. A korábbi járványok ugyanis, még ha hevesek voltak is – vagyis a halálozási arány nagyon magas volt –, jól lokalizálhatóak voltak, és nem lépték túl az adott régiót. Ennek megfelelően a gyógyszerfejlesztés során az Ebola nem kapott olyan hangsúlyt, mint más, akut problémákat kezelő gyógyszerek. Ráadásul – bármilyen fájdalmas is megjegyezni –, mivel a betegség sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem jelent meg korábban, az Ebola elleni harc nem kapott prioritást a nagy gyógyszerfejlesztő cégeknél sem.
Márciusban, a mostani járvány kitörésekor a GSK (GlaxoSmithKline) nevű gyógyszeróriás a WHO-val egyeztetett az Ebola elleni vakcina kifejlesztéséről, de akkor még közösen abban egyeztek meg, hogy ez nem szükséges. „Senki nem számított arra, hogy oltóanyagra lesz szükségünk” – nyilatkozta a BBC-nek Ripley Ballou, a GSK Ebola elleni vakcina fejlesztésével megbízott kutatója. „Mi is és a WHO is azt gondoltuk, elég, ha nagyon szoros figyelemmel követjük az eseményeket. Hét hónappal később visszatekintve azt gondolom, hogy gyorsabban kellett volna lépni” – jelentette ki Ballou, aki szerint egy ilyen oltóanyag kifejlesztése a szokásos menetrend szerint általában 7-10 év. A GSK úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban, mindössze tizenkét hónap alatt kifejleszti az oltóanyagot.
A GSK már elkezdett tesztelni egy oltóanyagot, amelyet Afrikában, az Egyesült Államokban és a Egyesült Királyságban élő önkénteseknek adtak be. A fejlesztés következő fázisában mintegy húszezer egészségügyi dolgozót oltanak be az új vakcinával. Ballou szerint ez azonban azt jelenti, hogy a vakcina hatékonyságával és a mellékhatásokkal kapcsolatos adatok csak 2015 végére állnak majd rendelkezésre. Ha jól haladnak a fejlesztéssel, akkor 2016-ban lesz elérhető általános használatra. A GSK kutatója kifejtette: az általuk fejlesztett vakcina már nem jelent megoldást a mostani járványra, de ha mondjuk, a járvány öt év múlva újra kitör, nem éri olyan felkészületlenül a világot, mint most.
Szerencsére nem a GSK jelenti az egyetlen reményt a vírus elleni harcban. Az Egyesült Államokban két egészségügyi dolgozónak – akik Libériában kapták el a betegséget – adták be a ZMapp nevű kísérleti gyógyszert. Ők ketten felgyógyultak a betegségből, a spanyol pap viszont, aki szintén kapott a gyógyszerből, meghalt.
Az orvosbiológiai kutatás-fejlesztésért felelős amerikai hivatal, a BARDA a múlt csütörtökön három gyógyszerfejlesztő céget bízott meg a ZMapp ipari méretű gyártásával. A San Diegó-i központú Mapp Biopharmaceutical által kifejlesztett kísérleti oltóanyagból a rendelkezésre álló mennyiséget ugyanis már augusztusban elhasználták. Ezt követően a cég felvette a kapcsolatot a kormánnyal, hogy hogyan lehetne a gyártást nagyobb méretekben megvalósítani. A kormány olyan cégeket keresett meg, amelyek szükség esetén négy hónap alatt ötvenmillió vakcinát is képesek legyártani.
Nem a ZMapp az egyetlen kísérleti gyógyszer. A kanadai Tekmira Pharmaceuticals nevű gyógyszerfejlesztő cég is rendelkezik egy kísérleti gyógyszerrel, amelyet eddig majmokon teszteltek. A TKM–Ebola humán tesztelése is elkezdődött a közelmúltban, de még nem lehetett bevetni, mivel a gyógyszerengedélyeztetési hivatal adatokat vár a lehetséges mellékhatásokról.
A gyógyszerek mellett az Ebolán átesett betegek vérszérumát is fel lehet használni. Ezeknek a betegeknek a vére ugyanis olyan antitesteket tartalmaz, amelyek segítettek az immunrendszernek felismerni és hatástalanítani a vírust. Ezt a módszert már sikerrel alkalmazták az 1995-ös kongói járvány idején, amelynek során nyolc betegből hét meggyógyult a szérummal való kezelés után. A szérum használatát a WHO is jó ötletnek tartja, amennyiben sikerül a mintavételezést és tárolást biztonságos módon megoldani.

Olvasson tovább: