Kereső toggle

Világszerte egyre több nő támogatja a dzsihádot

Gyilkos kór

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jordánia lehet a következő ország, amelyet az Iszlám Állam lerohan. Az Egyesült Államokban már annyira tartanak ettől a forgatókönyvtől, hogy a CIA megerősítette hírszerzési együttműködését a gazdasági nehézségekkel küszködő királysággal. Az aggodalomnak van alapja, hiszen a dzsihádisták lendülete továbbra sem tört meg, terrorkampányuk még mindig hatásos. Megdöbbentő történetek kerülnek nyilvánosságra brit nőkről, akik családjukat és kényelmes otthonukat hátrahagyva szöknek a dzsihádistákhoz, és gyilkolással fenyegetőznek.

Iszlám Államot támogató graffitik, szolidaritást kifejező fekete zászlók – beszámolók szerint gyakran látni ilyeneket a Jordánia déli részén fekvő Maan városában, amely az ország vezetésével szembeni elégedetlenség melegágya. Jordánia sebezhetősége miatt egyre nagyobb az aggodalom nemzetközi szinten is. Hiába tartóztatták le az elmúlt hetekben az Iszlám Állam, és az al-Kaida szövetséges al-Nuszra Front több tucat hívét a hatóságok, az Abu Bakr al-Baghdadi vezette csoport szíriai és iraki „sikerei” láttán a királyságban is nőtt a dzsihádistákkal szimpatizálók tábora. Az Iszlám Állam egy fegyverese, aki állítása szerint Szíriában harcolt, az Associated Pressnek névtelenül elmondta: sok törzsi vezető támogatja a dzsihádistákat. David Schenker, a Washington Intézet szakértője szerint ez nagyrészt az egyre növekvő gazdasági problémáknak és a társadalmi elégedetlenségnek tudható be. Jordániát súlyosan érintette a szíriai polgárháború, hiszen körülbelül másfél millió menekültet kellett befogadnia, ami rendkívüli módon kimerítette forrásait. Hivatalosan 12 százalékos a munkanélküliség az országban, de beszámolók szerint a valós adat 30 százalék körüli lehet, sőt egyes térségekben még magasabb. Schenker ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a gazdasági okok csak olajat jelentenek a tűzre, és hogy nem feltétlenül az elszegényedett és kilátástalan emberek fordulnak az iszlamistákhoz. Jordániából is sok középosztálybeli csatlakozott az Iszlám Államhoz és az al-Nuszra Fronthoz.  

A fejlemények az Egyesült Államok számára is aggasztóak, éppen ezért a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse közel-keleti szövetségesét. A CIA állítólag megkereste egy nyugdíjba vonult korábbi alkalmazottját, aki közeli kapcsolatban áll II. Abdullah királlyal, hogy állítson fel egy különleges alakulatot, amely segít a közel-keleti országnak a fenyegetettség elhárításában. Jordánia információs minisztere egy interjúban egyébként elismerte az Iszlám Állam jelentette veszélyt, és azt is, hogy az ország a partnereivel együtt keresi a megoldást a problémára, de részleteket nem árult el.   

Jordánia sorsa Izraelnek sem közömbös, de a dzsihádista ideológia terjedését a zsidó államon belül is igyekeznek megakadályozni a hatóságok. Az iszlamisták befolyása ugyanis Izraelben is erősödött. Több helyen, például Názáretben, kitűzték az Iszlám Állam zászlóit. A Sin Bet biztonsági szolgálat becslése szerint az elmúlt időszakban legalább tíz izraeli arab csatlakozott az Iszlám Államhoz Szíriában és Irakban. Jeruzsálem az Egyesült Államok légitámadásait is támogatja – olyan műholdfelvételeket és más hírszerzési anyagokat bocsát az amerikaiak rendelkezésére, amelyekkel a Pentagon sokkal pontosabb csapásokat tud mérni az Iszlám Állam fegyvereseire Irakban. Emellett Izrael a potenciális terroristák kiszűrésében is óriási segítséget nyújt, mivel az izraeliek nagyon jártasak az arab nyelvű közösségi oldalak figyelésében, és könnyebben nyomára bukkannak azoknak a nyugati állampolgároknak, akik csatlakoztak az iszlamistákhoz, és hazatérve fenyegetést jelenthetnek országukra. 

Annak ellenére, hogy Washington minden követ megmozgat egy minél szélesebb körű nemzetközi koalíció létrehozására az Iszlám Állam ellen, a dzsihádisták toborzása továbbra is eredményes – a tehetős nyugati muszlimok között is. Nagy-Britanniában az elmúlt időszakban kiemelten foglalkozott a sajtó azzal, hogy egyre több fiatal nő hagyja maga mögött kényelmes életét, hogy Szíriában az iszlamisták oldalára álljon. A londoni King’s College becslése szerint 60 brit nő utazott a Közel-Keletre, hogy kivegye a részét a dzsihádból. Ilyen volt például Aqsa Mahmood, aki Skóciából szökött Szíriába. Családja pedig olyan életet élt Glasgowban, amiről a legtöbb bevándorló álmodik. Édesapja az 1970-es években költözött Pakisztánból a városba, és ő lett Skócia első pakisztáni krikettjátékosa. Feleségével egy tehetős negyedben vettek lakást, ahol négy – mára felnőtt – gyermekük egy környékbeli elit magániskolába járt.

Egy nap azonban azzal szembesült a mérséklet muszlim család, hogy a tizenkilenc éves Aqsa eltűnt. A lány négy nappal később felhívta a szüleit, hogy Törökországból Szíriába tart. Azt is bejelentette, hogy hamarosan megházasodik. A szülők, akik összeomlottak a hírtől, korábban semmi jelét nem látták annak, hogy lányuk radikális nézeteket vall. Annyit vettek csak észre, hogy amikor kirobbant a polgárháború Szíriában, egyre jobban aggódott az erőszak miatt. Vallásosabb lett, rendszeresen imádkozott, és a Koránt olvasta. A család ügyvédje szerint Aqsa az interneten radikalizálódott: iszlamista tanításokat nézett, és a közösségi médián keresztül szélsőségesekkel került kapcsolatba, akik Glasgowból Szíriába juttatták. A lány, aki elmondása szerint mártír akar lenni, továbbra is nagyon aktív a közösségi oldalakon: az Iszlám Állam mérgező nézeteit terjeszti, és nyugati országok elleni támadásokra buzdít. Nemrég a woolwichi, texasi és bostoni „testvérek” példájának a követésére szólított fel a világhálón.    

A táj- és állatképek mellett holttestekkel és az Iszlám Állam propagandájával volt tele egy másik brit nő Twitter oldala is, amit a hatóságok azóta blokkoltak. Khadijah Dare London déli részén, Lewishamben nőtt fel, szintén kényelmes körülmények között. tizennyolc éves korában tért át az iszlám hitre, és a Lewisham Iszlám Központba kezdett járni, amely intézménynek a woolwichi gyilkosokhoz és Abu Hamza radikális hitszónokhoz is volt köze. A nő állítólag szintén az interneten keresztül radikalizálódott. 2012-ben költözött Szíriába, mielőtt feleségül ment volna egy svéd dzsihádistához. A kétgyermekes anya az iszlamisták egyik híressége lett. Egy toborzó videóban is szerepelt, amelyen arra szólította fel a brit muszlimokat, hogy ne legyenek önzőek, hagyják ott családjaikat, tanulmányaikat, és jöjjenek a közel-keleti frontvonalra. Mindeközben nem győzi hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem elnyomott, és hogy az „iszlám szabaddá tette”.

Keresztények lefejezésével fenyegetőzik egy középkorú brit nő is az interneten, akiről úgy tudni, tavaly év végén jutott Szíriába. A negyvenöt éves munkanélküli nő, aki egykor rockzenész volt, iszlámhívő lett, majd beszámolók szerint két fiatalkorú fiát hagyta el egy húszéves brit iszlamista miatt, aki aztán a férje lett. Egy másik fiatal brit nő pedig azt posztolta a Twitteren, hogy David Cameron fejét egy cöveken akarja látni. Az elmúlt hetekben azt is követelte, hogy tűzzék ki az Iszlám Állam fekete zászlaját a Downing Streeten található miniszterelnöki hivatalra Londonban.

Az, hogy a dzsihádisták ennyire aktívak a közösségi oldalakon, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint egy szintén nyugati iszlamistának köszönhető. A harminckét éves Ahmad Abousamra amerikai–szíriai kettős állampolgár. Franciaországban született, de Boston egyik jómódú elővárosában nőtt fel, és a Xavéri Testvérek jó nevű katolikus középiskoláját elvégezve a bostoni Northwestern Egyetemen végzett a számítástechnikai karon, kitűnő eredménnyel. Sajtóértesülések szerint 2004-ben kezdett radikalizálódni, két év múlva pedig Szíriába költözött. Többször járt Pakisztánban és Jemenben, ahol állítólag fegyveres kiképzést is kapott. 2009-ben szövetségi elfogatóparancsot adtak ki ellene az Egyesült Államokban. Abousamra most a gyanú szerint az Iszlám Állam média- és toborzókampányában „hasznosítja” számítógépes szaktudását.

A földért és a vallásért

Az Iszlám Állam elleni harc lebontotta a hagyományos nemi szerepek falait a kurd és jazidi közösségen belül, hiszen már nemcsak férfiak, hanem egyre több nő is csatlakozik a fegyveres erőkhöz. A női harcosok kéthetes kemény kiképzésen vesznek részt, amelynek során megtanulják használni az AK-47-est, a Kalasnyikovot és a kézigránátot. A csak nőkből álló egységek Iraki Kurdisztán határait védik az Iszlám Állam fegyvereseitől, illetve a szíriai Szindzsár-hegységnél is állomásoznak, ahol a kegyetlenségükről elhíresült terroristákat próbálják visszaszorítani, és megvédeni a hegyekbe menekült jazidieket és kurdokat. A nők különböző okokból csatlakoztak a kurd fegyveres erőkhöz – a legtöbben a tömeggyilkosságok és az üldöztetések miatt, hiszen augusztus elején a több mint félmillió jazidi közül 200 ezernek kellett elhagynia az otthonát, és közülük 15 ezren a Szindzsár-hegységbe menekültek, ahol jelenleg a kurd védelmi erők katonai kiképzést tartanak a nőknek. Az önként jelentkező nők közül a legfiatalabb 18 éves, a legidősebb pedig 32, és sokan közülük anyák, akik már hetek óta nem tudtak kapcsolatba lépni a családjukkal, így azt sem tudhatják, vajon élnek-e még.
A 26 éves Hend Hasen Ahmed elmondása szerint azért fogott fegyvert, mert tizenhat családtagja közül csak egy valaki élte túl a dzsihádisták által elkövetett népirtást a falujukban, és a jelenleg is Irakban harcoló férje mondta neki, hogy csatlakozzon a pesmergákhoz. „Vagy meghalok a Szindzsáron magamért és a népemért, vagy szabadon fogok élni”– tette hozzá Ahmed. A fiatal nő elkötelezettsége nem egyedi jelenség a katonák között. Ismael Hameed Muhamed hadnagy, az iraki kurd nők vezetője szerint a nők néha keményebbek, mint a férfiak, ráadásul nagyon gyorsan is tanulnak, ami az akaraterejüknek köszönhető. A harchoz pedig az ad nekik bátorságot, hogy tudják: nincs más választási lehetőségük, hiszen a föld és vallás szorosan összekapcsolódik, vagyis ha nem lesz földjük, az éle- tüket és vallásukat is elveszítik. Azok pedig, akik csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, arról számoltak be, hogy megváltozott az életük, hiszen eddig csak menekültek a dzsihádisták elől, most azonban már ők is harcolnak a férfiak mellett. A nőket pedig az is motiválja, hogy a kurdok hite szerint azok a terroristák, akiket nők ölnek meg, nem kerülhetnek a Paradicsomba, ezért az Iszlám Állam katonái igyekeznek elkerülni őket. Azonban nemcsak a létfenntartás és a hazaszeretet, hanem a bosszúvágy is hajtja a katonákat. „Az Iszlám Állam megölte a bátyámat. Azóta szerettem volna fegyvert fogni és harcolni ellenük. Ezért nem félek harcolni” – tette hozzá az egyik katonanő. (N.B.)

Olvasson tovább: