Kereső toggle

Megérteni a szörnyeteget

Az én hibám?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Saját felelősségét elemző könyvet írt a norvég tömeggyilkos Anders Behring Breivik apja, Jens Breivik. Anders Breivik 2011 júliusában hajtott végre nyolc életet követelő bombatámadást az oslói kormányzati negyedben, majd nem sokkal utána Utøya szigetén, a Munkáspárt ifjúsági táborában kezdett lövöldözni a tizenéves táborozókra. Norvégia történetének legkegyetlenebb tömeggyilkosa összesen 77 áldozatott szedett. Az én hibám? Egy apa története című könyvében Jens Breivik arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon akkor is szörnyeteggé válik-e 33 éves korára a fia, ha annak idején jobb nevelést kap.

A kiadás előtt álló könyvet bemutató és részint létjogosultságát megindokló sajtótájékoztatón az apa elcsukló hangon fejezte ki, hogy ha lehetséges volna, bocsánatot kérne fia nevében a történtekért. A 79 éves Breivik elmondása szerint könyve nem a 2010-es mészárlás történetét meséli el, sokkal inkább a volt feleségével és fiával való kapcsolatuk védelmét célozza.
Az ügyről és a könyvet beharangozó sajtókonferenciáról bővebben tudósító The Local nevű, angol nyelvű norvég lap szerkesztője is védelmébe vette a könyvet: szerinte a társadalmak mindig meg szeretnék érteni a szörnyetegeiket. Kérdésünkre válaszolva Mark Johnstone elmondta: a támadások fő társadalmi hatása, hogy az alapvetően jóléti állam polgárai számára a terror kézzelfogható valósággá vált. Ezenkívül széleskörű összefogás is kovácsolódott a radikalizmus ellen, mivel nemcsak félelmet és érdeklődést váltott ki az emberekből, hanem sokan undorítónak tartják Breivik tettét. Hozzátette, Norvégia még mindig nem dolgozta fel teljes egészében a gyilkosságokat, és ezért, bár sokan kritizálják az apa magatartását, üdvözlendő, hogy lehetőség nyílik egy újabb nézőpontból megvizsgálni a történteket.
Jens Breivik, aki az eset után először állt nyilvánosság elé, attól tart, hogy a börtönben fia még jobban radikalizálódik, és veszélyesebbé válik. Állítása üzenet értékű, mivel a norvég jogrend szerint kiszabható legfeljebb 21 éves börtönbüntetés akkor hosszabbítható meg (korlátlan alkalommal, maximum ötéves periódusokra), ha az elítélt továbbra is fenyegetést jelent a társadalomra nézve. Így tehát jó eséllyel élete végéig fogva tarthatják a jelenleg 35 éves gyilkost, aki egyébként a görög Arany Hajnal sikerén felbuzdulva saját fasiszta párt megalapításán gondolkozik, szabadidejében pedig azzal borzolja a közvélemény kedélyét, hogy egyrészt jobb videojátékokat és Playstation 3 konzolt követel, másrészt azt állítja, hogy szenvedései súlyosabbak Krisztuséinál, mivel azok csak három napig tartottak.
Ezek után nem meglepő, hogy a könyv alapkoncepciója szerint Anders Breivik pályafutásának alakulásában jelentős szerepet játszott a neveltetése – illetve annak hiányosságai. Ez a kérdés már a könyvet beharangozó sajtókonferencia előtt is felmerült: 2013-as halála előtt Jens exfelesége úgy jellemezte az egykori diplomatát, mint zsarnok és feladatait be nem töltő, „hiányzó” apát. Jens Breivik a válás után egyéves fiát maga mögött hagyva Párizsba költözött. Évente néhányszor meglátogatta gyermekét, de idővel ezek a vizitek is megszűntek, és 16 éves kora után hosszú évekig nem találkoztak. „Ha többet lehettem volna vele, ha jobb apa lettem volna, talán ma más ember lenne” – mondta az idősebb Breivik, aki bánja, hogy annak idején elvesztette a gyermekelhelyezési pert. Némileg csökkenti önmaga felelősségét és bűntudatát azzal a gondolattal, hogy „sok gyermeket nevel fel egy szülő, akikből mégsem lesznek terroristák”. Hozzáteszi, semmi nem jelezte előre gyermeke baljós útját a szélsőségesség és erőszak irányába, és sosem fogja tudni megérteni, hogy a saját fia ilyet tehetett. A tragédia feldolgozásával kapcsolatban azt mondta: „Folytatódnia kell az életemnek, annak ellenére, hogy egy tömeggyilkos apja vagyok. Sosem fogom tudni elfelejteni, mi történt, folyamatos stresszben tart.”
Jens Breivik ezzel nincs egyedül. Mark Johnstone szerint jól mutatja, hogy mennyire felkorbácsolta a társadalom érzelmeit a támadás, hogy bár a könyv nem az első a témában, és csak három évvel Utøya után jelent meg, már az internetes előrendelés során komoly érdeklődés jelentkezik iránta. Rájátszik erre a nyár óta az Iszlám Állam miatt megnövekedett terrorveszély is (júliusban „elkerülhetetlen” terrortámadásról cikkeztek a norvég lapok).
Bár Jens Breivik korábban úgy nyilatkozott, bárcsak meg se született volna a fia, tavaly ősszel kísérletet tett arra, hogy meglátogassa őt a skieni börtönben. Anders Breivik azonban levélben utasította vissza, mondván, hogy apjának is fasisztává kell válnia ahhoz, hogy újra felvegye vele a kapcsolatot. Jens tehát fél, hogy sosem látja viszont fiát, de a könyvből mindenesetre a főszereplőnek is fognak küldeni egy tiszteletpéldányt a börtönbe.

Olvasson tovább: