Kereső toggle

Iszlám Beatles

Formálódik a nemzetközi összefogás a dzsihád ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Formálódik a nemzetközi koalíció az Iszlám Állammal szemben. John Kerry közel-keleti körútja során tíz arab ország csatlakozott a szövetséghez. Párizsban a héten biztonsági konferenciát tartottak az iraki helyzetről, mintegy 30 ország részvételével. Ugyanakkor az ellentábor is ráerősített. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet jemeni és észak-afrikai szárnya arra szólította fel a dzsihádistákat, hogy tegyék félre az ellentéteket, és az Iszlám Állammal együtt harcoljanak az Egyesült Államok vezette koalíció ellen.

Egy hónapon belül a harmadik túszt végezte ki az Iszlám Állam. Az áldozat ezúttal a brit David Haines volt, aki egy francia segélyszervezetnek dolgozott Szíriában. A kétgyermekes édesapát tavaly márciusban rabolták el. Lefejezése hasonló koreográfiával zajlott, mint a két amerikai újságíróé. A kivégzésről készült felvételen feltehetőleg a nyugaton Dzsihádi Johnnak nevezett férfi látható, aki a másik két videón is fenyegetőzik. Névtelenül nyilatkozó brit tisztviselők szerint David Cameron tudja, ki a londoni akcentussal beszélő dzsihádista, aki a mostani felvételen megszólítja és ki is gúnyolja a brit miniszterelnököt, ám a hatóságok a túszok biztonsága érdekében egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a személyazonosságát. Mostanáig annyi derült ki, hogy egy főként britekből álló túszejtő csoport tagja, amely az Iszlám Államnak dolgozik, és amelyet „Beatles” néven is emlegetnek. Úgy tudni, Dzsihádi John nagyon rövid idő alatt radikalizálódott, és több mint egy éve hagyta el Nagy-Britanniát.

Jobb későn, mint soha – talán így értékelhető az a nemzetközi koalíció, amely az elmúlt napokban látszik körvonalazódni az Iszlám Állammal szemben. Barack Obama John Kerryt küldte a Közel-Keletre, hogy szövetségeseket verbuváljon össze a dzsihádisták elleni harchoz. A maratoni körútnak – úgy tűnik – meglettek a gyümölcsei. Igaz, Washingtonnak illik már valamit felmutatnia, főleg, hogy egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy Barack Obama mennyire nem vette komolyan az Iszlám Állam jelentette veszélyt, pedig arról már tavaly is értesítették. Januárban például azt nyilatkozta az akkor még az Iraki és Levantei Iszlám Államként ismert csoportról, hogy az nem al-Kaida, és egy kosárlabdás analógiával kifejtette: „Ha egy iskolai csapat a Lakers mezét húzza magára, az nem azt jelenti, hogy a játékosai Kobe Bryantok.”

Az amerikai külügyminiszter most mindenesetre elégedetten közölhette, hogy az Iszlám Állam elleni összefogáshoz tíz arab ország csatlakozott: hat Öböl menti állam, köztük a rivális Szaúd-Arábia és Katar, valamint Libanon, Irak, Egyiptom, Jordánia. Kerry szerint több szövetséges felajánlotta, hogy részt vesz a dzsihádista csoport elleni légi csapásokban, sőt, egyesek még szárazföldi csapatokat is hajlandóak lennének mozgósítani.

Az arab országok légi csapásai azonban kétségesek, ezeket Bagdadnak mindenképp jóvá kell hagynia. A síita többségű iraki kormány katonailag eddig az Egyesült Államokkal működött szorosan együtt – szunnita szomszédaival viszont nem. Amerikai külügyi tisztviselők szerint arab országok valószínűleg Szíriában vesznek majd részt légi csapásokban, ahol amúgy is a lázadókat támogatták Bassár el-Aszad elleni fegyveres küzdelmükben. Az arab országok leginkább a térségben lévő támaszpontok és légtér használatának biztosításával lehetnek az amerikaiak segítségére.

Kerry a Szíriával és Irakkal is határos Törökországnak szintén fontos szerepet szánt a nemzetközi összefogásban, Ankara ugyanakkor úgy tűnik, nem akar komolyabb kötelezettséget vállalni. Az ország déli részén található NATO-légitámaszpontról kizárólag humanitárius és logisztikai műveleteket engedélyez a szövetségesek számára. Egyesek szerint ennek oka az, hogy az Iszlám Állam 49 török túszt tart fogva, köztük diplomatákat és gyerekeket. De Törökország valószínűleg más megfontolások miatt sem akar oroszlánrészt vállalni a nemzetközi fellépésből. Egyrészt, mert minden lehetséges módon a felkelők oldalán áll Szíriában, és attól tart, hogy Aszad hasznot húzhat egy ilyen beavatkozásból. Elemzők egyébként Ankara felelősségét is felemlítik az Iszlám Állam felemelkedésében. Törökország ugyanis minden Aszad ellen harcolót átengedett a határán, nem számított, hogy radikálisok vagy dzsihádisták. Másrészt, Ankara tart a kurd milicisták megerősödésétől is, akik már régóta a függetlenségért harcolnak a török állammal. Emellett a török kormány nem lépett fel hatékonyan az országán keresztül zajló olajcsempészettel szemben sem, ami olcsóbb üzemanyagot jelent számukra. Erre Kerry is kitért közel-keleti látogatása során, mivel ebből az Iszlám Állam több millió dolláros bevételre tesz szert. Az amerikai külügyminiszter annak a washingtoni aggodalomnak is hangot adott, hogy a szélsőséges csoportokat privát adományozók pénzelik Öböl menti országokból.

Az Iszlám Állam elleni harcból több nyugati ország is kiveszi a részét. Ausztrália egy különleges alakulat hatszáz katonáját küldte egyelőre az Egyesült Arab Emirátusokba. Ők iraki és kurd egységeket fognak kiképezni. Aktívabb katonai szerepvállalásra készül Franciaország is. Párizsban egyébként a héten biztonsági konferenciát tartottak az iraki helyzetről, harminc ország részvételével. François Hollande és az iraki elnök vezetésével a jelenlévők elkötelezték magukat az Iszlám Állam elleni harcra.

Barack Obama pedig még a múlt héten felvázolta a dzsihádistákkal szembeni stratégiáját. A terv szerint Szíriában is légi csapásokat hajtanának végre, és Irakban is kibővítik a hadműveleteket. Az amerikai elnök emellett a szíriai, úgymond mérsékelt lázadókat is felfegyverezné az Iszlám Állammal szembeni harcban. Ez érdekes váltás Obama részéről, aki augusztusban még azt mondta, fantáziálás azt gondolni, hogy a felkelők felfegyverzése bármi változást hozna a konfliktusban. Egyes szakértők pedig úgy vélik, Obama túl sokat elárult tervéről, így az Abu Bakr al-Baghdadi vezette csoport már meg is kezdhette az „óvintézkedéseket”: fegyvereit és lőszereit biztonságos helyekre szállíthatta, harcosai pedig a civil lakosság közé vegyülhettek el.

Az amerikai elnök és külügyminisztere is többször leszögezte, hogy amerikai szárazföldi csapatok nem fognak Irakba visszatérni. Ugyanakkor Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a héten már arról beszélt, hogy ha az Egyesült Államok stratégiája kudarcot vall, akkor elképzelhető, hogy amerikai katonákat küldenek a közel-keleti országba.

A síita Irán végül nem vesz részt a nemzetközi koalícióban. A perzsa állam legfőbb vezetője komolytalannak és öncélúnak nevezte az amerikai erőfeszítéseket. Ali Hamenei szerint „Washington uralni akarja a térséget, ezért tervez háborút az Iszlám Állam ellen; célja, hogy Irakból és Szíriából Pakisztánt csináljon, ahol bármilyen bűntényt elkövethet”. Teherán inkább a szíriai és az iraki kormányt támogatja közvetlenül a szunnita dzsihádisták elleni küzdelemben.

Az Iszlám Államnak pedig váratlan támogatói akadtak. A korábbi ellentéteket félretéve az al-Kaida jemeni és észak-afrikai szárnya arra szólította fel a dzsihádistákat, hogy hagyjanak fel az egymás elleni harccal, és sorakozzanak fel az Iszlám Állammal együtt az Egyesült Államok vezette szövetség ellen.

Veszélyben a pápa?

Az Iszlám Állam merényletre készül Ferenc pápa ellen – erre figyelmeztet Irak vatikáni nagykövete. Habib Al Szadr szerint a katolikus egyházfő konkrét fenyegetéseket kapott a dzsihádistáktól, akik az elmúlt hetekben is megerősítették, hogy kalifátusukat Rómára, a nyugati kereszténység központjára is ki akarják terjeszteni, és hogy fekete zászlójukat a Szent Péter Bazilikára fogják kitűzni. A nagykövet szerint a pápa célpont lett amiatt, hogy felszólalt az iraki és szíriai keresztényeket ért atrocitások ellen, és támogatja az Egyesült Államok Iszlám Állam elleni erőfeszítéseit. A diplomata különösen aggódik az egyházfő albániai és törökországi látogatása miatt. A katolikus vezető vasárnap érkezik a többségében muszlimok lakta Albániába, ahol a kereszténység újjászületésének megünneplésére készülnek. Ferenc pápa a főváros főterén fog misét tartani. A törökországi látogatásra pedig a tervek szerint november végén kerül sor. A Vatikán azonban azt állítja, nem kaptak semmiféle hiteles jelentést arról, hogy a pápa élete veszélyben forogna, és ezért nem lesz semmiféle megerősített biztonsági intézkedés albániai útján.

Olvasson tovább: