Kereső toggle

Elhúzódhatnak az Iszlám Állam elleni harcok

Szíriai hadjárat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új front nyílt az Iszlám Állam elleni háborúban, miután az Egyesült Államok és arab szövetségesei légicsapásokat indítottak Szíriában a dzsihádisták ellen. Amerika az Iszlám Állam mellett egy al-Kaidához köthető csoportot is bombázott az országban, amely értesülések szerint egy konkrét Nyugat elleni támadást szervezett. Bár a nemzetközi összefogás széleskörű, szakértők szerint nem biztos, hogy a légicsapások elegendőek lesznek az iszlamisták megsemmisítésére. Többen úgy vélik, nem lehet kizárni a szárazföldi csapatok bevetését sem.

Szakértők már jó ideje hangoztatták, hogy az Iszlám Állam elleni harcból nem marad ki Szíria sem, hiszen itt alakították ki központjukat a dzsihádisták. Washingtonhoz végre eljutott az üzenet, és a szükséges belföldi és külföldi támogatásokat megszerezve megindította a légicsapásokat Szíriában. A hadművelethez arab országok – nevezetesen Bahrein, Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok – is csatlakoztak, ami Barack Obama szerint egyértelműen bizonyítja, hogy nem csak az Egyesült Államok harcáról van szó. Egyesek a koalíciót ahhoz az összefogáshoz hasonlítják, amely 1991-ben Kuvait felszabadítása érdekében kovácsolódott össze, azzal a különbséggel, hogy jelen esetben valószínűleg sokkal hosszabb küzdelemre kell felkészülni.
A szíriai bombázások célpontjai a dzsihádisták létesítményei voltak – többek között a de facto fővárosban, Rakkában. A szövetségesek támadása minden eddiginél intenzívebb volt, és Washington szerint ez még csak a kezdet. Rakkában élők ugyanakkor arról számoltak be, hogy a légicsapások nem voltak elég hatékonyak, mert az Iszlám Állam fegyveresei már három napja kiürítették a központjaikat. Beszámolók szerint kurd területekre költöztek át, ahol az elmúlt napokban több települést is sikerült elfoglalniuk. Mások ugyanakkor azt mondják, a hadműveletnek volt eredménye: az iszlamisták a helyi lakosok helyett magukkal foglalkoznak most.
Hogy a dzsihádisták taktikáját hogyan változtatják meg a légicsapások, azt nem lehet tudni. A Pentagon szóvivője azonban kiemeli, hogy az Iszlám Állam egy nagyon jól szervezett és stabil forrásokkal rendelkező erő, amely képes alkalmazkodni és tanulni. A katonai fellépés mellett anyagi bevételeik elvágásához is komoly erőfeszítésekre lenne szükség a szövetségesek részéről, ebben főleg a térségbeli országoknak kellene aktív szerepet vállalniuk.
Az iszlamisták közben továbbra is Nyugat elleni támadásokkal fenyegetőznek. Világszerte arra szólították fel híveiket, hogy hajtsanak végre merényleteket a „keresztesek”, vagyis azon országok lakosai ellen, amelyeknek kormányai részt vesznek a terrorcsoport leküzdésére létrejött nemzetközi koalícióban – különös tekintettel az Egyesült Államokra és a múlt héten csatlakozott Franciaországra. Véres taktikájuk részeként szerdán újabb nyugati túszt fejeztek le – a francia Hervé Gurdelt vasárnap rabolták el Algériában a dzsihádistákhoz köthető szélsőségesek. Az 55 éves nizzai férfi turistavízummal érkezett az észak-afrikai országba, ahol helyi barátaival túrázott, amikor elrabolták. Miután Francois Hollande elnök és Manuel Valls miniszterelnök kedden egyértelművé tette, hogy nem engednek a zsarolásnak, és nem lépnek vissza a nemzetközi koalícióból, a dzsihádisták szerdán kivégezték túszukat. Hervé Gurdel a negyedik nyugati túsz, akit a dzsihádisták lefejeztek – mindannyiuk kivégzését az internetre is feltették. Szintén bizonytalan a sorsa annak a brit taxisofőrnek, akit decemberben raboltak el Szíriában, egy segélyakció során.
Továbbra is nagy figyelem kíséri Törökország szerepvállalását az Iszlám Állam elleni szövetségben. Főleg, hogy az egyik indok, amely miatt Ankara eddig állítása szerint a háttérben maradt, a hétvégén elhárult. Kiszabadult az a 46 török és 3 iraki túsz, akiket júniusban, Moszul lerohanásakor a török konzulátuson ejtettek foglyul a dzsihádisták. A „titkos mentőakcióról” viszont továbbra sem tudni részleteket. Beszámolók szerint nem került sor konfrontációra az iszlamistákkal, és nem is fizettek váltságdíjat a túszokért. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv az, hogy fogolycsere történt. Ezt támasztja alá Recep Tayyip Erdogan megjegyzése is, aki New Yorkban azt mondta: „ilyen dolgok lehetségesek, hiszen Izrael is 1500 palesztin foglyot engedett el egy izraeli túszért”. Úgy tűnik, a túszok kiszabadulása valamennyire kimozdította a törököket a tartózkodó álláspontból. Erdogan üdvözölte a szíriai légicsapások megindítását, és felvetette, hogy Ankara katonai vagy logisztikai segítséget nyújthat a hadműveletben.
A légitámadások következményei azonban kiszámíthatatlanok, és jó pár kérdést felvetnek. Az amerikai stratégiának is csak egy részét képezik, ezek készítenék elő a terepet a szárazföldi csapatok számára. Szíriában ezt a szerepet a mérsékelt lázadók, a Szabad Szíriai Hadsereg színeiben harcoló fegyveresek töltenék be az elképzelések szerint. Az amerikai Kongresszus a múlt héten fogadta el ezeknek a felkelőknek a felfegyverzését, ami nem lesz egyszerű feladat az átláthatatlan és kaotikus szíriai helyzet közepette. Egyes vélemények szerint éppen ezért nem volt szerencsés megindítani a légitámadásokat, mert még nincs olyan megbízható és kiképzett erő az országban, amely a szövetségesek által elért eredményeket kihasználva folytatná a harcot az Iszlám Állam ellen szárazföldön is. Az iraki hadsereg példája pedig arra figyelmeztet, hogy a felfegyverzés nem jelenti mindig a megoldást, sőt, inkább súlyosbíthatja a helyzetet. Valószínűleg emiatt vetik fel katonai szakértők egyre gyakrabban, hogy nem zárható ki teljesen az az opció, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek szárazföldi csapatokat is be kell vetnie a dzsihádisták ellen. Tony Blair egykori brit miniszterelnök is ezen a véleményen van: szerinte a légicsapásokkal nem lehet legyőzni az iszlamistákat, akik nagy területeket tartanak ellenőrzésük alatt Irakban és Szíriában. A volt munkáspárti kormányfő szemére veti a politikusoknak, hogy nem kérik ki tanácsát, pedig neki van tapasztalata arról, milyen Irakban háborúzni, és állítása szerint sokat tanult akkori döntéséből. Blair úgy látja, hogy most is olyan típusú terroristákkal állnak szemben, mint 2006–2007-ben.
Az Egyesült Államok nemcsak az Iszlám Állam állásait bombázta Szíriában, hanem Aleppo tartományában egy eddig nem ismert terrorcsoportra is csapásokat mért. A Khorasan néven emlegetett csoport al-Kaida-veteránokból állt, akik főleg az afganisztáni és pakisztáni térségből érkeztek, amelyeket a dzsihádisták Khorasannak is neveznek. Szíria megfelelő terepnek bizonyult számukra, ahol nyugati célpontok elleni támadások kitervelésére specializálódhattak. Főleg külföldi iszlamistákat toboroztak, akiket arra képeztek, hogy hazatérve terrorcselekményeket hajtsanak végre. Értesülések szerint a csoport éppen egy konkrét Nyugat elleni támadás előkészítésének végső fázisánál tartott, amelynek részleteit nem árulták el a Pentagon illetékesei. Viszont ez is azt a véleményt támasztja alá, hogy nem reális Obama azon ígérete, hogy megoldja a helyzetet az Iszlám Állam megsemmisítésével. Elemzők szerint, még ha sikerül is a csoportra végső csapást mérni, a „jelenség” más formában, illetve csoportban újra felbukkan majd.

Olvasson tovább: