Kereső toggle

Ellentmondásos beszámolók a St. Louis-i lövöldözésről

Elszabaduló indulatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rendkívüli állapotot hirdetett, és kijárási tilalmat rendelt el Jay Nixon kormányzó a Missouri állambeli St. Louisban, ahol azóta tartanak az utcai zavargások, hogy egy rendőr lelőtt egy fegyvertelen, 18 éves fekete tinédzsert. A tüntetők igazságot követelnek az ügyben, azonban a tanúvallomások ellentmondásosak, így a mai napig sem tisztázott, vajon milyen körülmények között történt a lövöldözés.

Bevetette a Nemzeti Gárdát, és kijárási tilalmat rendelt el Jay Nixon kormányzó Fergusonban, ahol egy fehér rendőr lelőtte Michael Brownt. Nixon azzal indokolta a Nemzeti Gárda bevetésének szükségességét, hogy meg kell védeni St. Louis külvárosát a „szándékos, szervezett és egyre intenzívebb erőszakos támadásoktól”, amelyek emberéletet és tulajdont egyaránt veszélyeztetnek.
Michael Brown lelövése után városszerte békés tüntetések kezdődtek, ahol azt követelték a résztvevők, hogy a hatóságok hozzák nyilvánosságra az ügy részleteit. Viszont a helyzet hamar eldurvult: a demonstrációk erőszakba torkolltak, a rendőrök pedig páncélozott harci járműveket, könnygázt és gumilövedékeket vetettek be. Keddi közlések szerint 31 embert tartóztattak le. A kemény fellépés egyesek szerint csak tovább fokozta az indulatokat: a tüntetők több üzletet kifosztottak, üvegekkel dobálóztak, járműveket rongáltak meg, és rálőttek a rendőrökre.
A kezdeti erőszakhullám után úgy tűnt, hogy megoldódik a helyzet azzal, hogy a kormányzó a helyi rendőrség helyett Missouri Állam Közlekedésrendészetének adta át a demonstrációk kezelését, és a páncélozott járművek eltávolítása után ők igyekeztek fenntartani a rendet. Nem sikerült azonban megfékezni az indulatokat. Napok teltek el ugyanis anélkül, hogy a rendőrség nyilvánosságra hozta volna a lövöldözés körülményeit, illetve az ügyben eljáró rendőr kilétét. Utóbbit azzal indokolták, hogy a rendőrség több halálos fenyegetést kapott a haláleset óta.
Amikor nyilvánosságra került a Brownt lelövő Darren Wilson neve, újra elszabadultak az indulatok az utcákon, ugyanis a bejelentéssel egy időben nyilvánosságra hozott a rendőrség egy videófelvételt is, amely szerint Michael Brown és barátja, Dorian Johnson bement egy boltba, ahol elloptak egy doboz cigarettát. Brown félrelökte az eladót, aki megpróbálta megakadályozni a lopást.
A lelőtt fiú családjának ügyvédjei „karaktergyilkossággal” vádolták meg a rendőrséget, ugyanis szerintük a felvétel csak arra volt jó, hogy eltereljék a figyelmet a valódi problémáról, vagyis arról, hogy még mindig nem tudni pontosan, miért lőtték le Brownt. A tüntetők egy része azt is megkérdőjelezte, hogy a videón valóban Michael Brown látható-e, azonban Dorian Johnson bevallotta a nyomozást folytató FBI-nak, hogy valóban együtt jártak az üzletben, és ellopták a cigarettát.
Ezzel az információval pedig akár új megvilágításba is kerülhetne a lövöldözés, hiszen Wilson is tudott a rablásról, de amikor meglátta a fiúkat, nem tudhatta, hogy kapcsolatba hozhatók a bűncselekménnyel, tehát semmiképpen nem indokolható, hogy lelőtte a fegyvertelen Brownt.
A rendőrség információi szerint az autóban ülő Wilson felszólította az úttesten sétáló fiúkat, hogy menjenek fel a járdára, mert akadályozzák a forgalmat. A történet pedig innentől kezdve válik csak igazán ellentmondásossá, ugyanis a rendőrség szerint Brown először veszekedett, majd pedig dulakodott is a rendőrrel. Az első lövés pedig már a rendőrautóban eldördült. A szemtanúk szerint viszont semmilyen veszekedésre nem került sor, hanem a rendőr egyszerűen lelőtte a fegyvertelen Brownt, aki feltartott kézzel állt vele szemben.
A legrészletesebb leírást az esetről Dorian Johnson adta, a lelőtt fiú barátja. Szerinte valóban nem voltak hajlandóak felmenni a járdára, mire a rendőr „majdnem elütötte” őket. Mivel nem hagyták kiszállni a kocsijából, Wilson elkapta Brown nyakát, hogy a kocsiba kényszerítse, és miután megfenyegette, hogy lelövi, el is sütötte a fegyverét. A fiúk futni kezdtek, a rendőr pedig üldözte őket, és újra lőtt. Ekkor Brown megfordult, kezeit a magasba emelte, és lefeküdt a földre, hogy megadja magát, de Wilson tovább lőtt. A lövöldözés után a fiú holttestét órákig a helyszínen hagyták vérbe fagyva, amire a hatóságok a mai napig sem tudtak elfogadható magyarázatot adni.
Brown családja saját boncolást kért, melyből az derült ki, hogy a rendőr hatszor találta el a fiút. A boncolás eredménye szerint a tinédzser valóban szemben állt Wilsonnal, amikor négy golyó a karjába fúródott, míg az utolsó, halálos találat a feje tetején érte, vagyis Brown valószínűleg éppen a földre feküdt, hogy megadja magát.
Obama elnök – aki második alkalommal szakította meg nyári szabadságát –  Fergusonba küldte Eric Holder igazságügyi minisztert, aki lapzártánk után, szerdán találkozott a város vezetőivel és a nyomozóhatóság képviselőivel. Félő, hogy a fergusoni zavargások tovább folytatódnak, és akár az Egyesült Államok más részeire is átterjedhetnek, ugyanis nem egyedi esetről van szó. Los Angelesben például nem sokkal Brown halála után lőtték le Ezell Fordot. A mentálisan beteg fiatal fekete, férfinak a hátába lőtt három golyót egy fehér rendőr. Emiatt az eset miatt is tömegtüntetéseket tartanak a helyi lakosok, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét üggyel kapcsolatban tovább kell várniuk arra, hogy a rendőrség tisztázza, pontosan mi is történt.

Rodney King

Los Angelesben több napon át tartottak a fergusonihoz hasonló súlyos zavargások 1992-ben. Az indulatok az után szabadultak el az utcákon, hogy a Rodney Kinget brutálisan megverő négy rendőrt – akik végig ártatlannak vallották magukat – felmentette az esküdtszék. A fegyvertelen King összeveréséről videofelvétel tanúskodott, amelynek egy részlete bejárta a világsajtót. A zavargások hat napig tartottak, és ez idő alatt több mint ötvenen meghaltak, tizenegyezer embert letartóztattak, ezer épület pedig teljesen leégett. A rendbontást csak együttes erővel sikerült megfékeznie a városban tevékenykedő rendőrségnek, a Nemzeti Gárdának és a tengerészgyalogságnak.

Olvasson tovább: