Kereső toggle

Több millió izraeli civil került célkeresztbe

Túszul ejtett ország

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere. A kemény hangú üzenet előzménye, hogy két nap alatt a Hamasz, valamint szövetségesei 160 rakétát és lövedéket lőttek ki Izrael déli és középső térségeire. A folyamatos légiriadók miatt több millió izraeli kényszerült arra, hogy hosszabb–rövidebb időre óvóhelyre vonuljon, vagy a közterületeken felállított ideiglenes fedezékekben húzza meg magát. Az izraeli kormány elrendelte 40 ezer tartalékos behívását is, de szakértők szerint a Hamasz is tanult a korábbi gázai hadműveletekből, így keményebb feladat lehet a tűzszünet kikényszerítése a terrorszervezettől.

Az újabb konfrontáció a levegőben lógott azóta, hogy májusban kiegyezett egymással a Fatah és a Hamasz. Az a tény, hogy Mahmúd Abbasz bevette kormányába az Izrael elpusztítását nyíltan hirdető terrorszervezetet, semmi illúziót nem hagyott a palesztinok szándékairól. Ezt követte a három zsidó diák elrablása és meggyilkolása, amit szintén a Hamasz aktivistái követtek el.

Ezzel párhuzamosan újra kezdődtek a Gázai övezetből a rakétatámadások, amelyek azt követően erősödtek fel, hogy zavargások törtek ki Jeruzsálemben egy arab tinédzser brutális meggyilkolása után. A 16 éves Mohammed Abu Khdeirt hat ultraortodox zsidó fiatal elrabolta és megölte, bosszúból a Hamasz hasonló akciója miatt. Az arab fiú még élt, amikor elrablói felgyújtották a testét.

A bűncselekményt az izraeli közélet szereplői és a közvélemény egyöntetűen elítélte, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig személyesen fejezte ki részvétét az arab fiatal családjának.

A temetést követő utcai összetűzések súlyos károkat okoztak Jeruzsálemben, és ürügyül szolgáltak a gázai rakétatámadások fokozására is. Az első napok után látszólag ugyanott tartunk, ahol 2009 januárjában az Öntött ólom hadművelet elején és 2012 novemberében, amikor Izrael Védelmi oszlop néven indított nyolcnapos büntető akciót a Gázai övezet terrorbázisai ellen. Az eszkaláció egyelőre kontrollált: a Hamasz, az Iszlám Dzsihád és más dzsihádista terrorszervezetek vezetői illegalitásba vonultak, miközben az Izrael elleni támadások zajlanak. A rakéták intenzitása és hatótávolsága nagyjából a 2012-es konfliktusnak felelnek meg, csakúgy, mint az izraeli válaszcsapások. A behívott tartalékosok száma azonban már 10 ezer fővel magasabb, mint két éve, ami azt jelzi, hogy az akció további szakaszai kiterjedtebbek lehetnek.

Nem változott a nemzetközi közvélemény reakciója sem. Washington formálisan elismeri Izrael önvédelmi jogát, de Barack Obama mindkét felet egyszerre szólította fel az önmérsékletre: „A veszély jelenlegi pillanatában mindenkinek védelmeznie kell az ártatlanokat, valamint érzékeny és arányos módon kell cselekednie, nem pedig a bosszú és megtorlás alapján” –írta Obama a német Die Zeit című lapban megjelent írásában. Az amerikai elnök hozzátette: „Mindkét félnek késznek kell lennie, hogy elfogadja a béke kockázatait.”

Hasonlóan nyilatkoztak az ENSZ és az Európai Unió vezetői is. Catherine Ashton sajátosan fogalmazott, amikor kategorikusan elítélte az izraeli katonai akciót, amelynek „gyermek áldozatai is vannak”, míg a gázai „fegyveresek” esetében azt bélyegezte meg, hogy „válogatás nélkül” indítanak rakétatámadásokat. (Az unió külügyi főbiztosa nyitva hagyta a kérdést, hogy hogyan igazolhatók azok a rakéták, amelyeket nem válogatás nélkül, hanem gondosan megválogatott célpontokra lőnek ki a terroristák.)

Az Arab Liga egyöntetűen Izraelt tette felelőssé a konfliktusért, és még Jordánia is, amely húsz éve békeszerződést kötött Izraellel, „barbár támadásként” értékelte a Hamasz elleni fellépést.

A palesztin propaganda is hozza a formáját: a BBC elemzése megállapította, hogy a „Gáza ostrom alatt” elnevezésű Twitter-hírfolyamon megjelenő drámai fényképek zöme 2009-ben vagy 2012-ben készült, míg mások nem is gázai felvételek, hanem a dzsihádisták Szíriában vagy Irakban elkövetett kegyetlenségeit ábrázolják, természetesen mindezért Izraelt vádolva.

Ezzel együtt bizonyos jelek arra utalnak, hogy a terroristák levonták a tanulságokat a korábbi kudarcaikból. 2012-ben a Vaskupola légvédelmi rendszer hatékonyan, szinte 100 százalékos pontosággal megszűrte a közepes és nagyobb hatótávolságú palesztin rakétákat. A Hamasz ezért most megpróbálja koncentrált „rakétazáporral” áttörni a légvédelmi függönyt. Abban bíznak, hogy ha egy-két perc leforgása alatt egyetlen célpont ellen 10-20 rakétát lőnek ki, a Vaskupola rendszer nem lesz képes valamennyire reagálni. A koncentrált támadásokkal csökkentik az izraeli válaszlépések hatékonyságát is, mert a kilövőállások csak másodpercekig maradnak aktívak. Mindezt egy új konstrukcióval is kombinálják. A föld alá telepített, álcázott rakétaállások távirányítással működnek, és egy elektromos szerkezet csak a kilövés pillanatára nyitja meg azokat, majd újra bezáródnak. Természetesen mindezen bázisok közül sok a sűrűn lakott övezetekben, lakóházak és iskolák közelében található, és így az izraeli célzott válaszcsapásoknak civil áldozatai is vannak – lapzártánkig már több tucat.

Olvasson tovább: