Kereső toggle

Tények és összeesküvés-elméletek a lelőtt maláj gép körül

Egymásra  mutogatva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb csapás érte a malajziai légitársaságot, amelynek egyik repülőgépe márciusban tűnt el rejtélyes módon: Ukrajna felett, az orosz határ közelében lelőtték az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítóját. A katasztrófát senki sem élte túl. Az ukránok és az oroszbarát szeparatisták egymásra mutogatnak a tragédiát illetően, miközben a Nyugat Vlagyimir  Putyin felelősségét hangoztatja.

A malajziai légitársaság még fel sem ocsúdott a március elején eltűnt pekingi járatának esetéből, máris újabb katasztrófával szembesülhet. Múlt csütörtökön Kelet-Ukrajna felett, ötven kilométerre az orosz határtól lelőtték Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A járaton 298-an utaztak, köztük 80 gyerek. Az utasok többsége holland állampolgár volt. A katasztrófában mindenki életét vesztette. A repülőgép ugyanaz a típus volt, mint ami pár hónapja elvileg Pekingbe indult, de nyomtalanul eltűnt. Hogy mi történt az utasszállítóval, azóta sem lehet tudni. Repülési szakértők úgy vélik, a mostani tragédiával valószínűleg végleg befellegzett a malajziai légitársaságnak.

A múlt heti szerencsétlenség áldozatainak hazaszállítása és a körülmények kivizsgálása, ha nehézkesen is, de megkezdődött. A Nyugat szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a repülőgépet a szakadárok lőtték le, méghozzá Oroszországtól kapott rakétával. John Kerry amerikai külügyminiszter hírszerzési értesülésekre hivatkozva azt állította, hogy Moszkva nemcsak rakétákat szállított a szeparatistáknak, hanem a határ túloldalán ki is képezte őket, hogyan kell használni ezeket a rendszereket. Állítólag a katasztrófa előtti napokban 150 katonai járműből álló titkos konvoj érkezett az oroszoktól Ukrajnába. A szállítmányban tankok, rakétakilövők voltak, köztük három BUK – a NATO-kódnevén SA-11 típusú légvédelmi rakétarendszer. A repülőgépet feltételezések szerint ilyen rakétával lőtték le. Állítólag felvételek kerültek elő arról is, ahogy visszacsempészik Oroszországba azt a rakétakilövőt, amely a tragédiát okozta. Az ukrán hatóságok pedig további bizonyítékokkal is előrukkoltak: oroszbarát milicisták között zajlott beszélgetések hangfelvételeit hozták nyilvánosságra. Ezeken állítólag beismerik, hogy ők lőtték le tévedésből a repülőgépet, és hogy a bizonyítékokat megpróbálják eltüntetni a helyszínről. 

Az oroszok tagadják a vádakat, és az ukránokra mutogatnak. Az orosz védelmi tárca a hét elején azt közölte, hogy nem észleltek rakétaindítást a katasztrófa idején, sőt azt is állították, hogy a maláj utasszállító közelében egy ukrán harci gép repült. Az erről szóló anyagokat fel is ajánlották a nemzetközi szakértőknek. Az orosz légtérellenőrzés is adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a maláj gép – miután átrepült Donyeck felett – 14 kilométerre eltért a kijelölt útiránytól, majd megpróbált korrigálni. Az orosz külügy pedig azt állította, műholdfelvételek bizonyítják, hogy az ukrán hadsereg BUK légvédelmi rakétarendszereket mozgatott a délkelet-ukrajnai szakadárok állásainak körzetében a tragédia előtt és aznap is. 

Az eset kapcsán az orosz sajtóban az összeesküvés-elméletekből sem volt hiány. Pár órával a repülő lelövése után az orosz állami tévé legismertebb híradós arca, Jekatyerina Andrejeva azonnal felhívta a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gépe alig egy órával korábban haladt ugyanabban a légi folyosóban, amelyben a maláj repülő. Ezzel a tévés arra akart utalni, hogy az elnök elleni merényletkísérlet húzódik a háttérben. Egy név nélkül nyilatkozó informátor viszont az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a malajziai utasszállító és a Dél-Amerikából hazatérő orosz elnök gépe Varsó térségében keresztezte egymás útját.

Egy másik elmélet abból indult ki, hogy a malajziai légitársaság logója piros-fehér-kék, ami az orosz nemzeti lobogóhoz hasonlít. Ezzel azt akarták sugallni, hogy az ukránok orosz utasszállítót próbáltak lelőni. A Komszomolszkaja Pravda című országos napilap pedig azzal állt elő, hogy az ukrán légiirányítók szándékosan a harci zóna fölé terelték a maláj gépet, hátha lelövik. A lap bizonyítékul fotókat közölt, amelyek alapján nem egyenesen haladt az utasszállító. Olyan elmélet is napvilágot látott, amely szerint az ukrán hatóságok lövették le a repülőt, hogy úgy tűnjön, a lázadók a vétkesek. Azt remélték, hogy ennek hatására a Nyugat katonailag beavatkozik az ukrán konfliktusba.

A nyugati média viszont Putyin felelősségétől hangos. A Financial Times nevű brit lapban Gideon Rachman esett neki az orosz elnöknek, akit vakmerő hazárdjátékosnak nevezett. A publicista arról ír, hogy a tragédia miatt „Oroszország kétszeresen vesztes helyzetbe került; nem tökéletesen ura a helyzetnek, de teljes mértékben felelőssé teszik érte”. Rachman szerint Moszkva tette lehetővé, hogy a katasztrófa bekövetkezzen.

Putyin azonban, akinek nyilvánvalóan nem állt érdekében egy ilyen szerencsétlenség, továbbra is magabiztosnak tűnik. Megígérte, hogy minden tőle telhető módon segíti a tragédia körülményeinek nyomozását, és akár a szakadárokra is nyomást gyakorol. Azt viszont elvárja, hogy a Nyugat is vesse be befolyását Kijevben. Az Európai Unió azonban nem akarja hagyni, hogy az orosz elnök ennyivel megússza, és újabb szankciókat kíván életbe léptetni Oroszországgal szemben. Bővíteni akarja azoknak az orosz tisztségviselőknek, üzletembereknek és cégeknek a listáját, akiket utazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtana. A neveket a hónap végén hozzák nyilvánosságra, de valószínűleg – az Egyesült Államok példáját követve – több, Putyin belső köréhez tartozó személy, valamint nagyobb cégek neveit is tartalmazni fogja a lista.

A britek ugyanakkor ennél határozottabb fellépést javasoltak: szektorokat sújtó büntetőintézkedéseket vetettek fel, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat, a kereskedelmi és védelmi együttműködést, valamint az energiaexportot érintenék. A felvetésnek azonban a gazdasági érdekek miatt nincs nagy támogatottsága az unión belül. Németország például olaj- és gázkészletének harmadát az oroszoktól szerzi be, és a legnagyobb európai befektető Oroszországban. Az orosz piacon nagy a kereslet a német autók iránt is. Franciaország is szoros gazdasági szálakkal kötődik Oroszországhoz. Párizs a napokban úgy döntött, hogy leszállítja Moszkvának azt a két helikopterhordozó Mistral hadihajót, amiről még 2011-ben állapodtak meg egy 1,2 milliárd eurós szerződés keretében.

A brit kormányfő bírálatát a franciák képmutatásnak tartják, és felhívják David Cameron figyelmét arra, hogy először a saját háza táján söprögessen: Londonban ugyanis rengeteg orosz oligarcha talált menedéket. A gazdasági problémákkal küzdő Olaszország is orosz befektetőkre épített az elmúlt időszakban. Az olasz luxusáruk nagyon kelendőek Oroszországban, és az olasz tengerpart is rendkívül népszerű az orosz turisták körében. Olyannyira, hogy a Forte dei Marmi nevű toszkán üdülőhelyen már olyan tévéreklámokat sugároznak, amelyekben etikettre tanítják az oroszokat, és arra szólítják fel őket, hogy többet mosolyogjanak.

Nem elhanyagolható a malajziai utasszállító tragédiájában leginkább érintett Hollandia gazdasági kapcsolata sem az oroszokkal. Az orosz exportok 9,2 százalékának haszonélvezői a hollandok. Az unión kívül pedig Oroszország a legnagyobb piac a holland virágok számára. A komolyabb szankciókat a britek is megéreznék: a legsúlyosabb hatásuk a pénzügyi szektorban lenne, az orosz cégek ugyanis jelentős számban ott vannak a londoni tőzsdén. A brit főváros orosz üzleteknek és oligar-cháknak is otthont ad, akik komoly ingatlanokkal rendelkeznek már. Ezeken kívül az energiaszektort is érintenék a büntetőintézkedések.

Olvasson tovább: