Kereső toggle

Célpontban Európa - Új korszakba lépett a dzsihád

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetközi dzsihád új korszaka kezdődött meg azzal, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű terrorcsoport kikiáltotta a kalifátust, és vezetőjüket, Abu Bakr al-Baghdadit kalifának nevezték ki. A lázadók emellett arra szólították fel a muzulmánokat, hogy tegyenek „állampolgári esküt” új uralkodójuk mellett, és „utasítsák el a demokráciát és a többi, nyugatról jövő szemetet”. Az összes muzulmán vezetőjének számító Baghdadi pedig már Róma elfoglalására tett ígéretet.

A muzulmán böjti hónap, a Ramadán első napján egy interneten közzétett hangfelvételen jelentette be az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezet, hogy a fegyvereseik által elfoglalt területeken, Szíriában és Irakban kalifátust hoznak létre. A dzsihádista csoport minden muzulmán álmának nevezte a kalifátus létrejöttét, és azt is közölték, hogy vezetőjüket, Abu Bakr al-Baghdadit választották kalifának, vagyis a világon élő összes muzulmán fejének. A lázadók emellett szervezetük nevét „Iszlám Állam”-ra változtatták.

A kalifátus olyan iszlám államot jelent, amelyet a kalifa irányít, aki egy személyben politikai és vallási vezető. Követői Mohamed próféta örököseként és minden muzulmán fölött állóként tekintenek rá. Az első kalifátus Mohamed próféta halála után jött létre 632-ben. Aranykorának az omajjád (661–750) és különösen az abbászida (750–1517) birodalmat tartják. Az abbászida korban a kalifátus központja Bagdad volt.

A dzsihádisták állama közel száz évvel az utolsó iszlám kalifátus megszűnése után jön létre, illetve ahogy a fegyveresek fogalmaztak: áll helyre. Ezzel az utolsó széles körben elismert kalifátusra utalnak, amely az Oszmán Birodalom alatt létezett, és Törökország 1923-as megalakulásával ért véget. Az iszlamisták ugyanis ennek az összeomlásáért a Szövetséges Erőket teszik felelőssé, amelyek az első világháború után felosztották az Oszmán Birodalmat.

Az iszlám állam jelenleg a Szíria északi részén fekvő Aleppótól a kelet-iraki Dijala tartományig nyúlik, de a dzsihádisták étvágyát ekkora terület nem elégíti ki. Egy videóklipen egyik fegyveresük arról beszélt, hogy az „ILIÁ végül a Közel-Kelet összes határán át fog törni, hogy eljusson Jeruzsálembe”. De itt sem állnának meg. Öt éven belül világbirodalmat akarnak létrehozni, amely magában foglalja Európa egy részét, benne Magyarországot is. Erről térképet is közöltek, amelyen a Közel-Kelet és Afrika mellett többek között a Balkán-félsziget, Románia és Ukrajna, illetve Oroszország egyes területei, de Ausztria, Magyarország, Spanyolország és Portugália is teljes egészében láthatóak. A térkép alapján elképzelt államuk méretében meghaladja a középkori kalifátust, vagyis az Oszmán Birodalom legnagyobb kiterjedését. De a dzsihádistáknak vannak újabb célkitűzései is.

Baghdadi egy, a napokban közzétett hangfelvételen nyíltan beszélt következő európai célpontjukról: azt ígérte, hogy Róma meghódítását fogja vezetni. Ehhez arra kérte a muzulmánokat, hogy költözzenek iszlám államába, és zászlaja alatt harcoljanak az egész világon. Beszámolók szerint főként bírókat, orvosokat, mérnököket és katonai tapasztalattal bíró embereket várnak a kalifátusuk területére. A dzsihádistákat arra is felszólította, hogy a Ramadán szent hónapja alatt még nagyobb erővel folytassák fegyveres küzdelmüket.

Az Iszlám Állam a kalifátus alá eső területen a saría, vagyis az iszlám törvénykezés középkori és szó szerinti értelmezését vezette be. Ez azt jelenti, hogy például a dohányzásért korbácsolás jár, a tolvajoknak levágják a kezét, az ellenkezőket pedig kivégzik. Azt, hogy nem tűrik el a szembenállást, a múlt hétvégén is egyértelműen kifejezésre juttatták: egy szíriai falu főterén kilenc férfit feszítettek keresztre. A kivégzettek közül nyolcan a felkelők oldalán harcoltak Bassár el-Aszad ellen, de a dzsihádisták ellen is. Meglepő viszont, hogy a kegyetlenkedések ellenére az ILIÁ népszerűsége erősödött a helyiek körében. Fallúdzsában sokan ünneplésben törtek ki, amikor a kalifátus létrejöttéről tudomást szereztek.

A kalifátus kikiáltásának óriási teológiai, ideológiai és politikai jelentősége van, amellyel a nemzetközi közösségnek, de még a rivális dzsihádista csoportoknak is szembe kell nézniük. Szakértők szerint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta ez a legnagyobb fejlemény a nemzetközi dzsihádizmusban. Míg az al-Kaida elszórt terrorsejteket működtetett a világ minden táján, amelyek laza hálózatszerű kapcsolatban álltak egymással, addig Baghdadi egy erős és brutális „központi hadsereget” és működő államot állított fel, amely nagy kiterjedésű területet képes ellenőrzése alatt tartani.

Hatékony modellt tudtak kialakítani a kormányzásra: a középkori szigorú jogrendszer alkalmazásával egyidejűleg modern szociális szolgáltatásokat is bevezettek a meghódított területeken. Közben nagy energiát és hangsúlyt fektetnek globális célkitűzéseikre is, amelyhez az internetes közösségi portálon példátlan professzionális és intenzív toborzókampányt folytatnak. Fontos eszközük a PR-kampányban az agymosás is. Május végén, június elején például több száz kurd gyereket raboltak el azért, hogy a saríára oktassák őket. A dzsihádisták fiatalabb generációja azért is találja vonzóbbnak  az Iszlám Államot, mert az al-Kaida fokozatosságával ellentétben ők „gyors és látványos eredményeket” tudnak felmutatni.

Az Iszlám Állam taktikájának részét képezi, hogy globális támogatottságát rendszerint igyekszik nyilvánvalóvá tenni. Meghatározó jelenlétük van Törökország déli részén. Idén márciusban az ILIÁ három fegyverese – egy macedóniai, egy német származású albán állampolgár, valamint egy koszovói származású svájci férfi – már támadást követett el Törökországban a hatóságok ellen. Ez az eset a dzsihádisták balkáni befolyását is bizonyítja, de Irakban a milicisták fallúdzsai hadseregét is egy koszovói albán vezeti. Az internetes közösségi portálokon jól látható, hogy az egész világon akadnak követőik: többek között Indonéziából, az Egyesült Államokból, Koszovóból, Ausztriából, Hollandiából, Nagy-Britanniából és Svájcból is kaptak támogató üzeneteket az elmúlt időszakban. A kalifátus kikiáltása után például Hollandiában hét fiatal férfi egy videót tett közzé, amelyen az iszlám állam bejelentését ünneplik. Ezeket a híveiket pedig könnyen felhasználhatják európai, illetve globális törekvéseikhez.

Elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a dzsihádista erők alapjaiban változtatják meg azt, ahogy a modern világ az emberségről, a terrorizmusról vélekedik, de módosulhat az ENSZ és az Egyesült Államok szerepe is. Amerika és a Nyugat továbbra sem tud a helyzettel mit kezdeni. Tétlenkedésüket kihasználva olyan országok léphetnek fel igazságosztóként, mint Oroszország vagy Kína. Ennek előjele, hogy az iraki kormány végül az oroszokhoz és a fehéroroszokhoz fordult harci repülőgépekért, amikkel a szunnita szélsőségeseket akarják visszaszorítani.

Irakot továbbra is a szétesés fenyegeti, a politikai helyzetet továbbra is a felekezetközi megosztottság jellemzi, a dzsihádisták pedig nem adták fel azon tervüket, hogy Bagdadot is elfoglalják. A fejlemények láttán a környező országok közül elsősorban Jordániának és Szaúd-Arábiának van oka az aggodalomra. A kalifátus helyreállítása ugyanis olaj lehet a tűzre ezekben az országokban is, ahol ez a fajta dzsihádizmus már létezik. Baghdadi pedig egyre népszerűbb: személyi kultusza sokat erősödött a térségben az elmúlt hónapokban, és ez a folyamat várhatóan tovább fog folytatódni, hiszen a kalifátus sok radikális muzulmán álma. Ezt használhatja ki az Iszlám Állam Jordániában is, ahol amúgy kevés esélye lenne olyan harci frontot nyitni, mint Irakban, mert az ország hadserege erős. Viszont a közösségi médiát felhasználva – amiben, úgy tűnik, nagyon sikeresek – a milicisták belülről bomlaszthatnak: felbujthatják az országban azokat a szélsőségeseket, akik a Hasemita királyságból kiábrándultak.

 Jordánia azon kevés országok közé tartozik, amelyek viszonylag jól átvészelték a térségen végigsöprő úgynevezett arab tavaszt. Itt „mindössze” békés tüntetések voltak, amelyek II. Abdullah király hatalmát nem vitatták, csak a kormány és a parlament feloszlatását követelték. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet korántsem stabil: ha a megfélemlítés és a terrorcselekmények eszközeit felhasználva a szunnita szélsőségesek kampányt indítanak az országon belül, akkor Jordánia is káoszba süllyedhet. És ha a hatalmon lévők a brutális megtorlást választják a támadásokra, elképzelhető, hogy a lakosság, amelynek több mint 95 százaléka szunnita, a dzsihádisták mellé áll, ami végül a hadsereg összeomlásához vezethet. Elemzők ugyanakkor úgy vélik, Jordánia sorsát illetően van még remény: Amman már előzetesen közölte, hogy gyors és kíméletlen választ fognak adni minden ellenük irányuló támadásra. Sőt, feltehetőleg ebben a helyzetben Európa, az Egyesült Államok, és talán Izrael is konkrét lépést tenne.

A nemzetközi közösség amiatt sem lehet közömbös, hogy Baghdadi a dzsihádizmus egyedüli képviselőjeként lép fel, amit azzal is bizonyíthat, ha támadást hajt végre a Nyugat ellen. Ebben az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel való rivalizálása is szerepet játszhat. Lehetséges forgatókönyvként merül fel az is, hogy a két csoport egymást próbálja majd „túllicitálni” egy Nyugat elleni terrortámadásban.

Olvasson tovább: