Kereső toggle

Becsületbeli ügy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az RMDSZ a román kormánykoalíció tagja marad, én pedig visszalépek a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségből, mert így tartom normálisnak; a Minority SafePack egyik kezdeményezőjeként nem lehetek felperesként és alperesként is jelen a perben” – jelentette be Kelemen Hunor az elmúlt hétvégén. Az RMDSZ-elnökét kérdeztük döntése az okairól.

Számtalan magyarázat látott napvilágot az Ön távozásával kapcsolatban. Mi az igazság?
– Az igazság az, hogy augusztus elsejétől távozom a Román Kormány kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi posztjáról. Ennek oka pedig a Minority SafePack ügyében képviselt román álláspont. A kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek érdekvédelmének egységesítését szorgalmazza. Csak a nagyságrend kedvéért: közel 60 milliós kisebbségről van szó. Ezt a polgári kezdeményezést hét magánszemély – köztük jómagam – indította útjának, a célja pedig az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig élő európai kisebbségek jogainak harmonizációja, egyben egy olyan szolidaritási mozgalom megalkotása, amely ezeknek a kisebbségeknek a jogait biztosítja.
Kezdeményezésünket tavaly nyújtottuk be az Európai Bizottsághoz, amely ezt első körben elutasította. Ezt a döntést mi a Luxemburgi Bíróságon támadtunk meg. A bíróságon az érintett államoknak joguk van támogatni a kezdeményezést, vagy pedig az Európai Bizottság döntése mellé állva, az elutasítás mellett érvelni. A kisebbségi ügyekben leginkább érintett három nemzet, Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság döntése mellett szállt síkra, míg Magyarország a kezdeményezők mellé állt.
A román állam úgy lépett be ebbe a perbe, aminek nyomán én mint a román kormány tagja kerültem nagyon kínos, kellemetlen helyzetbe, amelyre egyetlen válaszom lehetett csak: a lemondás. Miniszterelnök-helyettesként utólag tudtam meg, hogy a román külügyminiszter anélkül, hogy tájékoztatott volna, az Európai Bizottság mellett lépett be a perbe. Ezután szembesültem azzal, hogy a Luxemburgi Bíróságon folyó perben egyszerre lettem alperes és felperes is. Az utólagos egyeztetések során jeleztem a miniszterelnök úrnak, hogy Romániának vissza kellene vonnia a részvételét ebben a perben, de mivel ezt nem tette meg, kénytelen voltam megválni a kormánypozíciómtól.
A román kormánynak a perrel kapcsolatban mutatott magatartása vajon magyarellenességgel vagy szűklátókörűséggel magyarázható?
– Véleményem szerint Romániának hosszú távon az az érdeke, hogy túllépjen azon a szűk politikai mezsgyén és látóhatáron, amely még olyannyira jellemzi az ország belpolitikáját, hogy mindig a magyarok jelentik a legnagyobb veszélyt a román államiság számára. Természetesen választási időszakban rendre előkerül az úgynevezett „magyar kártya”, de ebben talán semmi meglepő nincs. Az azonban számunkra vállalhatatlan, hogy az ország jövőjét és az itt élő kisebbségek sorsát ilyen pillanatnyi érdekeknek rendeljük alá. Román érdekeket nézve is fontos lett volna ennek a kezdeményezésnek a támogatása, hiszen a Moldáviában és Szerbiában kisebbségben élő román közösség sorsát, jövőjét is befolyásolná ennek a kezdeményezésnek a sikere. Victor Ponta miniszterelnök is elismerte, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, amelyben a román álláspontot nem egy tisztviselőnek kell kialakítania, ezért szeptemberben elkezdődik egy párbeszéd, amelybe igyekszik bevonni a kisebbségvédelem és a kisebbségi jogok érvényesítésében közreműködő minden intézményt, minden olyan független hazai és külföldi szakembert, akikkel együttműködve kialakítható lesz Románia megfontoltabb álláspontja.
Ezek szerint Victor Ponta miniszterelnök igyekezett az RMDSZ-t a kormánykoalíción belül tartani?
– Az, hogy a miniszterelnököt mi vezérelte, nem tudom, de ez a döntés elég volt ahhoz, hogy az RMDSZ vállalja a további kormányzati szerepet, viszont én nem hagyhattam következmények nélkül a történteket, ezért döntöttem a kormányzati pozícióból való távozás mellett. A RMDSZ vezetői felé jeleztem a szándékomat, amellyel ugyan nem mindenki értett egyet, de tudomásul vették. Augusztus 1-jétől pedig a koalíciós megállapodásnak megfelelően szintén egy RMDSZ-es politikus tölti majd be a román kormányban megüresedett pozíciókat. A lemondásommal egyébként nem a saját személyem sértettségét vagy csalódását fejeztem ki, hanem az a célom, hogy Románia álláspontját ebben a kérdésben megváltozassuk. Romániában van ugyanis egy mondás, hogy ha nem ülsz az asztalnál, előbb-utóbb felkerülsz az étlapra. Az RMDSZ-nek nincs olyan szándéka, hogy az erdélyi magyarság az étlapra kerüljön.
A román lapok arról írtak, hogy az Ön döntése tudatos volt, hiszen ősszel esedékes Romániában az elnökválasztás. Szerepet játszott ez az ön döntésében?
– Az RMDSZ-nek természetesen lesz jelöltje, ahogy az összes eddigi elnökválasztáson volt jelöltje az államfői posztra. A személyéről nem született egyelőre döntés, de az újságíróknak természetesen joguk van találgatni és nem létező összefüggéseket észrevenni.

Olvasson tovább: