Kereső toggle

Lehallgatásokról számolt be a Vodafone

Élő adásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kitálalt a titkosszolgálati lehallgatásokkal kapcsolatban a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatójának számító Vodafone. A telekommunikációs cég által közzétett részletes dokumentum jelentőségét az adja, hogy a vállalat a világ 29 országában van jelen, Európában, Afrikában és Ázsiában is.

A brit multicég több esetben számosította is a különböző országokban tevékenykedő leányvállalatainak rendszerein történő kémkedést. A magyar jogszabályok tiltják a nemzetbiztonsági információigényekről szóló adatok nyilvánosságra hozatalát, így azokat a bevétel alapján világelső távközlési vállalat jelentése nem tartalmazza. Ennek fényében különösen nagynak tűnik a hivatalos szervek részéről érkező formális adatigénylések száma (75 938), mely majdnem kétszerese a Telenorhoz tavaly benyújtott hasonló kérvényekének, annak ellenére, hogy a Vodafone-nak csak mint-egy 22 százalékos a piaci részesedése Magyarországon. Az így lehallgatott személyek száma viszont még jelentősebb lehet, ugyanis egy kérvény akár emberek és eszközök százainak a megfigyelésére is irányulhat, illetve a beszélgetések tartalmán túl a szolgálatok esetenként metaadatokra (adatokról szóló adatokra, tehát például a résztvevők tartózkodási helyére, hívásnaplójára) is kíváncsiak.

A Vodafone hálózatain a lehallgatási csúcstartó Olaszország, a mediterrán állam több mint 600 ezer alkalommal fordult a céghez metaadatokat igényelve.

A tavaly a Snowden-botrányt is megszellőztető brit Guardian cikke szerint a Vodafone lépése az egyre terjedő kormányzati kémkedés visszaszorítását célozza. „Felhívjuk a kormányokat, hogy vessenek véget a valós idejű információszerzésnek. Ugyanis ha beérkezik hozzánk egy adatigénylés, visszautasíthatjuk. Ezért az, hogy a kormányzatnak be kell nyújtania egy darab papírt, fontos korlátozást jelent a hatalom felhasználása terén” – mondta a Vodafone adatvédelmi megbízottja, Stephen Deadman. Ezért a cég javasolja, hogy a valós idejű elérést biztosító vezetékeket iktassák ki, valamint módosítsák az alkalmazásukat lehetővé tevő törvényeket – emellett felhívja a kormányokat annak megakadályozására, hogy különböző ügynökségek és hatóságok törvényi felhatalmazás nélkül férjenek hozzá a kommunikációs infrastruktúrákhoz.

Korábban informatikai megavállalatok, mint például a Microsoft vagy az Apple elkezdték már közzétenni a hozzájuk érkező lehallgatási felhatalmazások számát. A Vodafone jelentéséből arra is választ kapunk, hogy a telekommunikációs cégek miért csak mostanában vágnak bele hasonlóba: tevékenységükhöz kormányzati engedélyek is szükségesek, így munkatársaik veszélyeztetésén túl gazdasági érdeksérelmek is érhetik őket, ha egy adott ország kormánya számára nemkívánatos módon járnak el.

A jelentés kitér a beszélgetések valós idejű lehallgatását és rögzítését, valamint a hívó hollétének a kiderítését lehetővé tevő, közvetlenül a hálózatukhoz kapcsolódó tit-kosszolgálati kábelek létére is. A telefonos társaságokat 6 országban a törvény kötelezi az „élő” lehallgatást lehetővé tévő berendezések telepítésére, vagy legalábbis biztosítja az erre való lehetőséget a titkosszolgálatok számára. A Vodafone jelentése nem tér ki arra, melyek ezek az országok, ugyanis állításuk szerint fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos kormányok megtorlást alkalmaznának.

A valós idejű kémkedés egy „rémálomszerű forgatókönyv” – jelentette ki Gus Hosein, a magánszféra védelmét célzó Privacy International csoport vezetője. Ez volt az a szervezet, amely Edward Snowden szivárogtatásai után beperelte a brit kormányt a tömeges lehallgatás miatt.

Magyarországon ahhoz, hogy a szolgálat emberei „élő adásban” hallgathassák a beszélgetéseket, bírósági végzés szükséges, ám az erről szóló papírt nem kötelesek bemutatni a távközlési cégnek. Így hát a szolgáltatóknak nincs információjuk arra vonatkozólag, hogy hány hívás valós idejű megfigyelésére kerül sor. A hatóságok tevékenységét megkönnyítendő, a mobilszolgáltatóknak külön szobákat kell fenntartaniuk a hírszerzés emberei, valamint eszközei számára, ahol tevékenységüket a mobilcég tudtán kívül végezhetik, a hálózati eszközök szintjén beépülve annak rendszereibe. Az ebben a szobában dolgozók a vállalat alkalmazottai is lehetnek, viszont C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük, és tevékenységükről nem adhatnak semmiféle beszámolót munkatársaiknak sem. Ez olyan ellentmondást szül(het), hogy bár egyfelől a Vodafone minden alkalmazottjának a cég magatartási kódexe szerint kell dolgoznia, másfelől a tevékenység titkossága miatt nem képesek ennek ellenőrzésére, és ilyen módon betartatására sem.

Olvasson tovább: