A brit multicég több esetben számosította is a különböző országokban tevékenykedő leányvállalatainak rendszerein történő kémkedést. A magyar jogszabályok tiltják a nemzetbiztonsági információigényekről szóló adatok nyilvánosságra hozatalát, így azokat a bevétel alapján világelső távközlési vállalat jelentése nem tartalmazza. Ennek fényében különösen nagynak tűnik a hivatalos szervek részéről érkező formális adatigénylések száma (75 938), mely majdnem kétszerese a Telenorhoz tavaly benyújtott hasonló kérvényekének, annak ellenére, hogy a Vodafone-nak csak mint-egy 22 százalékos a piaci részesedése Magyarországon. Az így lehallgatott személyek száma viszont még jelentősebb lehet, ugyanis egy kérvény akár emberek és eszközök százainak a megfigyelésére is irányulhat, illetve a beszélgetések tartalmán túl a szolgálatok esetenként metaadatokra (adatokról szóló adatokra, tehát például a résztvevők tartózkodási helyére, hívásnaplójára) is kíváncsiak.
A Vodafone hálózatain a lehallgatási csúcstartó Olaszország, a mediterrán állam több mint 600 ezer alkalommal fordult a céghez metaadatokat igényelve.
A tavaly a Snowden-botrányt is megszellőztető brit Guardian cikke szerint a Vodafone lépése az egyre terjedő kormányzati kémkedés visszaszorítását célozza. „Felhívjuk a kormányokat, hogy vessenek véget a valós idejű információszerzésnek. Ugyanis ha beérkezik hozzánk egy adatigénylés, visszautasíthatjuk. Ezért az, hogy a kormányzatnak be kell nyújtania egy darab papírt, fontos korlátozást jelent a hatalom felhasználása terén” – mondta a Vodafone adatvédelmi megbízottja, Stephen Deadman. Ezért a cég javasolja, hogy a valós idejű elérést biztosító vezetékeket iktassák ki, valamint módosítsák az alkalmazásukat lehetővé tevő törvényeket – emellett felhívja a kormányokat annak megakadályozására, hogy különböző ügynökségek és hatóságok törvényi felhatalmazás nélkül férjenek hozzá a kommunikációs infrastruktúrákhoz.
2014. 06. 13. (XVIII/24)
