Kereső toggle

Ha minden kötél szakad

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Zoltán az iraki Erbilben dolgozik egy amerikai bázison, Moszultól körülbelül 80 kilométerre. Többnyire amerikai cégek telephelyei vannak a bázison, ahol még a jelenlegi körül-mények között is viszonylag biztonságban élnek, hiszen a kurd fegyveresek ellenőrzik a területeket. Bár az ország középső részén zajló fegyveres összetűzések hatását közvetve érzik,  Kurdisztánban viszonylagos nyugalom van. Az itt dolgozók és a civil lakosság helyzetéről beszélgettünk telefonon.

Biztonságban érzed magad? Nyugtalanító hírek jönnek mindennap Irakból, nálatok mi a helyzet?
– Lassan harmadik hónapja vagyok itt, azóta Irak középső részét tulajdonképpen két hét alatt megszállta az ILIÁ hadserege, akik Szíriából jöttek át: a szír–iraki határ olyan, mint egy átjáróház, és onnan jött át az a körülbelül ötezer szunnita szélsőséges, akik észak felől sorra foglalták el a nagy városokat, hogy létrehozzák a saríán alapuló kalifátusukat. Ezekhez képest az al-Kaida liberális demokraták közössége: kérdés nélkül képesek gyilkolni, foglyokat nem ejtenek. Itt a búzát már korábban learatták, és a szántóföldeken át konvojokban menekültek az emberek, ahol felbukkantak ezek a csoportok – azt mondják, hogy aki amerikai autóval közlekedik, azt kérdés nélkül lövik le. A fegyvereiket tekintve az AK gépfegyver a legkisebb kaliber, amit használnak, de vannak mesterlövész puskáik, RPG-jük, aknavetőik is: az iraki hadsereg katonái csak a hírre, hogy közelednek, polgári ruhában menekültek el a bázisaikról, így könnyen jutottak még több fegyverhez. A Moszul és Bagdad között félúton fekvő Bajdzsi olajfinomítót hosszú harcok után elfoglalták az ILIÁ fegyveresei, ami nagy veszteség a kormányerőknek, de a lakosságnak is, mert ez belföldre termelő finomító: a benzinfogyasztást drasztikusan korlátozták. Pillanatnyilag 30 liter a felső gátja egy tankolásnak. A benzinkutakon óriási sorok alakulnak ki üzemanyagért, még Kurdisztánban is, ahol nem folynak harcok. A benzinkutakon viszont előfordult lövöldözés a feszült helyzet miatt. A benzin ára ez alatt a rövid idő alatt négyszeresére emelkedett: 70 forintnak megfelelő összegért tankoltunk literenként, most pedig az egy dollárt is meghaladja az üzemanyagár.
De azért van B terv is a biztonságotokra nézve?
– Minden itt található cég le van szerződve egy biztonsági szolgálattal, amely rendelkezik menekítési tervvel, ráadásul a közelünkben van egy repülőtér és két katonai laktanya. Úgyhogy ha a június végén kezdődő ramadán idejére elszabadulna a pokol, nekünk akkor is megvan a menekülési tervünk, noha én nem erre készülök. Moszulban, aminek egyik oldalát a kurd milicisták, a pesmergák jól körülbástyázták, van az utolsó „csekkpont”, ahol még civileket átengednek – ez tőlünk mintegy 80 kilométerre van. Onnan keletre kurd fegyveresek ellenőrzik a térséget, akik megbízhatóbb harcosok, mint az iraki reguláris hadsereg. De úgy néz ki, hogy a szélsőségeseknek nem céljuk Moszultól keletre vonulni, inkább a déli területeket szállják meg, hogy a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig tartó kalifátusukat létrehozzák. De ha minden kötél szakad, a kurdok fel vannak készülve a fegyveres harcra is, teljes körű önrendelkezési joguk van, saját rendőrséggel, hadsereggel, saját olajkoncesszióval bírnak.
Milyen a hétköznapi élet, eltekintve a fegyveres harcoktól?
– Erbil egyébként egy gyorsan fejlődő nagyváros: három Aréna méretű nagy plázája van, rengeteg az ingatlanfejlesztési beruházás. Ugyanúgy sok gyorsétterem és bevásárlóközpont van, mint egy nyugati nagyvárosban, és lakóparkok is épülnek. Az ingatlan-árak robbanásszerűen nőnek: volt, aki elkezdett egy építkezést, majd félbehagyta, hogy egy év múlva folytassa, annyi idő alatt ugyanis megduplázódott az ingatlan értéke. Ugyanakkor az arab kecske- és birkapásztorok elég nagy szegénységben élnek. Sok helyen a kiszolgáló személyzet indiai vendégmunkásokból áll, a szállodák recepcióin pedig angolul jól beszélő egyiptomiak vannak.
Téged érintett-e közelről bármilyen összetűzés?
– Moszulban szemtanúja voltam annak, hogy a húsz-harminc éves fiatalok a négysávos utat elkerítették, és a rendszámok alapján kiszállították azokat, akiket szunnitáknak gondoltak, és ezeket ütlegelték. Úgyhogy nem lehet csodálkozni azon, hogy a két felekezet közötti feszültség elmélyült.
A keresztények helyzete milyen ott azon a környéken?
– A keresztények, amennyire én itt Kurdisztánban látom, viszonylag jó helyzetben vannak. Onnan lehet tudni, hogy valahol keresztények laknak, hogy italbolt található a közelében – a muszlimoknál ez elképzelhetetlen. Ha valakit fekete nejlonszatyorral látunk közlekedni az utcán, róla is lehet feltételezni, hogy keresztény vallású, és valószínűleg szeszes italt tartalmaz a csomagja. Nem tudok róla, hogy itt Kurdisztánban felekezeti alapon bántanák őket.

Olvasson tovább: