Kereső toggle

Diplomáciai pofon Izraelnek

Technokraták és terroristák az új palesztin egységkormányban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Arculcsapásként érte Izraelt, hogy mindössze egy nappal a beiktatás után az amerikai külügyminisztérium máris bejelentette, hogy kész együttműködni az átmeneti palesztin egységkormánnyal. Az új kabinet a Mahmúd Abbász vezette Fatah és a Gázai övezetet uraló Hamasz terrorszervezet megállapodásaként jött létre. Abbász azt ígéri, hogy az új kormány elismeri majd Izraelt, és elítéli az erőszakot, de a Hamasz valójában még mindig a zsidó állam elpusztítására törekszik.

„Történelmi nap, amelyet a palesztin nép és a palesztin ügy érdekében együtt értünk el” – így értékelte a Hamasz távozó miniszterelnöke, hogy hét év sikertelen próbálkozás után beiktatták Ramallahban az átmeneti palesztin egységkormányt. Igaz, az utolsó pillanatig voltak nézeteltérések a felek között, például a börtönügyi miniszteri tisztségről, de ezeket végül elsimították. A kabinet felállításáról április végén állapodott meg a Mahmúd Abbász vezette Fatah és a Gázai övezetet uraló Hamasz. Az egyezség értelmében a 17 technokratából álló átmeneti kormány a hat hónapon belül esedékes általános választásokig fogja irányítani a palesztin területeket.

Az új kabinet első ülésén Abbász elnökölt, aki elmondta, a kormány eltökélt a két állam megoldás mellett, az úgynevezett 1967-es határvonalak mentén, és Izrael elismerésével kapcsolatos politikáját sem adja fel. Nem mellékes, hogy a palesztin elnök úgy ígérget, hogy közben nem zavarja, hogy partnere, az iszlamista Hamasz nem rejti véka alá: továbbra sem akar lemondani Izrael elpusztítására való törekvéséről.

Az biztos, hogy a palesztin terrorszervezetnek is jól jött a megállapodás, mert súlyos pénzügyi gondokkal küzd. Igaz, a fegyverkezésében ez az anyagi hiány egyáltalán nem látszik. Izraeli biztonsági értesülések szerint a Hamasz az egyik legnagyobb fegyveres erővé nőtte ki magát a térségben. Állítólag már nincsenek annyira rászorulva az iráni támogatásra sem, mert egyedül is teljes sebességgel halad a fegyvergyártás és a terroristák kiképzése. De azért kapnak külföldről is segítséget: többek között a szíriai csatatérről szoktak harcosok érkezni, hogy „katonai szakértelmüket” megosszák a Hamasszal. Az izraeli védelmi miniszter szerint a gázai terrorista csoportok 10 ezer rakétát halmoztak fel eddig, amelyek között közép-hatótávolságú rakéták is vannak – ezek Tel Aviv külvárosait is elérik már.

Nemrég arról is részletek derültek ki, hogyan próbálja a Hamasz befolyását növelni Jeruzsálemben. A Shin Bet izraeli titkosszolgálat a terrorszervezet egyik vezető ügynökét fogta el a közelmúltban, aki elmondta: a Hamasz az Iszlám Mozgalom nevű szervezetet használja – természetesen titokban – arra, hogy pénzt küldjön jeruzsálemi „projektekhez”. Ilyen „programok” keretében például arab fiataloknak fizetnek azért, hogy vallásos diákoknak álcázva magukat állandóan a Templom-hegyen legyenek, és megakadályozzák a zsidó zarándoklatot a szent helyre. Ezek a fiatalok havonta 255-319 ezer forintnak megfelelő fizetést kapnak „fontos tevékenységükért”.  A Hamasz embere arról is beszámolt, hogy Törökország és Katar nyújt menedéket a terrorszervezet vezetőinek. A két ország anyagi forrást is biztosít a Hamasznak, de az iszlamista csoport több céget is működtet Szaúd-Arábiában és az Öböl menti államokban, főleg az ingatlanpiacon. Emellett vannak iszlamista segélyszervezetek is, amelyek adományaikból támogatják a Hamaszt. Az ügynök szerint a Hamasz szükségből ment bele az egységkormányba, de véleménye szerint ez semmiféle változást nem jelent a világnézetében.

Nem csoda, hogy mindezek fényében az izraeli vezetés enyhén szólva nem fogadta kitörő lelkesedéssel a nagy kibékülést, ami egyébként sok palesztinból is kétkedést váltott ki. Ramallahban többen azt nyilatkozták a Jerusalem Postnak, hogy kevés reményt fűznek az egységkormányhoz, mert a Fatah és a Hamasz csak osztozkodik egymás között. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig megerősítette, hogy nem hajlandóak olyan palesztin kormánnyal tárgyalni, amely a Hamasz támogatását élvezi. Az izraeli vezetés azt is kijelentette, hogy az új palesztin kormányt és Mahmúd Abbászt fogja felelőssé tenni minden támadásért, amely Izrael ellen irányul.

Az Egyesült Államok álláspontja azonban újabb csalódást okozott a zsidó államnak. Mindössze egy nappal a beiktatás után az amerikai külügyminisztérium máris jelezte, hogy kész együttműködni az átmeneti palesztin kormánnyal. Az amerikai külügyi szóvivő szerint az Obama-kormány nem szándékozik megvonni azt az évi mintegy 500 millió dolláros pénzügyi segélyt, amit a Palesztin Hatóságnak biztosít. Jen Psaki azzal indokolta a döntést, hogy „úgy tűnik, az átmeneti palesztin kormány tagjai technokraták”, és az Egyesült Államok a tettei alapján fogja megítélni az új palesztin vezetést. Az amerikai lépés azért is érte hideg zuhanyként Izraelt, mert Netanjahu a vasárnapi kormányülésen még arról biztosította kabinetjét, hogy John Kerry megígérte neki, nem fogják azonnal elismerni az új palesztin kormányt.

Izrael komolyan aggódik amiatt, hogy az év végéig sorra kerülő palesztin választásokat követően Júdea és Szamaria területén is a Hamasz veheti át a hatalmat. Ezért nemzetközi segítséggel próbálja elérni, hogy zárják ki a terrorcsoportot az indulók közül. Az amerikai külügyi szóvivő viszont közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja a „demokratikus, szabad és tisztességes szavazást”. Psaki azt is mondta, túl korainak tartják, hogy azon spekuláljanak, mi lesz a választás eredménye, ezért inkább hagyják, hogy az események előrehaladjanak. Az amerikai kormány döntésével természetesen nem mindenki ért egyet Washingtonban sem. Eric Cantor, a Képviselőház republikánus többségének vezetője úgy véli, fel kellene függeszteni a segélyt addig, amíg meg nem győződnek arról, hogy ez az úgynevezett technokrata kormány nem a Hamasz befolyása alatt áll.

Az izraeli védelmi erők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az átmeneti palesztin kabinet felállásának már láthatóak a következményei: hétfőn késő este egy palesztin férfi rálőtt egy izraeli határőrre az egyik ellenőrző pontnál Júdea és Szamaria területén. Az incidens ugyanott történt, ahol a múlt héten egy öngyilkos merényletre készülő palesztint fogtak el. Az IDF szóvivője szerint „egyértelmű üzenete van annak, ha valaki olyan terrorszervezettel egyesül, amely az erőszakot propagálja”.

Hat jelölt egy székre

Június 10-én választja meg az izraeli parlament titkos szavazással az ország 10. elnökét. A világ legidősebb államfőjének, a 90 éves Simon Peresznek ugyanis júliusban lejár a hétéves ciklusa. Az elnökségért hatan szálltak versenybe: Reuven Rivlin Likud párti képviselő, Dalia Dorner, aki egykor a Legfelsőbb Bíróság tagja volt, Dan Schechtman kémiai Nobel-díjas professzor, Dalia Itzik volt parlamenti képviselő, valamint Benjamin Ben-Eliezer és Meir Sheetrit, akik jelenleg is a Kneszet tagjai. Mivel a szavazatok hat jelölt között oszlanak meg, valószínűleg senkinek sem sikerül majd a szükséges 61 voksot megszerezni, ezért az első két helyen végzett között újabb fordulót tartanak majd.
Benjamin Netanjahu kormányfő végül Rivlin mögé sorakozott fel, de beszámolók szerint minden követ megmozgatott, hogy más jelöltet találjon. Rivlin ugyanis, aki elnökölt már a Kneszetben is, nagy riválisa a Likud párton belül. Netanjahu állítólag az utolsó pillanatig a Nobel-békedíjas holokauszt-túlélőt, Eli Wieselt győzködte telefonon, hogy vállalja a jelölést annak ellenére, hogy Wiesel amerikai állampolgár, a törvény pedig előírja, hogy a zsidó állam elnöke csak izraeli állampolgár lehet. A kormányfő próbálkozott azzal is, hogy elhalasztja az elnökválasztást fél évvel, de ezt a lépést hevesen ellenezte Peresz is. Netanjahu még az elnöki poszt szükségességét is megkérdőjelezte, de kormánya ebben sem támogatta. Miután nem maradt más alternatíva, Netanjahunak Rivlint kellett támogatnia – ha ezt nem tette volna meg, akkor szakértők szerint saját pártján belül szigetelődött volna el. Rivlint egyébként politikailag független képviselőnek tartják a Likudon belül, aki elnöksége esetén Netanjahunak fejfájást okozhat az általános választásokon. Az izraeli törvények értelmében ugyanis az államfő választja ki, hogy kit bíz meg kormányalakítással. És az izraeli szavazásokon általában egyik párt sem szokott egyértelmű többségre szert tenni.

Olvasson tovább: