Kereső toggle

Az elnök és Jeruzsálem

Reuven Rivlin lesz Peresz utódja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éles kampányt követően a 71 éves veterán Likud-politikust, Reuven „Rubi” Rivlint választotta államelnöknek az izraeli Kneszet. A politikus karakterében és az Izrael jövőjével kapcsolatos felfogásában is nagyban eltér elődjétől, Simon Peresztől. A jeruzsálemi születésű Rivlin sorsa többszörösen is összefonódott az izraeli fővárossal. 1967-ben Mordechai „Motta” Gur tábornok osztagában szolgált, és egyike volt azoknak az izraeli katonáknak, akik elsőként érték el és szabadították fel a jeruzsálemi Siratófalat. Emellett tíz éven át a legendás jeruzsálemi futballcsapat, a Beitar elnöke is volt, a polgármesterségért való küzdelemben azonban alulmaradt Ehud Olmerttel szemben.

Néhány éve egy európai képviselőkből és újságírókból álló csoport tagjaként a Kneszetben járva személyesen is alkalmam nyílt meggyőződni arról, milyen karakterű politikus az akkor a parlament elnökeként szolgáló Reuven Rivlin. Amikor bejelentette, hogy európai vendégek érkeztek az ülésterembe, azonnal szólásra emelkedett az egyik ismert izraeli arab képviselő, Ahmed Tibi, aki mintegy 15 percen keresztül sorolta tiborci panaszait Izrael ellen, annak ellenére, hogy csak kétperces felszólalásra kapott lehetőséget. Amikor Rivlin figyelmeztette erre, Tibi azonnal elnyomást és cenzúrát emlegetett, mire több jobboldali zsidó képviselő visszakiabált, hogy „Próbáld meg csak ezt Ramallahban, koporsóban hoznának vissza!” Így átmenetileg teljes hangzavar uralta az üléstermet, de az elnök erélyesen kiabálva hamar rendet tett.

Akkor elmondott beszéde pedig a klasszikus demokratikus értékek és szabadságjogok, valamint az erős és biztonságban élő Izrael mellett elkötelezett politikai világképét is bemutatta: „Létezik egy rosszakaratú koalíció, amelyik meg akarja győzni Európát arról, hogy a cionista álom kudarcot vallott” – mondta az európai képviselőknek. „Nem szabad, hogy Európa egy olyan újabb frontvonallá váljon, amely számára Izraelnek kell bizonygatnia azt, hogy demokratikus ország. Amíg Izrael az egyetlen demokrácia a muzulmán és fanatikus Közel-Keleten, csak egyre mélyebbé válik a sorsszerű partneri viszony Izrael és Európa között” – mondta Rivlin, aki szerint tartani kell attól, hogy a térségben tovább szaporodnak a gyilkos és elnyomó rendszerek, amelyek gúnyt űznek a polgáraik szabadság iránti reményeiből, amint az 1979-ben Iránban is megtörtént. „Remélem, hogy nem ilyen formában jön el az »Új Közel-Kelet«, amiről sokan álmodtak” – tette hozzá a Kneszet akkori elnöke, nem titkoltan Simon Peresz víziójára utalva.

Rivlinnek most új pozíciójában Izraelt mint egyetlen demokratikus közel-keleti államot lehetősége lesz világszerte képviselni. Ez élesen eltér a Peresz által hangoztatott, és a legtöbb nemzetközi politikus által elfogadott „egyenlősdi” képtől, amely elszántan igyekezett „békepartnert” látni Izrael minden szomszédjában.

Rivlin felmenői a 19. században érkeztek Jeruzsálembe Vilnából. Apja is megpróbálkozott a politikai pályával, 1952-ben a Likud elődjének számító Herut párt képviselőjeként az elnökválasztáson is indult. Reuvent apja 7 éves korában elvitte a helyi „Fradi”, a Beitar Jerusalem egyik mérkőzésére, és ez a szerelem azóta, közel hetven éve tart. A város iránti szeretetet jelzi az is, hogy amikor a rádiónak vagy a televíziónak interjút ad, Rivlin rendszeresen úgy kezdi nyilatkozatát, hogy üdvözli a riportert és hallgatóit: „Jó estét Jeruzsálemből!”

Az ügyvédi pályát 1988-ban cserélte fel a politikával, és azóta egy hároméves szünetet leszámítva folyamatosan tagja a Kneszetnek. Kétszer választották meg a parlament elnökének, és 2007-ben indult az elnökválasztáson is, ahol azonban alulmaradt Simon Peresszel szemben.

Ellenezte az Ariel Saron által elrendelt egyoldalú gázai kivonulást és a palesztin állam megalakítását. Ugyanakkor mindig szenvedélyesen kiállt a kisebbségek jogaiért, és még azt az arab képviselőt sem volt hajlandó kizárni a Kneszetből, aki részt vett a 2010-es erőszakos gázai flotillában.

Rivlin gyerekkora óta ismeri a nála jó tíz évvel fiatalabb Benjamin Netanjahut, akinek már a 13 éves korában tartott bár micváján is részt vett. Kapcsolatuk saját jellemzése szerint „hullámzó”, és bár egy párthoz tartoznak, a miniszterelnök csak tessék-lássék támogatta az elnöki jelöltségét. A jeruzsálemi mendemondák szerint azt követően veszítette el parlamenti elnöki tisztét, hogy egy Likud-frakcióülésen nyilvánosan bírálta, hogy Netanjahu felesége, Sarah asszony beleszól politikai kinevezésekbe. Rivlin azonban elnökként – mint első nyilatkozatában elmondta – az egész ország és a sokszínű népesség egységét kívánja erősíteni.

Nyírő-ügy, Jobbik:
Magyarországnak is üzent Rivlin

2012 nyarán Reuven Rivlin levélben értesítette Kövér Lászlót arról, hogy jelenléte „nemkívánatos” Jeruzsálemben, a Knesszet által szervezett Wallenberg-emlékkonferencián. A Knesszet elnöke a Jerusalem Post információi szerint azt írta: „Fölháborodással értesült arról a megdöbbentő hírről”, hogy Kövér részt vett a Nyírő József „nácibarát író” emlékére szervezett rendezvényen. Az Országgyűlés elnöke 2012 júliusában a svéd diplomata születésének századik évfordulójára rendezett emlékkonferencián vett volna részt az izraeli fővárosban.
„Ön úgy döntött, hogy részt vesz ezen a megemlékezésen, és ezzel nyíltan szolidaritást vállalt egy olyan személlyel, akinek a pártja, a magyar kormány keretein belül együttműködött a német náci gyilkosokkal a zsidó nép megsemmisítésére irányuló programjuk megvalósításában” – írja Kövér Lászlónak írt levelében Rivlin. A Kneszet elnöke hozzátette: „Bárki, aki ilyen eseményen részt vesz, nem lehetséges, hogy részese legyen annak a rendezvénynek, amelyen Raoul Wallenberg emléke előtt tisztelgünk, aki az emberiesség fáklyájaként zsidókat mentett, és aki szimbóluma a náci Németország és kollaboránsaik elleni küzdelemnek, akik egyikével Ön azonosságot vállalt, és aki felé tiszteletét fejezte ki”. Az izraeli–magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta Kövér László az első olyan magyar közjogi méltóság, akit Jeruzsálem „nemkívánatosnak” nyilvánított. Végül Áder János köztársasági elnök vett részt a konferencián, aki „diplomáciai malőrnek” minősítette az előzményeket. Reuven Rivlin néhány hónappal később, Gyöngyösi Márton hírhedt „zsidólistázós” felszólalása után a Jobbik betiltását kérte Áder Jánostól. Rivlin levelében azt sürgette a köztársasági elnöktől, hogy ne csak szóban, hanem konkrét tettekkel is lépjen fel a magyarországi antiszemitizmus ellen, amint azt a Kneszetben tartott beszédében megígérte.

Olvasson tovább: