Kereső toggle

Muszlim ellenállók Franciaországban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Erősödik az iszlám szegregáció a francia iskolákban egy titkosszolgálati jelentés szerint. A Le Figaro birtokába jutott jelentés szerint a muszlim diákok öltözékükkel, étkezési szokásaikkal, ima-összejöveteleikkel egyre inkább elfoglalják a vallásilag híresen semleges francia iskolákat.

A belső titkosszolgálat (RT) jelentése még novemberben készült, és gyakorlatilag tíz évvel azt követően került napvilágra, hogy életbe lépett a vallási öltözékek iskolai viselését szabályozó törvény. 
A 2004-es rendelkezés nem a muszlim hitűek ellen született, hiszen ugyanúgy tiltotta a zsidó kipa viseletét az iskolában, mint a muszlim fejkendőét. A törvény bevezetésének megértéséhez figyelembe kell venni azt a sokszor már sterilnek tűnő szekuláris közeget, amely Franciaországot jellemzi. Ez az államfelfogás a magánélet területére tolja át a vallással kapcsolatos összes kérdést, mint olyan ügyet, amelyhez az államnak nincs köze. Ennek fényében érthető, hogy a sokszor „fejkendő törvénynek” is nevezett jogszabály nem egy vallási vitát akart megoldani, és még csak nem is a terrorfenyegetésre adott válasz, hanem olyan törvényi keret, amely garantálja az iskolák vallási semlegességét. 
Catherine Kintzler filozófus szerint a törvényre nagy szükség volt, mivel ezt megelőzően az iskolákban hiányzott a következetesség a vallási jelenléttel kapcsolatban. A Le Figarónak nyilatkozó filozófus szerint a 2004-es törvény eszközöket adott az iskola számára, hogy megakadályozza a szegregálódást. Pozitív véleménye ellenére – mely szerint az állam és a laicitás győzni fog majd ebben a kérdésben – a titkosszolgálat jelentése más tendenciákra hívja fel a figyelmet. E szerint az iskolák egyre inkább vallási befolyás alá kerülnek, ahol a 2004-es törvényt egyre nehezebb betartatni. A törvény betűje ugyanis számos olyan dologról nem rendelkezett, ami a törvény szelleméből viszont következik.
Ennek köszönhetően nehezen kezelhetőek az olyan helyzetek, mint például egy lingolsheimi középiskola, ahol muszlim diákok disznóhúsmentes asztalokat jelölnek ki, ahova a nem muszlimok nem ülhetnek le akkor, ha disznóhúst tartalmazó étel van a tálcájukon. A titkosszolgálat jelentése szerint az iskolákban egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik a hit védelmezőiként, az ortodoxia védelmében lépnek fel. A jelentésben leírt konkrét eset szerint például egy Chalon-sur-Saőne-beli középiskolában az egyik muszlim diák megütötte szintén muszlim társát, mert ez utóbbi nem halal húst evett. A halal hús kérdése is egyre inkább központi szerepet kap az iskolai étkezdékben, ennek megfelelően a hatóságok lehetővé tették alternatív menük elkészítését, elkerülendő a muszlim családokkal való konfliktust. 
A titkosszolgálat jelentése szerint a vallásos tevékenység nemcsak az öltözködésben vagy étkezésben merül ki az iskolákban, hanem egyre gyakoribbak a titkos ima-összejövetelek is, amelyekre gyakran konyhákban, folyosókon, udvarokon kerül sor. Ez más országokban nem jelentene különösebb problémát, a francia politikai szemléletben viszont egyet jelent a Köztársaság elleni támadással. Bár az imaösszejövetelek csak titkos ellenállásnak számítanak, már a törvény betűjével ellenkezik az, ami például Marseille egyik gimnáziumában honosodott meg: itt a lányok fele, mintegy hatszáz diák visel napi rendszerességgel fejkendőt. A jelentés alapján ez nem elszigetelt jelenség, egyre gyakoribb, hogy a diákok érettségin és különböző vizsgákon is a legkülönfélébb vallási viseletekben jelennek meg. Ezeknek a viseletét az iskola nemigen tudja szabályozni, a törvény szövege szerint ugyanis tilos „az olyan jelek és ruhadarabok viselete, amelyek nyilvánvalóan valláshoz köthetőek”. Ennek a problémának az áthidalására a diákok úgynevezett „tradicionális” viseleteket kezdtek el hordani, azzal érvelve, hogy ezeknek csak kulturális kötődésük van. A lányok ennek megfelelően a fület, fejet és teljes testet betakaró hidzsábot, illetve dzsilbábot kezdtek el hordani, a fiú diákok pedig a kamisnak nevezett térdig érő tunikát. 
A titkosszolgálat jelentése kitér arra a trendre is, hogy a diákok egyre nagyobb számban hiányoznak a különböző vallási ünnepek alkalmából, amelyek során „az osztályok teljesen kiürülnek”. A titkosszolgálat statisztikája szerint az áldozati ünnep alatt a Saint-Gilles-i Vilar középiskolában kilencven százalékos, a Toulouse-i La Reynerie-ben pedig nyolcvan százalékos volt a hiányzási arány.

Olvasson tovább: