Kereső toggle

Kelemen Hunor: Tőkés magát képviseli Brüsszelben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két hónapja tagja a román kormánynak az RMDSZ. A korábbi feszült, néha nacionalista felhangokkal terhelt román belpolitikai viszonyokról, a magyar-országi választásokról és az uniós képviseletről kérdeztük a szövetség elnökét, Kelemen Hunort.

Egyes vélemények szerint a határon túliak szavazata segítette a Fideszt az újabb kétharmad elérésében. Mi a véleménye a magyarországi választásokról? Hogy látják ezt a kérdést Önök Erdélyben?

– Egy-egy választás eredménye mindig az aktuális társadalmi állapotokat tükrözi. Nincs olyan, hogy a társadalom jobb, mint a politikai elit, vagy a politikai elit jobb, mint a társadalom. Azt a tükröt, amelyet most felmutatott a magyar társadalom, mindenkinek a maga helyén kell értékelnie. Ilyen értelemben én nem szeretném külön kommentálni az anyaországi választások eredményét. Mindenkinek, aki bejutott a demokratikus pártok közül, mi a következő esztendőkre a legbölcsebb döntéseket kívánjuk. Természetesen a mi szempontunkból az a legfontosabb, hogy Magyarországnak szava legyen a régióban, szava legyen Brüsszelben, ehhez erős legitimitással rendelkező kormányra van szükség. Nagyon sajnálom, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazatai hirtelen ilyen mértékben megosztották a magyar társadalmat.

Nekem már korábban is az volt a határozott álláspontom, hogy a választási jog kiterjesztését úgy kell menedzselni, hogy a magyar közösséget – mindegy, hol élnek az emberek, Erdélyben, Budapesten, a Felvidéken vagy a Vajdaságban – ne ossza meg a szavazati jog megadása. Ismereteim szerint nem a határon túlról érkezett voksok miatt született meg a kétharmados többség. Ha valaki ebbe az irányba akarna bűnbakokat keresni vagy felelősséget hárítani, a legrosszabb úton jár, hiszen az erdélyi voksok csak szimbolikus tartalommal bírtak ebben a döntésben. Ami számomra a legbosszantóbb és leginkább aggodalomra ad okot, az a Jobbik táborának drámai növekedése. Közép- és hosszú távon az látszik, hogy a szélsőjobb megerősödése ellen komolyabb erőfeszítést kell tenni. Nagyon határozottan végig kell gondolni, hogy mit érdemes alkalmazni ellenzéknek és kormánypártnak a jelenséggel szemben, mert Magyarország számára szerintem a legnagyobb gond az lesz, ha a következő esztendőkben a Jobbik tovább növekedik, és esetleg kormányváltó erővé növi ki magát.

Az Ön véleménye szerint egy megfelelő felhatalmazással rendelkező kormány tudja a magyarság érdekeit hatásosan képviselni a régióban, illetve Brüsszelben. Mit szól ahhoz, hogy Tőkés László a Fidesz listáján kapott befutó helyet? Tőkés László kit fog képviselni Brüsszelben: Erdélyt, az erdélyi magyarokat?

– Az erdélyi magyarokat nem fogja képviselni, az erdélyi magyarokat az RMDSZ fogja képviselni. Már hónapok óta rebesgetik, szárnyra kapott ez a hír a médiában is, hogy Tőkés László Magyarországon indul. Mi azt mondtuk határozottan, minden spekuláció ellenére, hogy az RMDSZ listáján nem tudjuk őt indítani. Amit ő mondott, hogy az RMDSZ tűnjön el és legyen helyette valami más politikai formáció, azt nem lehetett vállalni. Mi elmondtuk, hogy az RMDSZ listáján, az RMDSZ színeiben nem látunk pályát Tőkés Lászlónak tovább. Ő keresett egy megoldást – ez elsősorban az ő problémája, nem a miénk –, de úgy vélem, hogy elsősorban önmagát fogja képviselni majd.

A napokban egy konferencián azt mondta, hogy a romániai politikusok nem hiszik el, hogy a román politikai elit még mindig retteg attól, hogy az ország egyes részei feldarabolhatóak. Mire gondolt?

– Ezt nem először mondtam, csak most a kormányzati tisztségemnél fogva nagyobb súllyal jelent meg a médiában, amire jobban odafigyeltek. A következtetésem alapja a román politikai élet szereplőinek nyilatkozata és viselkedése, mert mással nem tudom magyarázni azt az aggodalmat, félelmet, időnként dühöt és magyarellenességet, ami föl-fölszárnyal, amikor például az erdélyi autonómiáról van szó. Valamiért ilyenkor mindig azt hiszi a román társadalom és a politika egy része, hogy az autonómia egy lehetséges út az ország szétszakítása felé, holott ezt mi nem így látjuk, ezt soha nem is így gondoltuk. Ez a félelem oda vezethető vissza, hogy számukra az ország csak ebben a struktúrában élhető, csak ebben a formációban érzik az övékének. Ha létezik ilyen félelem – és meg vagyok róla győződve, hogy létezik –, akkor nekünk azon kell munkálkodni, hogy ezt a félelmet lebontsuk. Ezért mindig el kell mondanunk, hogy nincsenek olyan szándékaink, amelyek az ország feldarabolásához vezethetnének. Mindig azt mondjuk, hogy egy olyan ország, ahol erős regionális identitások és etnikai identitások is élnek, működnek, akkor lesz igazán erős, ha a hatalommegosztást is a hagyományokhoz, ezekhez a sajátságokhoz igazítják. Nem akkor, ha megpróbálják ezeket elkenni, és úgy tesznek, mintha ezek nem léteznének.

A román társadalom megértése rettenetesen fontos ahhoz, hogy továbblépjünk abból az állapotból, ahová 25 év munka árán, közös erőfeszítéssel eljutottunk.

Ha van aktuális aggodalom, akkor az a Kelet felé irányul, hiszen Moldávia sorsa nagyban függ az ukrán–orosz konfliktus alakulásától. Közel hárommillió román él a régióban. Mi a hivatalos román álláspont?

– Románia figyelemmel kíséri azt, ami tőlünk keletre történik, és a Moldovai Köztársaság sorsa ilyen szempontból nyilván nagyon fontos. Olyasfajta aggodalom, hogy Moldávia teljességgel elveszítheti függetlenségét, nincs; de a kormányzat odafigyel minden egyes mozzanatra. A Krím félsziget elvesztése után most a Donyecki régióban van kibontakozóban az orosz föderáció kiterjesztése, ami pontosan mutatja, hogy Oroszország nem adta fel azt a szándékát, hogy befolyása alá vonja az egykori Szovjetunió tagállamait. Az ukrajnai események után nagyon sürgős, hogy az európai államok gyorsan megkössék a társulási egyezményt Moldovával.

A moldovai elnök már több ízben is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület (Transznisztria – a szerk.) helyzetére. Románia egyébként már régen elindította a moldáviai románok honosítását, és folytatja a mai napig. Az állampolgárságot felvevők létszáma ma már milliós nagyságrendű.

Az egyik leginkább „túllihegett” kérdés a székely zászlók használata volt az elmúlt kormánykoalíció idején. Várható változás az új kormányban történő szerepvállalásuk nyomán?

– A kormánykoalíció a múlt heti ülésén döntött arról, hogy a parlamentben elfogadják a „zászlótörvényt”, ami lehetővé teszi majd a helyi hatóságoknak a megyei és regionális zászlók kitűzését a közintézményekre, az RMDSZ pedig egy ilyen értelmű tervezetet fog benyújtani a parlamentben. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása előtt a Hargita és Kovászna megyei kormánymegbízottak több polgármesteri hivatalt bepereltek, mert egyes rendezvényeken székely zászlókat tűztek ki, és egyes pereket a kormánymegbízotti hivatalok már meg is nyertek. Most pontot tehetünk ennek a kicsinyes gondolkodáson alapuló vitának a végére.

Olvasson tovább: