Kereső toggle

Globális éhínséget és háborúkat is okozhat a klímaváltozás

Hőemelkedés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szélsőséges időjárás és ennek következtében az élelemért és vízért vívott küzdelem, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenség a jelenleginél sokkal inkább destabilizálhatja a világot a jövőben. A globális felmelegedésnek köszönhetően 5-10 éven belül a szárazság miatt szárnyaló élelmiszerárak, éhínségek és fegyveres konfliktusok jellemezhetik Földünket – áll az ENSZ Klímaváltozással Foglalkozó Kormányközi Testületének legfrissebb jelentésében.

A tanulmány több mint száz országból érkező több száz tudósnak a Tokió melletti Yokohamában március végén tartott ülését követően jelent meg, és számos korábbi értekezéssel összhangban a globális felmelegedés miatt a mezőgazdaságot fenyegető veszélyre hívja fel a figyelmet. Ez pedig – áll a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Klímaváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) jelentésében – világszerte kialakuló éhínséghez és növekvő élelmiszerárakhoz fog vezetni.
Annak ellenére, hogy az IPCC hét évvel ezelőtt is a mezőgazdaságot különösen érintő veszélyként festette le a globális felmelegedést, a 2007-es jelentés még nem foglalkozott az élelmiszerhiány miatt kirobbanó fegyveres konfliktusok kockázatával. Az elmúlt hét évben azonban a szociológiai tanulmányok százai egyre több kapcsolatot tártak fel a klímaváltozás és a fegyveres összecsapások között. Annak ellenére, hogy a globális felmelegedés direkt módon nem idéz elő konfliktust, több faktor, mint a szegénység, a forrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a szociális problémák és az etnikai különbségek mind szerepet játszanak. Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár már 2007-ben a nyugat-szudáni Darfur régióban dúló háborút is többek között „az ökológiai krízis kezdetének” nevezte, ami legalábbis részben a klímaváltozás következtében alakult ki.  
A több mint kétezer oldalas tanulmányból a világ vezetőinek ébresztőként szánt alig 50 oldalnyi kivonat tartalma egyesek szerint annyira vészjósló, hogy néhány szakember vissza is lépett a szerzők sorából. A Világ Meteorológiai Szervezetének egészségügyi kérdésekben nyilatkozó szóvivője szerint azonban minden feltétel adott a globális élelmiszerhiány kialakulásához. „Elegendő, ha a néhány extrém időjárási jelenség a Föld néhány nagy termelőjét érinti, és a válság máris jelen van” – állítja a szakember.  
A jelentés számos példával illusztrálja a globális felmelegedés mezőgazdaságra gyakorolt valószínűsíthető hatásait. A Himalája egyre zsugorodó gleccserei Kínának és Ázsia déli részének a vízellátását, ezáltal gazdálkodását érinthetik.  Míg a rizs- és szójatermesztést kevésbé befolyásolja az évről évre emelkedő hőmérséklet, a búza- és kukoricatermelésre negatívan hathat. Kenyában és Tanzániában, ahol korábban teljesen kiszámíthatóan évente kétszer hullott csapadék, mára ennek nyoma sincs. Az eső elszórtan, sokszor felhőszakadás formájában, az egész földet eláztatva esik, és hosszú, száraz hőhullámokkal váltakozik, aminek a következtében a kukorica elszárad. Az egyre emelkedő tengerszint miatt Vietnamban a folyók vizének sótartalma növekszik, ami rizstermesztésre használt területek elvesztését jelenti. Nicaraguában a magas hőmérséklet miatt egy olyan gombafajta szaporodott el, amely a jelentés szerint 2050-re a kávéültetvények akár 80 százalékát is kipusztíthatja. A Fülöp-szigeteken a farmerek a tavaly novemberben végigsöprő Haiyan tájfun következtében megtépázott és kicsavart 3 millió kókuszfa újratelepítésével küzdenek. A jelentés szerint a globális felmelegedés következtében a trópusokon előfordulhat, hogy 40-60 százalékkal csökken a halkitermelés.
Mindezzel összhangban a brit Fejlődéstudományok Intézete által kiadott tanulmány szerint 2050-re világszerte 20-60 százalékkal fognak emelkedni az élelmiszerárak. Az IPCC-jelentést egy héttel megelőzően pedig a szegénységre megoldásokat kereső szervezet, az Oxfam közleménye szerint a globális felmelegedés évtizedekre visszavetheti az éhínség elleni küzdelmet, és további 50 millió embert tehet majd ki ennek a veszélynek. Ront a helyzeten, hogy a mezőgazdasági termőterületek óriási részén nem az élelmiszeripar ellátására szolgáló termények, hanem például  biodízel-alapanyag vagy takarmány termesztése folyik. Sokak szerint a globális felmelegedés következtében kialakuló szegénység, valamint a sorozatos viharok és katasztrófák miatt néptömegek migrációja is könnyen vezethet fegyveres konfliktushoz, különösen, ha etnikai különbségek is jelen vannak.
Az eredetileg orvos és antropológus Jim Yong Kim, a Világbank jelenlegi elnöke szerint a vízellátás és a csatornahálózat globális fejlesztése elengedhetetlen. Az ivóvízellátás ugyanis messze elmarad az egészségügy fejlettsége vagy éppen az oktatás területén elért eredmények mögött, ezért, ha sürgős lépések nem történnek, reális, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben az élelem mellett a vízért folytatott küzdelem is háborúkba torkollhat.

Olvasson tovább: