Kereső toggle

Harcra kész dzsihádisták Gázában

Terrorövezet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izrael északi részeit is célba veszik, ha a zsidó állam és a Hamasz között újabb fegyveres összetűzésre kerül sor – erre a palesztin terrorszervezet egyik tisztviselője figyelmeztetett a napokban. A Gázai övezetből azonban nem csak a terrorcsoport jelent fenyegetést Izrael számára: egyre nő a szalafista dzsihádisták jelenléte is a térségben, akik állításuk szerint bármikor készen állnak a fegyveres harcra.

Szoboravatás „Hamasz módra” – a palesztin terrorszervezet a hét elején rá jellemző módon egy életnagyságú M-75-ös rakétát ábrázoló emlékművet állított fel Gázában ünnepélyes keretek között.

A szobor valódi változata 75 kilométeres körzetben képes becsapódni Izrael területére. Ezt a típust, amelyet továbbfejlesztett Kasszámnak neveznek, először a 2012-es Felhőoszlop Hadművelet során vetette be a Hamasz, amellyel Tel Avivot és Jeruzsálem környékét is elérték.

Az emlékmű avatásával egy időben Izraelben fegyverkiállítást tartottak: azt a fegyverszállítmányt tették közszemlére Eilaton, amelyet a múlt héten fogtak el az izraeli haditengerészet kommandósai a Vörös-tengeren (Kommandós diplomácia. Hetek, 2014. március 7.). A hajó Iránból szállított rakétákat a Gázai övezetbe, köztük olyanokat, amelyek 160 kilométeres hatótávolsággal rendelkeztek. Ezek könnyű célponttá tették volna Tel Avivot és Jeruzsálemet, de még az északon fekvő Haifa városát is elérték volna. Netanjahu szerint a következő iráni szállítmány már akár bőröndatombombákat is tartalmazhat, amelyek nemcsak izraeli, hanem európai célpontokat is fenyegethetnek. Az izraeli miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy  Ukrajna tíz éve hat nukleáris robbanófejjel ellátható rakétát és csaknem tíz bőröndatombombát adott el Iránnak, igaz, állítólag a robbanófejek nélkül.

Bár a Hamasz és Irán is tagadja, hogy köze lenne a nem éppen békés célokat szolgáló hajórakományhoz, úgy tűnik, a terrorszervezet és Teherán között a „nézeteltérések” ellenére javul a kapcsolat. Egységbe kovácsolja őket ugyanis a közös ellenség, Izrael. Ezt támasztja alá egy vezető Hamasz- tisztségviselő, Mahmúd al-Zahar is, aki azt mondta, hogy mozgalmuk és Irán különleges lépéseket tettek, és hamarosan számos változás várható a kapcsolatukban.

Az biztos, hogy a Hamasz keresi az újabb támogatókat, hiszen jelentős veszteség érte Egyiptomban, amikor tavaly nyáron szoros szövetségesét, Mohamed Murszit a hadsereg eltávolította a hatalomból. A terrorszervezet helyzete azóta nem valami rózsás: vezetőiket, akik Murszi uralma alatt vörös szőnyeges fogadtatásban részesültek, kitiltották az észak-afrikai országból. Az egyiptomi hatóságok a legtöbb csempészalagutat lerombolták a gázai határnál, és médiakampányt is indítottak a Hamasz ellen, amelyben a nemzetbiztonságot fenyegető csoportként festették le a terrorszervezetet. A múlt héten pedig egy egyiptomi bíróság betiltotta a Hamasz tevékenységét az országban, és elrendelte összes helyi irodájuk bezárását. Egy egyiptomi újság értesülései alapján a titkosszolgálatok megkezdték 13 757 palesztin egyiptomi állampolgárságának az átvizsgálását, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak a Hamasszal, és részt vettek terrortámadásokban.

A palesztinok azonban nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a Hamasz betiltásának Egyiptomban, a szélsőséges csoportnak ugyanis hivatalosan nem volt képviselete vagy intézménye az országban. Sőt, némelyek úgy vélik, hogy ezzel még nagyobb együttérzést tudnak kiváltani a palesztinok és az arabok között. Ráadásul a bírósági döntés nem nyilvánította terrorszervezetnek a Hamaszt, mint ahogy azt a Muzulmán Testvériséggel tette. Mint ismeretes, a palesztin iszlamista csoport ebből a mozgalomból jött létre 1987-ben, az első intifáda idején. Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy nem a kormány hozta meg ezt az intézkedést, amiből arra következtetnek, hogy az egyiptomi vezetés egyelőre nem döntötte el, hogy minden kapcsolatot felszámol a Hamasszal.

A Gázai övezet Izrael 2005-ös egyoldalú kivonulása után egyértelműen a terroristák bázisává vált. Az úgynevezett „arab tavasz” óta pedig tovább romlott a helyzet. A káoszt kihasználva dzsihádista szalafisták is befészkelték magukat az övezetbe, akik állításuk szerint már közölték a Hamasszal, hogy bármikor készen állnak arra, hogy Izrael ellen harcoljanak. Az Aknáf Beit al-Makdisz, vagyis Jeruzsálem peremvidéke elnevezésű terrorcsoport vezetője, Abu Bakir al-Anszári az AP hírügynökségnek adott interjút a napokban. Abu Bakir azt állította, hogy az al-Kaida ihlette szalafista mozgalom, amely iszlamista kalifátust akar létrehozni Gázában, sokkal erősebb és jobban szervezett, mint ahogy azt sokan gondolják. Arról is beszámolt, hogy a különböző szalafista csoportok 2012 végén fogtak össze, és hogy több tucat fegyveresük harcol Szíriában Bassár el-Aszad elnök erői ellen.

A dzsihádisták a Hamasznak is fejtörést okoznak, azzal vádolják ugyanis a palesztin terrorszervezetet, hogy puhány a zsidó állammal szemben, és nem tett határozott lépéseket az iszlám törvénykezés bevezetésére sem Gázában. A szalafisták tehetők felelőssé az övezetben internetkávézók, zeneboltok, fodrászatok és a keresztény kisebbség elleni támadásokért. 2007-ben elrabolták a BBC egyik újságíróját, 2011-ben pedig meggyilkoltak egy palesztinbarát olasz aktivistát, akivel eredetileg fogolycserét akartak kierőszakolni a Hamasztól. Mivel a feltételekben nem tudtak megállapodni, Vittorio Arrigonit kivégezték azzal az indokkal, hogy muzulmán nőkkel ismerkedett, és az ellenségnek kémkedett. A dzsihádisták a szomszédos Sínai-félszigeten tevékenykedő terroristákkal is együttműködnek egyiptomi, illetve izraeli célpontok elleni merényletekben.

A Gázai övezetben jelenleg szüneteltetik a támadásaikat, miután a Hamasz biztosította őket arról, hogy betiltja az alkoholfogyasztást, az erkölcstelen filmek vetítését, és nem engedi nyilvános helyeken a nemek keveredését.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora lehet a jelenlétük Gázában. Abu Bakir állítása szerint mintegy 4 ezer fegyveresük készül az Izrael elleni harcra, amit a Hamasz és a zsidó állam közötti tűzszünet miatt függesztettek fel. A Hamasz egyik tisztviselője azonban úgy véli, csupán több tucat szalafista harcos lehet az övezetben. Egy izraeli al-Kaida szakértő, Aviv Oreg ugyanakkor ezer fősre becsüli a táborukat. Mohammed Hidzsázi, a szalafista mozgalmak gázai székhelyű szakértője azt biztosra veszi, hogy az elmúlt években nőtt a dzsihádisták száma. Hidzsázi ezt azzal magyarázza, hogy gazdag Perzsa-öböl menti államok finanszírozzák őket azért, hogy Szíriában Aszad ellen harcoljanak. A szakértő azt is elmondta, hogy egy elit mozgalomról van szó, amely könnyen tud fegyvereseket toborozni.

Olvasson tovább: