Kereső toggle

Belpolitikai vihart kavart a lex Nastase

Mentesség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akár kormányválságot is okozhat az a politikai ügy, amely erősen megosztotta a román közvéleményt az elmúlt napokban. A román parlament döntése nyomán ugyanis módosították a Btk. egyik szakaszát, amely szerint a törvényhozók nem minősülnek többé köztisztviselőknek.

A tervezettel az RMDSZ is egyetértett, és szavazataival támogatta az előterjesztő Szociálliberális Szövetség (USL) kormánypárti frakcióját. A magyar pártokat is erősen polarizálta a döntés: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint „elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével” durván visszaéltek választópolgáraik bizalmával a magyar politikai szövetség tagjai. Az indítvány heves reakciókat váltott ki a társadalomban, aminek csúcspontjaként Bukarestben vasárnap tüntetők követelték a román vezetők lemondását, tiltakozva a büntető törvénykönyv módosítása, a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását megnehezítő intézkedések ellen. A törvényt csak lex Nastase néven emlegetik, utalva az egykori miniszterelnök közelmúltban lejárt börtönbüntetésére és a még ellene és más politikusok ellen folyó eljárás leállítására.
A szociálliberális kormánytöbbség, az RMDSZ és a kisebbségi frakció által megszavazott módosítást a nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő is úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mivel ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag. A liberálisok nyílt ellenkezése miatt elhalasztott teljes amnesztia tervét a román média azzal magyarázta, hogy a tervezetet támogató szociáldemokraták valójában korrupcióért elítélt politikusaik – többek között Adrian Nastase volt miniszterelnök – bűnlajstromát akarják eltörölni.
Az intézkedést az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia bukaresti nagykövetsége is aggályosnak minősítette. A szenátusi lépés azért is érdemelte ki ezt a különleges figyelmet, mert az ország korrupció elleni küzdelme hagy még kívánnivalókat maga után. Éppen egy hónapja, hogy az Európai Bizottság elnöke nemet mondott a schengeni határ ügyében: José Manuel Barroso a TF1 francia tévécsatorna műsorában jelentette ki, hogy Románia és Bulgária nem fog csatlakozni 2014-ben a schengeni övezethez. A nyilatkozat azért is volt meglepő, mert szemben állt azzal a szeptemberi kijelentésével, miszerint a két ország minden feltételt teljesített, és minél hamarabb meg kell adni az esélyt a csatlakozásra. A bírálat konkrét okai között a korrupció elleni elégtelen harc szerepelt, így ez a szenátusi döntés kérdőjeleket vet fel az ország megítélésével kapcsolatban.
A Néppárt elnöke, Toró T. Tibor lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában felháborítónak nevezte, hogy a parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényi előírások.
„A módosítások, amelyeknek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható” – fogalmazott az EMNP elnöke.
A lapunk által megkérdezett Soós Zoltán, Maros megyei RMDSZ-tanácsnok szerint azonban a képviselőház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti igazságügy-miniszter „bolygatott fel”, egy kalap alá véve a közhivatalnokokat, a bírákat és a képviselőket. Az RMDSZ vezetése szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a köztisztviselőkre érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő sajátos törvény alapján, amely megállapítja, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek.
Soós Zoltán szerint a szövetség döntését az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság egy határozatában megállapította: egy képviselő vagy szenátor nem láthat el közfeladatot. A tanácsnok lapunk kérdésére azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vagy feddhetetlenségi ügynökség (ANI) joghatósága alól, amely számos politikus, így az RMDSZ volt miniszterei ellen is eljárást folytat.
Időközben azonban a botrány tovább dagad, mivel nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Crin Antonescu liberális szenátusi elnök képmutatással vádolja koalíciós partnerét, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt.
A felvételen Antonescu párttársai előtt nyíltan bírálta Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt, mivel szerinte úgy akar elfogadtatni népszerűtlen törvényeket, hogy a kormányzó USL vezetői közben elhatárolódnak azoktól.
A Gandul című független lap által vasárnap közzétett hangfelvételt állítólag a liberális vezetők egy zártkörű értekezletén készítették. „A kormányfő most azt az idióta elképzelését erőltette, mint Verespatak esetében, hogy ő majd azt mondja, nem ért egyet, egyes miniszterek ellenzik a dolgot, én mint politikai vezető nem értek egyet vele, és láss csodát, a parlament mégis megszavazza” – ecsetelte Antonescu kollégáinak a módszert, amellyel Victor  Ponta elfogadtatta a kormánytöbbséggel az amnesztiatervezetet. A kiszivárogtatásból mára
komoly, akár kormányszakadással is járó politikai botrány lett, és a hírek szerint növekszik az esélye egy olyan lépésnek, amelyet az elmúlt évtizedben sokszor megtettek már a román belpolitikában: hogy az erősebb kormánypártok lecserélik a koalíciós partnert.
Ahogyan az elmúlt időszakban, most is az RMDSZ lehet a „beugró” a kormány és a parlamenti többség fenntartásában – vélik az elemzők. A Ponta-kabinet is jól járna az RMDSZ szereplésével, hiszen az unióban jelentősen stabilizálná a jelenlegi kabinet politikai elfogadását, de az RMDSZ sem zárkózik el egy ilyen felkéréstől, hiszen ha hatalmon van egy párt, mindig jobban tudja szolgálni választóit, jelen esetben az erdélyi magyarokat.

Karácsonyi ének

Ritka, sőt talán az elmúlt évtizedben nem is fordult elő az antiszemitizmus nyílt megjelenése a román nyilvánosság előtt. Most mégis megtörtént: a TVR román állami televízió kolozsvári regionális csatornája, a TV3 egy zsidóellenes karácsonyi dalt adott le, hatalmas botrányt okozva Romániában. A dalt, ami indirekt módon a holokausztot dicsőíti, egy kórus énekli a felvételen. A szövegében a magyarból átvett jidov (zsidó) szót használják; a kórus azt énekli, hogy mindenki örült, hogy megszületett a kis Jézus, csak a zsidók nem, akiknek „csak a kéményben van a helye”, hogy aztán „füstként jöjjenek ki belőle”. Titus Corlatean román külügyminiszter már a műsor után felháborodottan reagált a történtekre, és a felelősök megtalálására szólította fel a román ügyészséget és a parlamentet. A bukaresti izraeli nagykövetség is aggodalmát fejezte ki. A TV3 csütörtöki közleményében elhárította a felelősséget, mondván, nem ők, hanem a TVR központja választja ki, mit sugározzanak. Az MCA Romania nevű, antiszemitizmus ellen küzdő civil szervezet Traian Basescu elnökhöz és Victor Ponta miniszterelnökhöz fordult az ügyben.

Olvasson tovább: