Kereső toggle

Meleglobbi határok nélkül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Homoszexualitása miatt kap menekültjogot Hollandiában három afrikai férfi az Európai Bíróság múlt heti döntésének értelmében. Az ítélet minden bizonnyal precedensértékű lesz a jövőben az EU egész területén. A hollandok azonban ennél is tovább mennek: a külügyminiszter bejelentése szerint nemcsak a melegeket, hanem az Oroszországban törvényellenesen melegpropagandát űző személyeket is befogadnák.

Mindössze egy hónappal a lampedusai tragédia után az EU meghökkentő döntéssel tette nyilvánvalóvá, hogy továbbra sem a valós problémákat kívánja menekültpolitikája középpontjába helyezni. Miközben a Frontex idei jelentése nyilvánvalóvá teszi, hogy az Európába menekülők nagy részét a háborús konfliktusok, a súlyos szegénység vagy vallási intolerancia űzi el szülőföldjéről, az EU inkább a hazájukban bírósági eljárástól tartó melegek problémáit oldaná meg, méghozzá igen nagyvonalúan. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, az Európai Unió legfőbb bírói fóruma múlt csütörtökön kimondta, hogy az EU területén menekültjogért folyamodhatnak azok a nem EU-polgár homoszexuálisok vagy leszbikusok, akik „üldöztetéssel” néznek szembe saját országukban. A döntés három afrikai homoszexuális ügyével kapcsolatban született meg, akik Ugandából, Sierra Leonéból és Szenegálból igényeltek menekültjogot. Számukra már szabad is az út célpontjuk, Hollandia felé.

Hollandiában a melegjogok egyébként is a napi politikai agenda fontos részét képezik. Több mint tíz éve itt legalizálták elsőként a melegházasságot és az azonos neműek örökbefogadási jogát, és azóta is Hollandiát tartják a leginkább melegbarát országnak. Az európai uralkodócsaládok tagjai közül is elsőként adott hangot a melegek támogatásának Vilmos Sándor felesége, Maxima királyné, aki beiktatása után egyik első hivatalos kötelességének tekintette, hogy megjelenjen Hágában egy melegjogi konferencián.

A holland parlament nemcsak a saját, hanem más országok homoszexuális polgárainak jogait is napirenden tartja. Miközben Vilmos Sándor éppen a holland–orosz barátságot próbálta erősíteni a Kremlben, odahaza külügyminisztere, Frans Timmermans kijelentette, hogy az orosz „melegellenes propagandatörvény áldozatai” menedéket kapnak Hollandiában. A miniszter nyílt levélben fordult saját parlamentjéhez, kifejtve, hogy a homoszexualitás népszerűsítését bűncselekménynek minősítő orosz törvény megbélyegző és diszkriminatív. Az említett törvény érdekessége egyébként az, hogy az Oroszországban melegpropagandát kifejtő külföldiekre is vonatkozik – sőt, nekik jóval nagyobb összegű bírsággal kell szembenézniük, mint az orosz polgároknak.

Bár Oroszországon egyre erősödik a nemzetközi prés, hogy változtasson a melegekkel kapcsolatos politikáján, Putyin mind ez idáig nem engedett, és minden adandó alkalommal kifejti, hogy a nyomásgyakorlást országa szuverenitása ellen intézett támadásként értelmezi. A Levada Center tavalyi felmérése szerint egyébként az országban az utóbbi években is csak erősödött a melegekkel szembeni elutasító attitűd.

A melegkérdés számos feszültséget okoz a két ország amúgy sem felhőtlen kapcsolatában. Októberben egy hágai orosz diplomatát letartóztattak azzal a később alaptalannak bizonyult gyanúval, hogy bántalmazza a gyermekeit. Timmermans bocsánatot kért az incidensért, ám az érintett rendőröket nem vonták felelősségre. Néhány nappal ez után Moszkvában saját lakásában bántalmaztak egy holland diplomatát villanyszerelőnek öltözött emberek, majd a tükörre rúzzsal az LGBT rövidítést mázolták fel. Vilmos Sándor baráti látogatása sem zajlott le minden probléma nélkül: a moszkvai zeneakadémia épülete felé tartó királyi párt két fiatal paradicsommal próbálta megdobálni, miközben azt kiabálták, hogy „Dolmatov vére a maguk kezén szárad!” Alekszandr Dolmatov a Nemzeti Bolsevik Párt aktivistájaként kért Hollandiában menekültjogot, majd miután visszautasították, egy holland börtönben öngyilkos lett.

Boris Dittrich, a Human Rights Watch LGBT-programjának elnöke a jövő egyik legfontosabb feladatának az oroszok betörését tekinti. A Der Spiegelnek adott interjújában Dittrich kifejti, hogy a melegjogokért való harc egyre inkább globális jelleget ölt. A közelmúltban egy ugandai melegjogi aktivista az Egyesült Államokba utazott, hogy ott a hatályos törvényekre hivatkozva feljelentsen egy amerikai prédikátort, aki egy ugandai vendégszolgálatán a homoszexualitás ellen beszélt. „Az amerikai pásztoroknak rá kell jönniük, hogy nem ugorhatnak fel csak úgy egy repülőgépre, hogy elmenjenek Ugandába, Zambiába, Litvániába vagy Moldovába, és ott terjesszék a gyűlöletüket, majd úgy térjenek haza, mintha mi sem történt volna” – mondja Dittrich, aki arra buzdítja a melegeket, hogy világszerte alkalmazzák a pszichológiai hadviselésnek ezt az eszközét.

Olvasson tovább: