Kereső toggle

Ki menti meg Ukrajnát a csődtől?

Két part között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újra sátortábor épült Kijev egyik főterén, ahol napok óta az Ukrajna-EU társulási szerződés aláírásáért folyik a tüntetés. A hét végén esedékes vilniusi Keleti Partnerség konferencián az unió képviselői még tehetnek egy kísérletet az ukrán delegáció meggyőzésére a gazdasági együttműködés megerősítéséről, miközben Putyin elnök nagyhatalmi ambícióit látja veszélyben, ezért az Eurázsiai Unióba invitálja Ukrajnát. Meggyőző érv a kezében a gázcsap – a kérdés csak az, ki menti meg Ukrajnát a csődtől?

Lapzártánk után kerül sor Vilniusban a Keleti Partnerség csúcstalálkozójára, amelynek fontos eseménye a társulási szerződés aláírása lett volna. A történelminek szánt megállapodás egyesek szerint az ukránok első lépése lett volna az EU-csatlakozás irányába, Moszkva érdekei azonban mást kívántak: az általa toborzott Eurázsiai Unió tagjaként látná szívesen
Ukrajnát. A gyakorlott ukrán tüntetők tehát a 2004-es események után újra a Majdánra vonultak, hogy napokig sátorozzanak a kijevi főtéren. Az orosz sajtó már külön kifejezést is talált a tüntetésekre: Jevromajdan (Euro Majdan) lett az új narancsos forradalom neve. A több tízezres tüntetések motorja az ellenzéki pártok mellett a diákság: a kijevi egyetemeken szünetel a tanítás, az ország nagyvárosain kívül megmozdulások szerveződtek Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Angliában is a kijeviek támogatására.
Mikola Azarov ukrán kormányfő leszögezte: „Oroszország javasolta az aláírás elnapolását és azt, hogy kezdjünk el tárgyalni” – ezzel elismerte, hogy Moszkva nyomására lépett vissza a társulási megállapodás aláírásától. Janukovics pedig az EU-t vádolta azzal, hogy zsarolással próbálja rávenni az ukránokat az EU-partnerségre. Az ügyben persze a harmadik érintett fél, Putyin is megszólalt, közölve, hogy Oroszország gazdasági érdekeit nagymértékben sértené a megállapodás, ugyanis Ukrajnával eddig is szabadkereskedelmi zónát alkotott, és az orosz gazdaság nem tudná elviselni az unióból beáramló olcsó, jó minőségű áruk dömpingjét.
A társulás támogatói, így Brüsszel is, Moszkvát vádolják zsarolással, azzal, hogy az orosz fél politikai és gazdasági nyomást gyakorolt Ukrajnára az unióhoz való közeledés leállítása érdekében. Azarov közölte, hogy bár Viktor Janukovics elnök nem írja alá a társulási szerződést, a Keleti Partnerség csúcstalálkozón mindazonáltal részt vesz. Mindeközben a hétéves börtönbüntetését töltő egykori miniszterelnök, Julija Timosenko az ellenzékiek támogatására éhségsztrájkba kezdett, és az ellenzéki erők összefogására szólított fel: pártja, a Batykivsina (Haza) – amely szerint Janukovics az oroszok kezére játssza az országot – aláírásgyűjtésbe kezdett az államfő elmozdításáért. Vele karöltve küzd az ukránok EU-s közeledéséért Vitalij Klicsko, és pártja, az Udar (Kiütés) is.
Lapunk megkeresésére Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa elmondta: az ukrán politika mindegyik térfelén Európa-pártiak a szereplők. Annyiban más a kormányoldal helyzete, hogy Ukrajna tulajdonképpen gazdasági csődben van, és az ukrán kormányzat semmiféle garanciát nem kapott arra vonatkozóan, hogy ennek a társulási szerződésnek az aláírása pénzhez is juttatja. Janukovics rendszeresen pénzt kér az Európai Uniótól, de a megfelelő összeghez csak a Valutaalaptól juthatna, valamilyen kölcsön formájában, amire viszont nincs semmiféle garanciája. A társulási szerződés aláírása pedig csaknem biztosan elzárta volna az orosz pénzcsapokat. A rövid távú túlélést tehát Janukovics számára az orosz kapcsolat biztosítja. A 2015 tavaszán esedékes elnökválasztásokig az orosz pénz alapozza meg Ukrajna számára a felszínen maradást. Rövid távon, erre a másfél évre ez megoldás, de hosszú távon politikailag hasznosabb lett volna a társulási egyezmény aláírása – véli Deák András.
Ezen túlmenően az elnöknek egy eddig szétforgácsolt ellenzéket sikerült maga ellen fordítania, és ebben a szimbolikus helyzetben tulajdonképpen összefogtak vele szemben. Janukovics helyzetét tovább nehezíti, hogy az oroszoktól sem kapott semmiféle hosszabb távú garanciát arra vonatkozóan, hogy ezért a visszalépé-sért majd a továbbiakban számíthat a segítségükre. Az egész helyzet legnagyobb vesztese Janukovics, aki önmagát hozta kellemetlen helyzetbe azzal, hogy nem volt hajlandó eddig döntést hozni, hanem az utolsó héten lavírozta be magát ebbe a szituációba: a szerződés aláírása előtt visszatáncolni kontraproduktív politikai húzás. A Kreml vámunióba szeretne lépni Ukrajnával, de ez ellen mindkét politikai oldal – Janukovics is – kézzel-lábbal tiltakozik. Ha nagyon keménynek mutatkoznak ebben a szituációban, akkor rontják a Moszkva-barát Janukovics újraválasztásának esélyeit. Ugyanakkor Putyinnak az sem áll érdekében, hogy túl szorosan magához kösse az országot, hiszen egy 45 millió lakosú országot szanálni nem olyan egyszerű, mint Belorussziát, és nem érdeke folyamatosan támogatni a csőd szélén álló ukrán gazdaságot.

Olvasson tovább: