Kereső toggle

Harc a rízsért

Végigtarolta a Fülöp-szigeteket a Haiyan tájfun

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Noha az első becslések alapján a tízezret is elérhette a halálos áldozatok száma a Fülöp-szigeteken végigsöprő tájfun nyomán, úgy tűnik, ez eltúlzott volt: lapzártánk idején az utolsó adat 2275 áldozatról szólt. Miután a történelem valószínűleg legerősebb tájfunja letarolta Tacloban városát, elvonult Vietnam felé, ahol trópusi viharrá szelídülve is követelt emberéleteket. Romba döntött városok, fosztogatások és járványveszély kísérik a Haiyan útját.

Több mint 11 millió embert érintett a Haiyan tájfun rombolása, és legalább 670 ezren vesztették el otthonukat. Az ENSZ humanitárius segélyekért felelős főtitkárhelyettese, a Manilában tartózkodó Valerie Amos 301 millió dolláros gyorssegély juttatására hívta fel a világszervezetet a vihar sújtotta kilenc régió számára. A helyszínre érkezett segélyszervezetek munkatársai napi huszonnégy órában igyekeznek tiszta ivóvízhez, élelemhez, alapvető gyógyszerekhez és fedélhez juttatni a rászorulók tömegeit.
Az Egyesült Államok a térségbe vezényelte a George Washington repülőgép-anyahajót, valamint más naszádok is készenlétben állnak, amelyek szükség esetén néhány napon belül a helyszínre érkezhetnek. Más országok nagyvonalú pénzadományokkal segítenek: Japán tízmillió, Ausztrália kilenc-, míg Új-Zéland egymillió dolláros segélyt küldött a bajba jutott országnak.
A legkomolyabb károkat a Leyte sziget szenvedte el, melynek legjelentősebb városa, Tacloban teljes egészében újjáépítésre szorul. A mentést és a helyreállítást nehezíti, hogy a további viharok miatt nehezen közelíthető meg a sziget: a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai is hiába keltek útra már a katasztrófa másnapján, mintegy három napig még Cebu szigetén kellett várakozniuk, míg egy katonai szállítórepülővel meg tudták közelíteni a helyszínt. Nekik, és a térségbe érkezett többi segélyszervezetnek hétfőn a manilai egészségügyi kormányzat eligazításán elmondták: a Leyte szigeten vészhelyzetet rendeltek el, mivel a katasztrófasújtott övezetben összeomlott a kommunikációs infrastruktúra, nincs telefonhálózat, sem üzemanyag, továbbá fegyveres csoportok fosztogatnak. Sok terület még teljes mértékben megközelíthetetlen – részben az üzemanyag hiánya, részben a tönkrement infra-struktúra miatt. Az utcákat holttestek és elhullott állati tetemek borítják. Rengetegen akarják elhagyni a térséget, azonban a közlekedés sem légi, sem vízi úton nem megoldott.
A túlélőknek szembe kell nézniük a járványveszéllyel és a fosztogatással, amely elsősorban az élelmiszerkészletekre irányul: még a felfegyverzett katonaság sem tudta megakadályozni egy állami rizsraktár kirablását.
A felbőszült tömeg több tízezer zsáknyi rizst hordott szét, miközben a raktárépület összedőlt. A romok alatt nyolc férfi vesztette életét.
A tájfun egyébként gyakori jelenség a Csendes-óceán térségében, ahol évente mintegy húsz alkalommal csap le a trópusi ciklon. A viharok csaknem mindegyike érinti a Fülöp-szigeteket, majd az Egyenlítőtől észak felé távolodva útba ejtik Vietnamot, és Kína déli részéig, míg mások Japánig és Dél-Koreáig haladnak. A Fülöp-szigeteken a mérések kezdete óta tapasztalt legerősebb, a Haiyan elnevezésű (másutt Yolandának keresztelt) ebben az évben már a harmincadik volt.
Az ENSZ varsói klímakonferenciáján részt vevő filippínó küldöttség vezetője, Jeb Sano szenvedélyes szavaival a klímaváltozás megállítását követelte, az ember okozta szélsőséges éghajlatváltozás számlájára írva az óriási pusztítást végző tájfunok keletkezését. Bár a klímaszakértők szerint még korai kijelenteni, hogy egyértelműen a globális klímaváltozás az oka a Haiyan tájfun kialakulásának, többek szerint okkal feltételezhető, hogy igen: az óceánok felszínének hőmérséklete emelkedik, ami a keletkező trópusi viharok, hurrikánok és tájfunok energiáját adja.

Olvasson tovább: