Kereső toggle

A háború másik arca

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A két és fél éve ropogó fegyverek és a nemrég bevetett szaringáz áldozatainak száma a WHO adatai szerint csak a fele azoknak, akik a szíriai polgárháború következtében elégtelenné vált egészségügyi ellátás miatt haltak meg. A közelmúltban kimutatott, eddig 13 gyermek bénulását okozó poliovírus pedig nemcsak a közel-keleti térségre, hanem az európai országokra is veszélyt jelenthet – állítja az EU betegségmegelőzésért felelős központja.

A szétlőtt kórházak, a romba dőlt infrastruktúra és a lázadók által ellenőrzött területeken az orvosi műszerek és a gyógyszerek utánpótlásának hiánya miatt lehetetlenné vált a krónikus betegségek, mint a rák, a cukorbetegség, a légúti és szívbetegségek ellátása. A békeidőben amúgy nagy arányban kezelhető betegségek az elégtelen egészségügyi ellátás következtében eddig mintegy 200 ezer áldozatot szedtek – ehhez járul az ENSZ által több mint százezerre saccolt, közvetlenül a háborús cselekményekben meghalt áldozat. A harcok miatt azonban nemcsak a gyógyítás, hanem a betegségmegelőzés is kivitelezhetetlenné vált.
A háború előtti 15 évben a szíriai gyermekpopuláció szinte 100 százaléka részesült a járványos gyermekbénulást okozó poliovírus – és természetesen más kórokozók – elleni védőoltásban, aminek következtében a betegség errefelé ismeretlen volt. A mostanáig 13, bizonyítottan polio-fertőzés okozta végtagbénulás kizárólag két év alatti gyermekeket érint, ami annak következménye, hogy az elmúlt háborús években az oltottsági arány drasztikusan csökkent. A WHO adatai szerint 2012-ben a csecsemőknek csak 68 százaléka kapta meg a vírus elleni vakcinát, a 2013-as arány pedig minden bizonnyal ennél is alacsonyabb.
Tekintve, hogy körülbelül csak minden kétszázadik fertőzés végződik bénulással, a vírust tünetmentesen hordozó személyek száma jóval meghaladja a szíria észak-keleti részén, Deir al-Zourban diagnosztizált betegekét. A szájon át, valamint a széklettel terjedő vírus a menekülttáborokban uralkodó elégtelen higiéniai körülmények között gyorsan terjed – a bélrendszerben lappang, és magas lázzal, influenzaszerű végtagfájdalmakkal járó tüneteket, a légzőizmok bénulása esetén pedig akár halált is okozhat.  
Mivel a menekültáradat miatt a vírus a szomszédos országokat is veszélyezteti, a járvány elkerülése érdekében a WHO 20 millió közel-keleti gyermek beoltását rendelte el. A WHO-nak egyébként korábban megfogalmazott céljai között szerepel a poliovírus-fertőzésnek a Föld minden országában történő teljes megszüntetése 2018-ra.
A WHO közleménye szerint a Szíriában fertőző vírus genetikai állománya alapján Pakisztánból származhatott, ahol a gyermekbénulás, akárcsak Afganisztánban és Nigériában, ma sem ritka jelenség. Nem kizárt, hogy a lázadókhoz csatlakozó pakisztáni harcosok voltak a vírusgazdák.
Mindenesetre a hívatlan vendég nem kizárólag Szíriába érkezett. 2012 decemberében Egyiptomban és 2013 első felében Izraelben, a Nyugati parton és a Gázai övezetben is a szennyvízben bukkantak a feltehetően pakisztáni eredetű kórokozóra. Bár ezekben az országokban a csecsemők oltottsága közel 95 százalékos, és kicsi a gyermekbénulás kialakulásának veszélye, az izraeli kormány kiegészítő immunizációt rendelt el szájba cseppentett élő, legyengített vírussal.
A szíriai menekültek mellett a közel-keleti országokba turisztikai céllal látogató európaiak is potenciális terjesztői lehetnek a vírusnak, ami kontinensünk szempontjából nem csekély veszéllyel járhat. Míg ugyanis a fejlődő országokban többnyire a szájon át adott, élő, legyengített, erőteljesebb immunitást biztosító, és a tünetmentes vírusfertőzést is akadályozó kórokozót használnak vakcinaként, Európa legtöbb országában inaktivált vírust tartalmazó védőoltást alkalmaznak. Mivel ez utóbbi a vírus bélben történő szaporodását és terjedését nem akadályozza, a bénulás kialakulása ellen csak akkor nyújt biztos védelmet, ha legalább a lakosság közel 90 százaléka részesült a vakcinában. Ez a kritérium a kontinens legtöbb országában teljesül, beleértve hazánkat is, ahol évtizedek óta gyakorlatilag minden csecsemő megkapja a védőoltást. Alacsony oltottsági arány jellemző viszont Bosznia-Hercegovinára (87 százalék), Ukrajnára (74 százalék) és Ausztriára (83 százalék). Az EU betegségmegelőzésért felelős központja ezért szorgalmazza a minimum 90 százalékos oltottsági ráta biztosítását.

Olvasson tovább: