Kereső toggle

Moszad-ügynököket adott ki Erdogan Iránnak

Árulás bosszúból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját. A török kormány tagadja a vádat, és hivatalosan a jeruzsálemi kormány sem nyilatkozott az ügyben, de Danni Jatom, a Moszad volt vezetője „súlyos árulásnak” minősítette az esetet. A feltételezések szerint az információk alapján 15 Moszad-titkosügynököt kivégeztek Iránban. Izraeli részről felvetették az ügyben az Egyesült Államok szerepét is, hiszen Törökország NATO-tagként aligha léphetett volna kapcsolatba Iránnal ilyen kritikus kérdésben  a Fehér Ház tudta nélkül.

A Washington Post szerint 2012 tavaszán Erdogan miniszterelnök megbízásából a török hírszerzés vezetője, Hakan Fidan átadott az irániaknak egy sor olyan dokumentumot, amelyek azt igazolták, hogy izraeli Moszad-tisztek rendszeresen Törökországban találkoztak azokkal az iráni állampolgárokkal, akik ügynökként a Moszadnak dolgoztak. A most közzétett információ egybeesik azzal a tavaly megjelent iráni bejelentéssel, miszerint egy 15 ügynökből álló Moszad-hálózatot lepleztek le az országban, akik egy „közeli országban működő kémközpontnak dolgoztak”.

A teheráni kormány nem közölt információkat arról, kiket és milyen vádakkal tartóztattak le, de a feltevések szerint olyan személyek bukhattak le, akik a Törökország által átadott jegyzőkönyvekben szerepeltek mint izraeli informátorok. A letartóztatottakat minden bizonnyal kivégezték – legalábbis ezt feltételezik a Washington Postban megjelent információk kapcsán az izraeli médiában nyilatkozó szakértők. (A cikkel kapcsolatos érdekesség, hogy szerzője, David Ignatius volt a moderátora annak a pódiumvitának 2009-ben Davosban, ahol Erdogan nyilvánosan gyilkosnak nevezte Simon Peresz izraeli államelnököt a gázai terrorellenes katonai akció miatt.)

A török kormány hivatalosan cáfolta a vádat. „A cikkben megjelent információk nem állják meg a helyüket” – nyilatkozta Musztafa Varank miniszterelnöki tanácsadó, aki szerint „a hírszerző ügynökségek mindig a megállapodások szerint működnek”. Varank úgy véli, hogy azoknak állhat érdekében Törökország lejáratása, akik a nyár folyamán sikertelenül próbálták az utcai tüntetések során megbuktatni az Erdogan-kormányt.

A török külügyminiszter, Ahmed Davutoglu is védelmébe vette az ankarai kormány egyik legnagyobb hatalmú emberének tekintett Hakan Fidant, mondván, a titkosszolgálati vezető kizárólag a török kormánynak és parlamentnek tartozik beszámolni. Az izraeli vélemények szerint azonban Hakan Fidan – akit 2010-ben Erdogan nevezett ki – közvetlen kapcsolatban áll a teheráni titkosszolgálattal, sőt a Washington Postban név nélkül megjelent egyes állítások szerint egyenesen az iráni hírszerzés legmagasabb szintű ügynöke. Danni Jatom volt Moszad-főnök szerint Törökország ezzel a „súlyos árulással” felrúgta az évtizedek óta kötelezőnek tartott íratlan megállapodást Izraellel, miszerint „a két fél abban a meggyőződésben oszt meg egymással érzékeny információkat, hogy azok nem okozhatnak kárt az informátorok számára” – mondta Jatom az izraeli rádióban.

James Jeffrey volt ankarai amerikai nagykövet szerint Hakan Fidan aktív segítséget nyújt a szíriai lázadók között harcoló al-Kaida fegyvereseknek. Jeffrey úgy véli, Washingtonnak számolnia kell azzal, hogy Fidan a jövőben még fontosabb szerepet kap a Közel-Keleten, ahol már most is a három legnagyobb hatalmú kémfőnök egyike, Bandar bin Szultan szaúdi herceg és Kasszem Szulejmáni tábornok, az iráni al-Kudsz Brigádok hírszerző hálózatának vezetője mellett.

Az amerikai lap azt feltételezi, hogy Erdogan ezzel a kiszivárogtatással vissza akart vágni Izraelnek a 2010-es gázai flottillaincidensért. Mint ismert, több hajó indult el Törökországból a Hamasz terrrorszervezet ellen életbe léptetett izraeli tengeri blokád feltörésére. Ezek közül az egyik, a Mavi Marmara a felszólítások ellenére sem változtatott útvonalán, ezért egy izraeli kommandócsapat szállta meg a hajót. A fedélzeten tartózkodó „békeaktivisták” késekkel és vascsövekkel támadtak rá az izraeli katonákra, akik közül többeket súlyosan megsebesítettek, és foglyul ejtettek. Miközben az izraeli kommandósok a lincselés elől kiszabadították társaikat, kilenc török állampolgár életét vesztette.

A török kormány az eset nyomán megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, és bocsánatkérést, valamint több tízmillió dolláros kártérítést követelt. Néhány hónapja amerikai nyomásra az izraeli kormány szűkszavú közleményben sajnálkozását fejezte ki az incidens miatt, ez azonban nem oldotta fel a feszültséget a kétoldalú kapcsolatokban.

Az Egyesült Államok számára ez a kiszivárogtatás kellemetlen lehet, mert éppen Barack Obama volt az, aki igyekezett kibékíteni egymással a két legfontosabb közel-keleti szövetségesét. A DebkaFile című izraeli biztonságpolitikai hírportál azonban elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a washingtoni kormány Benjamin Netanjahut akarta figyelmeztetni a történet kiszivárogtatásával. Eszerint az izraeli kormánynak további hírszerzési fiaskókkal kell számolnia, ha nem állnak elég konstruktívan az új amerikai békekezdeményezésekhez. 

A mérsékelt iszlamistának tartott Erdogan Barack Obama egyik legfőbb partnere a Közel-Keleten. A török kormányfő azonban távolról sem akar semlegesnek mutatkozni az izraeli–palesztin vitában. Idén augusztusban csak a véres egyiptomi zavargások miatt mondta le az utolsó pillanatban a Gázai-övezetbe tervezett utazását. Erdogan arra készült, hogy a palesztin nép nagy szövetségeseként ünnepelteti magát a Hamasz által szervezett látogatás során.

Olvasson tovább: