Kereső toggle

A lány, aki legyőzte a tálibokat

Gyermeki hittel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Malala Juszufzait, a gyermekek tanításáért évek óta kampányoló tizenhat éves pakisztáni lányt éppen egy éve próbálta örökre elnémítani a tálib rendszer. A támadást túlélő, és a lányok tanuláshoz való joga mellett azóta is rendület-lenül kiálló tinédzser számos elismerésben részesült, neve a Nobel-békedíjra javasoltak között is szerepel.

Úgy tűnik, a tálibok azon szándéka, hogy egy jól irányzott golyóval végezzenek Malalával, és vele együtt azzal a harccal, melyet a pakisztáni gyermekek, köztük kiemelt módon a lányok tanuláshoz való jogáért vív, nemcsak meghiúsult, hanem éppen ellenkező hatást váltott ki. Tavaly október 9-én a hazafelé tartó iskolabuszon, az ellene elkövetett fegyveres merényletet a lány csodálatos módon túlélte. Azóta még bátrabb és elkötelezettebb szószólója a hazájában és más országokban élő, a tanulási lehetőségektől megfosztott rétegeknek. A támadás révén világszerte ismertté vált, és számos kitüntetésben részesült Malala a korábbiakhoz képest nagyobb nyilvánosság előtt kampányolhat. A nyugati média szerint ma ő a világ leghíresebb tinédzsere és a Föld száz legbefolyásosabb személyiségének egyike.
A Nemzetközi Gyermek Békedíjjal is elismert lány erőteljes üzeneteiben a Nigéria, Szíria és Szomália helyzetével kapcsolatos kiállásra szólít fel. Sürgető feladatnak tekinti a pakisztáni, indiai és afganisztáni gyermekek helyzetének megoldását, akik a terrorizmus, a szegénység, a gyermekmunka és az emberkereskedők áldozatai. Szinte egyetlen alkalommal sem mulasztja el, hogy beszédeiben szót ejtsen a nők megalázott helyzetéről, a szexuális bántalmazásokról, a kényszerházasságokról és a házi rabszolgaságról, valamint a Föld 61 millió gyermekéről, akik nem járhatnak iskolába. Pedig, ahogy Malala egykori tanára, Mariam Khalique véli, éppen a tanulás tette képessé a kislányt arra, hogy már tizenegy évesen elmondja véleményét.
Édesapja, a szunnita vallású Ziauddin
Yuszufzai felvilágosult költő és az oktatás iránt elkötelezett aktivista, aki maga is iskolákat működtetett, korán észrevette lánya különleges adottságait, ezért gyakran hagyta, hogy éjjelente vele együtt politizáljon. Malala szülőföldjének, az északnyugat pakisztáni Swat-völgyének tálib megszállása alatt 2008 szeptemberében beszélt először nyilvánosan a tanuláshoz való jogról egy peshawari újságíróklubban, ahova édesapja vitte magával. 2009-ben a BBC felkérésére álnéven egy blogot vezetett, melyben részletesen beszámolt Mingorában, a tálib uralom alatt átélt napjairól. A napló első kézből mutatja be a térségben uralkodó félelmet a tálibok által bevezetett rendeletek miatt: ezek többek között a televíziózás, a zene és a lányok iskolalátogatásának tilalmát jelentették. Ez utóbbi közel százéves visszalépést hozott, hiszen a Swat-völgyében 1922-től kezdve nagy hangsúlyt helyeztek a gyermekek, beleértve a lányok intézményes tanítására. Elrettentésül számos, lányok oktatására fenntartott iskolát leromboltak. Ahhoz hogy az épületek és a benne tanulók védelmét megakadályozzák, lefejezett rendőrök tetemeit tették közszemlére. A hatás nem maradt el: Malala osztálytársainak többsége abbahagyta a tanulást.
Egy évvel később, amikor a kormányerők tálib rendszer elleni fellépése miatt újraéledt a térségben a fegyveres konfliktus, a New York Times dokumentumfilmet készített Malaláról.
A nyilvánosságnak köszönhetően Malala egyre nagyobb befolyásra tett szert, és 2011-ben Pakisztánban Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki. A lázadó militáns erők kritizálása miatt apja, majd később ő maga is halálos fenyegetéseket kapott. Mivel a tinédzser ezután sem hátrált meg, 2012 nyarán a tálib vezetés egyhangú határozatot hozott: megölik.
A fejére célzott lövés következtében a bal szemöldökénél behatoló lövedék a fejét, nyakát és vállát roncsolta szét. Miután a peshawari és a rawalpindi katonai kórházban állapotát stabilizálták, a pakisztáni kormány rendeletére Nagy-Britanniába szállították. Malala a merénylet után hét nappal Birminghamban ébredt fel a kómából, ahol orvosai és családtagjai nagy megkönnyebbüléssel nyugtázták, hogy képes mozogni és beszélni, valamint, hogy értelmi képessége sem károsodott.
Több műtétet követően július 12-én az ENSZ által Malala Nap-nak elnevezett rendezvényen ünnepelte tizenhatodik születésnapját az addigra már világszerte ismertté vált lány. Ekkor tartott beszédében az oktatás világszerte történő biztosítására szólította fel a világ vezetőit. A könyvek iránti megkérdőjelezhetetlen szeretete nyilvánult meg szeptember elején Európa legnagyobb könyvtára, az újjáépített birminghami könyvtár átadásakor, ahol ismételten szót emelt azokért, akik nem tanultak meg olvasni.
A jelenleg Angliában tanuló tinédzsernek, aki gyermekkori álmát feladva már nem az orvosi, hanem a sokkal nagyobb befolyással rendelkező politikusi pályára készül, a napokban ítélték oda a Harvard Egyetem Peter J. Gomes teológusáról és keresztény erkölcstanprofesszoráról elnevezett  Humanitárius-díját. A díjátadáson Malala sajnálattal jegyezte meg, hogy nagyon kevesen szólalnak fel a pakisztáni helyzettel kapcsolatban. Nem csoda, hiszen bíráló megjegyzései miatt ő sem mentesül a személyét érő támadásoktól, sőt a tálibok továbbra sem mondtak le életének kioltásáról. Nyugati kapcsolatai miatt Pakisztánban több, Malala hitelességét aláásó összeesküvés-elmélet látott már napvilágot, többek között azzal vádolva őt, hogy CIA-ügynök, illetve prostituált. Bár hazájában nem nyeri el mindenki tetszését, a harvardi ünnepségen felolvasták Thorbjorn Jagland, a Nobel-Békedíj- bizottság elnökének üzenetét: elismerő szavakkal méltatta Malala bátorságát, amellyel a nőket jogaikért való kiállásra buzdítja. Fiatal kora ellenére, méltányolva az oktatásért folytatott szakadatlan küzdelmét, Malala is szerepelt azon a márciusban napvilágot látott listán, amely a Nobel-békedíjra javasolt személyek neveit tartalmazta.

Olvasson tovább: