Kereső toggle

Ausztrália választás előtt

Bevándorlás, melegházasság és gazdaság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A melegházasság támogatása összeegyeztethető a keresztény hittel – ezt hangoztatta az ausztrál kormányfő egyik tévés szereplése során. Kevin Rudd az újraválasztásért kampányol, Ausztráliában ugyanis a hétvégén tartanak általános választásokat. Az előrejelzések szerint egyébként Rudd riválisa, Tony Abbott az esélyesebb a győzelemre, aki viszont a családi nyomás ellenére sem változtat a házassággal kapcsolatos álláspontján.

„Ha ön kereszténynek mondja magát, miért nem hisz Jézus szavainak a Bibliában?” – tette fel a kérdést az ausztrál miniszterelnöknek Matt Prater lelkész egy televíziós fórumon Brisbane-ben. Kevin Rudd meglehetősen flegmán azt válaszolta: „A Biblia a rabszolgaságot is természetes állapotnak veszi”, majd pedig Pál apostol Titusznak írt leveléből idézett: „A szolgákat intsed, hogy az ő uraiknak engedelmeskedjenek.” Rudd szerint ennek alapján mindenkinek a konföderációsok mellett kellett volna harcolnia az amerikai polgárháborúban. A kormányfő azt is ecsetelte, hogy az emberi és társadalmi feltételek változnak, és hogy a Biblia Újtestamentumának alapelve az „egyetemes szeretet”.  Emellett kijelentette: nem hiszi, hogy az emberek megválasztják nemüket, hanem aki homoszexuális, az így is született.

Rudd, aki hitelveit illetően valahol a katolikus és az anglikán egyház tanai között áll, nem olyan rég jutott el álláspontjára az azonos neműek házasságával kapcsolatban. Korábban még ő is az ellenzők közé tartozott, elődjével, Julia Gillard miniszterelnökkel együtt. Tavaly szeptemberben például az ausztrál parlament 98–42 arányban szavazta le a melegházasságot támogató javaslatot. Rudd májusban jelentette be, hogy megváltozott a véleménye a kérdésben – sokan azzal vádolják, hogy így akarta bebiztosítani népszerűségét a választásokra. Ő viszont azt mondja, többéves elmélkedés után jutott el meggyőződésére, és hogy lánya, Jessica, illetve az ő meleg baráti köre vette rá, hogy másként vélekedjék. „Pálfordulata” annyira radikálisra sikeredett, hogy kampánya során megígérte: ha győz a szeptember 7-ei választáson, akkor száz napon belül megszavaztatja a parlamentben az azonos neműek házasodási jogát.

Bár a melegházasság fontos helyet kapott a választási kampányban, valószínűleg nem ez a kérdés lesz a döntő a voksoláson. A közvélemény-kutatások szerint Rudd pártja, a Munkáspárt ugyanis jelenleg le van maradva a jobbközép nemzeti liberálisok mögött. Az ellenzék vezetője, Tony Abbott szintén határozott véleményt képvisel a melegházasságot illetően: ő büszkén vállalja, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre, ezért szerinte nem kell változtatni a meglévő törvényen. Augusztus közepén nem kis felzúdulást váltott ki egy megjegyzése, amiben „a pillanat divatjának” nevezte az azonos neműek házasságát. A londoni születésű Abbott, aki egykor katolikus papnak készült, és szemináriumra is járt, annak ellenére kitart álláspontja mellett, hogy testvére nyíltan leszbikus. Mint mondja: „testvére addig vitatkozik vele, amíg bele nem zöldül, és ez továbbra is így lesz”.

Abbott győzelmi esélyeit egyébként a Munkáspártnak is köszönheti: az elmúlt négy évben ugyanis ő volt az állandó biztos pont az ausztrál politikában, miközben a baloldali vezetés és egyben kormányfői poszt többször cserélődött Rudd és Gillard között, akik ráadásul meglehetősen rossz viszonyban vannak egymással. Hiába igyekezett a jelenlegi miniszterelnök arra tenni a hangsúlyt kampányában, hogy az ország kormányzásuk alatt komolyabb nehézségek nélkül átvészelte a gazdasági válságot, a belviszályok sokat ártottak a párt hitelességének.

Az ellenzéki vezetőt viszont sok támadás érte stílusa és elszólásai miatt. Nemrég a szíriai beavatkozással kapcsolatban azt nyilatkozta az ABC televíziónak, hogy „nem a jó fiúk harcolnak a rosszak ellen, hanem a rossz fiúk a rosszak ellen”. Ezért véleménye szerint nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség ne rontson tovább a helyzeten. A Munkáspárt emiatt azt igyekezett bizonygatni, hogy Abbott nem hiteles a külpolitikában, és úgy kezeli a szíriai válságot, mintha a rendőrök és a rablók játéka lenne. Az biztos, hogy nemzetközi színtéren otthonosabban mozog Rudd, aki például mandarinul is beszél. A nemzeti liberális ellenzék a tervek szerint inkább a gazdasági érdekeknek vetné alá a külpolitikát. Ennek kapcsán nem mellékes az a tény, hogy Ausztrália legjelentősebb gazdasági partnere most már Kína, amely vetélytársa az ausztrálok fontos stratégiai szövetségesének, az Egyesült Államoknak. Elemzők szerint ez a helyzet óriási kihívásokkal fog járni a jövőben. Mindkét oldal ugyanakkor egyformán látja az afganisztáni szerepvállalást, vagyis hogy az év végéig ki kell vonni az ázsiai országban állomásozó 1550 fős ausztrál haderő többségét.

A választási kampány egyik legfontosabb kérdését a bevándorlók képezték. Az elmúlt hónapokban ugyanis egyre többen próbáltak hajókkal Ausztráliába jutni. Főleg Sri Lankából, Iránból, Irakból, Afganisztánból érkeztek menekültek Indonézián keresztül, de többször tragédiával végződött az utazás, mivel a hajók elsüllyedtek. A múlt hónapban Rudd azzal az ötlettel állt elő, hogy a hajókat Pápua Új-Guineára küldik, és akik valóban menekültek, azokat később áttelepítik. Ezt viszont nem sikerült kivitelezni. Az ellenzék határozott fellépést ígér: Abbott katonai vezetőt bízna meg azzal a feladattal, hogy felszámolja az embercsempészetet és a menekülteket szállító hajókat. A menekülteknek pedig átmeneti, maximum 3 évre szóló vízumot adnának, amit meg lehet újítani, de a hatóságok szigorúan ellenőriznék, hogy még mindig fennáll-e a menekültstátusz.

Drága élet

Ausztráliában a 18 év feletti állampolgároknak kötelező részt venni a szavazáson, aki elmulasztja a voksolást, arra 20 ausztrál dolláros (több mint 4000 forintos) pénzbírságot szabhatnak ki. A Heteknek nyilatkozó Csizmadia család szerint, akik nyolc éve élnek kint, sokan még nem tudják, hogy kire voksolnak, hanem az urnáknál fognak dönteni. A többség feltehetőleg gazdasági szempontokat fog figyelembe venni. Bár az ország átvészelte a pénzügyi válságot, és a munkanélküliség viszonylag alacsony, az itt élők egyre jobban aggódnak a megélhetés drágulása miatt. Sydney például a világ 10 legdrágább városa közé tartozik.

Olvasson tovább: