Kereső toggle

Sarkozyre hangolva

Benyújtották a számlát a francia jobboldalnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tizenegy milliós számlát állított ki a francia Alkotmánytanács Nicolas Sarkozynek és pártjának büntetésből, amiért a tavalyi elnökválasztási kampány során mintegy kettő százalékkal többet költöttek a törvényesen megengedettnél. A volt elnök azonnal felfüggesztette tagságát az Alkotmánytanácsban, majd pár nappal később a párt válságértekezletén híveinek ovációja mellett bejelentette: majd szól, amikor tényleg visszatér. A közelmúlt eseményeinek tükrében azonban ez már megtörtént, Sarkozy ugyanis indulni szándékozik Hollande ellen 2017-ben.

A francia Alkotmánytanács működése eltér az európai alkotmánybíróságoktól, elsődleges feladata a választások tisztasága és a demokrácia feletti őrködés. Ennek megfelelően jóval kevesebb jogalkotási üggyel foglalkozik, mint a hagyományos alkotmánybíróságok, hatalma viszont sokkal nagyobb. Az Alkotmánytanácsnak kilenc rendes tagja van, illetve a három életben lévő ex-köztársasági elnök. Mivel a tagok nem politizálhatnak, Nicolas Sarkozynek fel kellett függesztenie tagságát, hogy harcba szálljon a pártjáért és önmagáért.

A törvény szerint ugyanis az UMP a megszerzett szavazatok arányában a költségek 47,5 százalékát elszámolhatta volna az államkincstár felé, mivel azonban a kampány során 466 118 euróval többet költöttek, mint amit a választási törvény megenged, az Alkotmánytanács úgy ítélt, hogy a pártnak a teljes állami támogatást vissza kell fizetnie. Ez természetesen mélyütés a jobboldal vezető ereje számára, a vesztes elnök- és képviselőválasztási kampányt követően a pártnak már így is össze kellett húznia a nadrágszíjat. A tizenegymilliós számla viszont még nehezebb helyzetbe hozza a pártot. Már a döntés másnapján maga a volt elnök is megszólalt a kérdésben, először csak a Facebook oldalán. Sarkozy szerint teljesen új helyzetet teremt az, hogy a választáson szereplő összes párt kap állami támogatást, egyedül az UMP nem. A volt elnök szerint ez intő jel, hogy a pluralizmus veszélyben van, és a pártnak fel kell készülnie, hogy alternatívát nyújtson a szocializmussal szemben. Nicolas Sarkozy ugyanakkor felhívta a tagokat és szimpatizánsokat, hogy a nehéz helyzetben támogassák a pártot anyagilag is. A Telethon nevű jótékonysági kampány után Sarkothonnak nevezett akció során két hét alatt közel két millió euró támogatás folyt be a párt kasszájába.

Az Alkotmánytanács döntése szemmel láthatóan nemhogy elkeserítette volna, hanem inkább energizálta a volt elnököt. Úgy tűnik, Sarkozy végre megtalálta az okot, amiért visszatérhet a politikába, ráadásul először pártja, majd, ha lehetséges, akkor egész Franciaország megmentőjeként.

Mindenesetre első lépésként lemondott az Alkotmánytanácsban betöltött tagságáról majd válságtanácskozásra hívta a párt vezetőit az UMP Vaugirard utcai székhelyére. A válságértekezlet, amely inkább ünneplésnek hatott, mint tényleges krízistanácskozásnak, teljesen Sarkozyre volt hangolva. A volt elnök szemmel láthatóan a helyzet minden pillanatát tökéletesen élvezte, július 8-án este a Vaugirard utcában ugyanis kiderült – de legalábbis nagyon úgy tűnt –, hogy a jobboldal igazi vezére továbbra is ő. A Nouvel Observateur című politikai hetilap beszámolója szerint barátai és támogatói körében Nicolas Sarkozy már kész tényként beszél arról, hogy ő lesz a jobboldal jelöltje 2017-ben: „Darabokra szedem majd” – mondta a volt elnök Francois Hollande-ról, akit a lap szerint úgy emleget, hogy „az a nulla”. Sarkozy nem bánik kesztyűs kézzel korábbi miniszterelnökével, Francois Fillonnal sem, akiről szintén baráti körben azt nyilatkozta, hogy: „Fillon azért sok rosszat tett Franciaországnak, nem?”. Majd tompítva a kijelentés élességén, hozzátette: „Na, jó, ez így nem elegáns, végül is mindent közösen tettünk.”

Barátai körében a volt elnök azzal bíztatja magát, hogy az őszinteségen kívül minden más mutatóban megelőzi Fillont. Például a párt nyolcvanhat százaléka, a jobboldali támogatóknak pedig hatvannyolc százaléka látná szívesebben Sarkozyt elnökjelöltként, szemben Fillon ötvenkettő és negyvenhat százalékával. Ennek ellenére a franciák egy jelentős része még mindig nem akarja eléggé, hogy a volt elnök visszatérjen. Persze néhány, az elmúlthoz hasonló év – és nyilván Nicolas Sarkozy is ezzel számol – könnyen megváltoztatja a választói emlékezetet. Francois Hollande egy év után minden idők legnépszerűtlenebb elnöke, aki nem talált még fogást sem a társadalmi problémákon, sem a gazdaságon. Ez hosszú távon mindenképpen Sarkozynek segít, aki még az ellenfelei szerint is gyorsan és jól döntött a válság kezdetén, ráadásul az ország összes gazdasági mutatója jobb volt, mint jelenleg.

Sarkozy akciója lépésre kényszerítette korábbi miniszterelnökét, Francois Fillont is, aki a jelek szerint már eldöntötte, hogy elindul a 2016-os jelölési kampányban, hogy a jobboldal elnökjelöltjévé válhasson. A Nouvel Observateur értesülései szerint a volt miniszterelnök Patrick Stefaninit, Jacques Chirac korábbi kampányfőnökét bízta meg kampányának kidolgozásával. Francois Hollande eddigi teljesítményét és népszerűségi mutatóit elnézve a jobboldal elnökjelölti kampánya izgalmasabb versenyt hozhat, mint az egy évvel későbbi választás.

Olvasson tovább: