Kereső toggle

Vita Jeruzsálem szívéről

Nem csak szuverenitási vagy nemzeti kérdés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják. „Önmagunk elől bujdoklunk, ha nem vállalunk felelősséget a Templom-hegyért” – írta Haim Richmann, a Nyugati Fal főrabbija (képünkön) a város egyesítésének 46. évfordulójára írt cikkében. Az izraeli rendőrség azonban arra figyelmeztet, hogy a kezdeményezés tovább növelheti a feszültséget.

Április közepén az izraeli hatóságok felderítettek egy kelet-jeruzsálemi palesztin terrorsejtet, amelynek tagjai arra készültek, hogy a Templom-hegyen imádkozni próbáló zsidókat rabolnak el és gyilkolnak meg, úgymond bosszúból a muzulmán szent helyek megsértése miatt. Május 8-án, az úgynevezett Jeruzsálem Napon, amelyen Izraelben a város egyesítését ünneplik, a palesztinok zavargásokat kezdtek a Sziklamecset közelében, ahol székekkel és kövekkel dobálták meg a rendőröket. A hatóságok az incidens kapcsán őrizetbe vették és kihallgatták Muhamad Huszein sejket, Jeruzsálem főmuftiját.

Az ünnep alkalmából éles nyilatkozatot tett az izraeli kormánykoalíció egyik kulcsembere is. Naftáli Bennett gazdasági miniszter szerint az izraeli politikusoknak tisztázniuk kell önmaguk előtt azt, hogy nem állhatnak ki Jeruzsálem egysége mellett, miközben támogatják a palesztin állam megalakítását. „Vannak, akik azt mondják, hogy ellenzik Jeruzsálem felosztását, de helyeslik a palesztin állam megalakítását. De, kérdezem tőlük, vajon hol lenne ennek a palesztin államnak a fővárosa? Jerikóban? Betlehemben? Vagy Berlinben?” – tette fel a kérdést ünnepi beszédében a miniszter, aki szerint „egy nemzet nem lehet megszálló a saját fővárosában. Nem vagyunk megszállók Jeruzsálemben – ez a város a miénk”. Benett hangsúlyozta, hogy az izraeli törvények alapján senkinek nincs joga Jeruzsálem felosztásáról tárgyalni. A miniszter – aki a választásokon a harmadik legtöbb szavazatot szerzett nemzeti-jobboldali Bájit Jehudi (Zsidó Otthon) párt vezetője – ebből a dilemmából azt a következtetést vonta le, hogy a palesztin állam „valószínűleg soha nem is fog megalakulni”.

Határozottabb kiállást vár el Jeruzsálem és ezen belül a Templom-hegy ügyében az új izraeli kormánytól a Kneszet belügyi bizottságának elnöke is. A Likud párti Miri Regev bejelentette, hogy hivatalos látogatást kíván tenni a jeruzsálemi Óvárosban található helyszínen. A Templom-hegy formálisan a zsidó állam fennhatósága alatt áll, de az izraeli politikusok Ariel Saron 2000-ben tett látogatása óta elkerülik a térséget. A palesztinok az akkor ellenzéki politikus Saron jelenlétére hivatkozva robbantották ki a több száz izraeli civil halálos áldozattal járó második fegyveres intifádát.

„A zsidók szabadon imádkozhatnak a Templom-hegyen, és ezért meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg megtiltják ezt a számukra” – mondta Regev, aki szerint a mai helyzet a vallásszabadság súlyos megsértését jelenti, ezért mindent megtesz ennek a visszás állapotnak a megváltoztatására. (Az imádkozás tilalma a politikusokra, így a Kneszet képviselőire is vonatkozik.)

A kérdés felvetését azonban nem csak a palesztinok tartják provokatívnak. Mihál Roisin, a baloldali Merec párt képviselője szerint a bizottsági elnök szavai a békefolyamat szabotálását jelentik, és „egy új intifáda kirobbantásához vezethetnek”. Roisin felszólította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akadályozza meg a kezdeményezést, mert – mint mondta – „a Templom-hegy kérdését csak olyan békeegyezmény keretében lehet rendezni, amely elismeri, hogy a szent helyhez mind a három vallásnak egyformán joga van. Csak akkor engedhetjük majd meg, hogy mind a három vallás hívei egymás mellett tisztelettel és megbecsüléssel imádkozhassanak”.

Másként látja a helyzetet a térséget felügyelő izraeli főrabbi. „A Templom-hegy jelentőségének és fontosságának megértése nélkül, anélkül, hogy tisztáznánk magunk előtt, miért is Jeruzsálem a fővárosunk, és miért áll ez a város népünk szívének a középpontjában, minden ünnep, így a Jeruzsálem Nap is értelmetlen. Nem egyszerű szuverenitási vagy nemzeti kérdésről van szó. A Templom-hegy jelképezi azt a küldetést, hogy a zsidó nép fénynek rendeltetett a nemzetek számára. Egy olyan egységes világnak a prófétai előhírnöke, amelyben Jeruzsálem szépsége az egész világra kiárad. Ez a titka annak, hogy mivé válhat a zsidó nép, és mit hozhat el az egész világ számára” – írta a Jerusalem Postban megjelent ünnepi írásában Háim Richmann, a Nyugati Fal főrabbija.

Jeruzsálem keleti felét – benne az Óvárossal, ahol a legfontosabb zsidó és keresztény szent helyek találhatók – 1948-ban a jordániai hadsereg szállta meg. 1967-ig vallási célból sem zsidók, sem keresztények nem léphettek be a városrészbe, amelyet a hatnapos háború során az izraeli hadsereg Mordeháj Gur tábornok vezetésével felszabadított. A Templom-hegyen az izraeli katonák néhány órára kitűzték a Dávid-csillagos zászlót, de azt Mosé Dajan védelmi miniszter utasítására eltávolították, és magát a helyszínt is néhány nappal később visszaadták a jordániai iszlám vallási hatóság, a Wakf kezelésébe.

Szíria nem húz ujjat Izraellel

Saját pozíciójának megerősítésére próbálja felhasználni a szíriai elnök a damaszkuszi katonai létesítmények elleni légicsapásokat. Izrael hivatalosan nem kommentálta azokat a jelentéseket, amelyek szerint május elején két hullámban izraeli vadászgépek támadták meg azt a föld alatti támaszpontot, ahol a feltételezések szerint a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek szánt fejlett rakétafegyvereket tárolják. Basár al-Asszad szerint Izrael a támadással a lázadókat segíti, akiket a damaszkuszi kormány terrorizmussal és az al-Kaidával való kapcsolatokkal vádol. Asszad a szíriai fővárosban az iráni külügyminiszterrel tárgyalt arról, milyen választ adjanak a légitámadásokra. A szíriai államfő közölte, hogy „bármilyen lehetőség nyitva áll az új helyzetben”, konkrét megtorlással azonban nem fenyegette meg Izraelt. Megfigyelők szerint az iráni vezetés is óvatos, mert a szíriai konfliktussal nem akarnak okot adni arra, hogy Izrael légitámadást intézzen az atomlétesítményeik ellen. Közben nemzetközi Szíria-csúcsot szervez az amerikai és orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov és John Kerry Moszkvában megegyeztek, hogy mielőbb, lehetőség szerint még májusban megpróbálnak tető alá hozni egy találkozót a szíriai válság rendezése érdekében a genfi konferencia folytatásaként. Azt is bejelentették, hogy az orosz és az amerikai biztonsági szolgálatok megállapodtak a vegyi fegyverek szíriai bevetéséről szóló információk kölcsönös ellenőrzésében. A washingtoni kormány szeretné elkerülni a szíriai válságba történő közvetlen beavatkozást, bár a szenátus jelezte, hogy hajlandó lenne megszavazni a fegyverszállítást az ellenzéki erők számára. Barack Obama korábban azt mondta, hogy a vegyi fegyverek bevetése fordulatot jelenthet a hivatalos politikában. A tömegpusztító eszközök alkalmazásáról szóló eddigi híreket és katonai jelentéseket azonban a washingtoni kormány egyelőre nem tekinti elég meggyőzőnek ahhoz, hogy döntsön a konkrét beavatkozásról.

Olvasson tovább: