Kereső toggle

Obama kemény tárgyalásokat jósol Cameronnak

Zendülés a toryknál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A britek és az Európai Unió kapcsolata is terítékre került Barack Obama és David Cameron találkozóján Washingtonban, ahol az amerikai elnök az uniós problémák rendbetételére sürgette Nagy-Britanniát. Közben a brit konzervatívoknál áll a bál az uniós tagságról szóló népszavazást illetően. A párt vezetése ezért törvényjavaslat benyújtására készül, amely biztosítja, hogy ha megnyerik a következő választásokat, akkor tényleg megtartják a referendumot.

2017. december 31-e előtt kerülne sor Nagy-Britanniában arra a népszavazásra, amelyben az az egyszerű kérdés állna, hogy: „Ön szerint az Európai Unió tagállama maradjon az Egyesült Királyság?” – ez szerepel abban a törvénytervezetben, amit nyilvánosságra hoztak a konzervatívok az uniós tagságról szóló referendumról. Elfogadtatása azonban nem lesz egyszerű: a javaslat ugyanis egyéni képviselői indítványként született, és az ellenzéki Munkáspártból legalább 30 képviselőnek kellene támogatnia, hogy egyáltalán napirendre kerüljön az alsóházban. A munkáspártiak többsége ellenzi, hogy most szavazzanak a tagságról, igaz, nem zárták ki annak lehetőségét a jövőben. De a konzervatívok koalíciós partnerei, a liberális demokraták sem támogatják a népszavazást. Rájuk úgy próbálnak nyomást gyakorolni a toryk, hogy Nick Clegget egy 2010-es ígéretére emlékeztetik, amelyben ő is az uniós tagságról szóló népszavazást ígérte. De ha sikerül is meggyőzni partnerüket, akkor sem biztos, hogy a parlament mindkét háza elfogadja a javaslatot.

David Cameron mindenesetre úgy nyilatkozott az Egyesült Államokból, hogy a nemzet érdeke megváltoztatni a kapcsolatukat Európával. A brit miniszterelnök szerint az indítvány azt mutatja, hogy csak a konzervatívok biztosítják az egyértelmű választás lehetőségét Nagy-Britannia európai jövőjét illetően. Az uniós tagságra egyébként Barack Obama is kitért, amikor Washingtonban fogadta Cameront. Az amerikai elnök állásfoglalása egyáltalán nem meglepő vagy újkeletű, már a brit kormányfő januári beszéde előtt kifejezte, hogy az Egyesült Államok erős Nagy-Britanniát akar egy erős Európai Unióban. Obama most arról beszélt, hogy először meg kell nézni, hogy helyre lehet-e állítani egy nagyon fontos kapcsolatban azt, ami megromlott, mielőtt megszakítják azt. Hangsúlyozta, hogy végső soron a briteknek kell dönteniük a kérdésben, de szerinte az uniós tagság Nagy-Britannia globális befolyását fejezi ki. Azt viszont elismerte, hogy az uniós reformokról szóló tárgyalások kemények lesznek, és nem mert találgatásokba bocsátkozni arról sem, hogy a briteknek sikerül-e elérni célkitűzéseiket.

Obama véleménynyilvánítása egyébként azért sem mellékes, mert az euroszkeptikus britek azt szokták hangoztatni, hogy ha kilépnek az unióból, akkor megerősíthetik kapcsolatukat az Egyesült Államokkal. A fehér házi találkozón viszont a két vezető egy történelmi kereskedelmi megállapodásról is egyeztetett az Európai Unió és az Egyesült Államok között, amely az Európa-pártiak szerint jó érv lehet az uniós tagság mellett. A szabadkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások még a júniusi, Észak-Írországban tartandó G8-as csúcs előtt megkezdődhetnek.

Cameron cáfolta, hogy az uniós tagságról szóló törvénytervezet pánikból született volna. Sokan ugyanis azt állították, hogy a konzervatívok azért rukkoltak elő az indítvánnyal, mert a párton belül az elmúlt időszakban kisebbfajta lázadás tört ki. Egyre hangosabb tábor követeli a kormányfő januári beszédében tett ígéretének betartását, sőt a referendum előrehozatalát. És a kabinet tagjai közül többen nyilvánosan is állást foglaltak a kérdésben: Michael Gove oktatási miniszter és a védelmi tárca vezetője, Philip Hammond azt nyilatkozták a hétvégén, hogy ha most lenne a népszavazás, akkor az unióból való kilépésre szavaznának.

Ennél messzebb ment a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, aki a nemrég elhunyt volt miniszterelnök, Margaret Thatcher pénzügyminisztereként szolgált: Lord Lawson azzal indokolta a távozás szükségességét a múlt héten, hogy semmi jelentős eredményt nem fognak elérni az uniós tagság feltételeinek újratárgyalásakor. Cameron viszont kitart amellett, hogy meg kell kísérelni a reformok kicsikarását, még mielőtt kiírják a népszavazást. A kormányfő rendkívül furcsának tartja azt, hogy egyesek még a tárgyalások kezdete előtt „bedobják a törölközőt”.

Többen csalódottságuknak adtak hangot amiatt is, hogy a királynő múlt heti parlamenti beszédében, amelyben a kormány jövő évi terveit ismerteti, nem esett szó a népszavazásról. A brit miniszterelnök szerint erre koalíciós partnerük miatt nem volt lehetőség. A „tűzoltás” azonban nem egészen sikerült a referendumról szóló indítvánnyal: képviselők egy közel 100 fős csoportja továbbra is kitart azon szándéka mellett, hogy II. Erzsébet trónbeszédéhez kiegészítést csatoljanak, amely tartalmazza a népszavazást. Arra kevés az esély, hogy a lapzártánk után sorra kerülő lépés sikerrel jár, mivel nemcsak a liberális demokraták és a munkáspártiak, hanem több konzervatív képviselő is ellenzi azt.

A függetlenség pártján

Tovább erősödik az euroszkepticizmus Nagy-Britanniában, amit a május elején tartott helyhatósági választások eredményei is tükröznek. Az angliai és walesi voksolások egyértelműen az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) sikerével zárultak, amelynek fő célkitűzése, hogy kilépjenek az unióból. Egy friss Guardian/ICM-felmérés is azt mutatja, hogy az EU-ellenes tömörülés előretörése még nagyobb lendületet vett, és egy hónap alatt megduplázta táborát: míg áprilisban 9 százalékos volt a támogatottsága, a helyhatósági választások után már 18 százalékon állt. A Nigel Farage (képünkön) vezette pártnak ez az eddigi legjobb eredménye, miközben a többi párt visszaesett.

Olvasson tovább: