A 25 ország lakosait érintő, telefonon, véletlenszerű kiválasztással elvégzett felmérésben 16 ország értékelésére kérték fel a megkérdezetteket. Természetesen a saját országuk értékelését minden esetben kivették az eredményből, hogy se negatív, se pozitív irányba ne torzítsa el a teljes képet.
A görögök, akik saját bőrükön tapasztalták meg a drákói szigort, nem értenek egyet a világ nagy részével, náluk pont fordított az arány: 52 százalékuk állítja, hogy a németeknek negatív befolyásuk van a világra. A spanyolok viszont, akiket majdnem ugyanolyan keményen érint az eurózóna megmentésére kitalált költségvetési spórolási politika, túlnyomó többségben úgy érezték, hogy ennek ellenére a németek jó hatással vannak mindenkire. Nagy-Britanniában 78 százalék, Franciaországban 81 százalék jelentette ki, hogy Németország hatása egyértelműen pozitív.
Az eredmény magukat az érintetteket is meglepetésként érte, hiszen jelenleg Európa-szerte igen negatívnak tűnik Angela Merkel és az eurózóna megmentésére irányuló törekvéseik megítélése; rendszeresek a német kancellár elleni tüntetések, és nem ritka, hogy Hitler-bajusszal ábrázolják Merkelt a transzparenseken. A Spiegel Online magazin újságírója, Matthias Matussek is azon viccelődik a felmérésről szóló cikkében, hogy „gondoljunk csak bele, mi lenne, ha a baloldal kormányozna, akik sokkal engedékenyebbek, ha adókról vagy megszorításokról van szó. Akkor nemhogy büntetnék a németeket az Eurovíziós Dalfesztiválon, mint ahogy az most történt, hanem talán részt sem kellene venniük; a kristálymikrofont már a verseny előtt átküldenék a rendezők a kancellári rezidenciára”. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a németek nemcsak a fociban teremtettek követendő példát, hanem a gazdaságban is – mindannak ellenére, hogy Merkel törekvéseit sok ország polgárai a saját bőrükön érzik, mégis csodálják és elismerik az általa tett erőfeszítéseket. Ezt támasztja alá az is, hogy saját hazájában is még mindig ő a legnépszerűbb politikus.
A második legnagyobb pozitív változása 2012-es nyári olimpiai játékokat megrendező Nagy-Britannia megítélésében következett be, amely a tavalyi nyolcadik helyről a negyedikre ugrott. Kína és India megítélése is változott, bár leginkább negatívan; Kína nyolc, míg India hat helyezést esett vissza a legutóbbi felméréshez képest. Ázsiával szemben, úgy tűnik, megrendülni látszik a globális bizalom, ugyanis a korábbi első helyezett Japán is lecsúszott a negyedik helyre.
Az Európai Unió megítélése sem annyira rossz, mint ahogy arra a jelenleg uralkodó közhangulatból következtetni lehetne. A megszorításokba belefáradt görög, spanyol vagy olasz polgárok szerint is pozitív hatással van a világra az unió, amely a hatodik helyen áll Brazília és az Egyesült Államok előtt, egy helyet javítva tavalyi helyezésén. Amerika megítélése is érdekes: a megkérdezettek 34 százaléka szerint egyértelműen negatív hatással van a világra, és a 45 százalékos pozitív oldallal is csak a mezőny közepén helyezkedik el.
A sereghajtó hármast Irán, Pakisztán és Észak-Korea alkotja, de szorosan mellettük található Izrael is, annak ellenére, hogy a világban szinte mindenhol izraeli technológiai újítások teszik egyszerűbbé mindennapjainkat. Annak fényében pedig még inkább tanulságos az eredmény, hogy egy nemrégiben elvégzett Gallup- felmérés szerint az Egyesült Államokban 64 százalék támogatja Izraelt, míg a palesztinokat mindössze 12. Ilyen magas népszerűségi arányt Amerikában csak 1991-ben mértek, az első öbölháború alatt. Akkoriban mindössze 7 százalék szimpatizált jobban a palesztinokkal, mint az izraeliekkel. Úgy tűnik, hogy a magasabban képzettek, a liberálisok és a demokraták között rosszabb Izrael megítélése, de még ebben a kontrollcsoportban sem emelkedik a palesztinok támogatottsága 24 százalék fölé. Európában ezzel szemben 52 százalék állítja, hogy Izrael egyértelműen negatív hatással van a világra.
A felmérés hatása több szempontból is érdekes lehet a jövőre nézve. Az eredmények ugyanis megerősíthetik a német politikusokat abban, hogy az általuk választott irány mégis helyes, ha az érintettekből kevés kivétellel ilyen pozitív reakciókat vált ki. A másik oldalon pedig azt bizonyítják az eredmények, hogy a diplomáciai utazások, amelyeket a német kancellár rendszeresen megejt, nagyon fontosak a „termék eladásában” – ezzel magyarázható ugyanis, hogy a németekkel szoros gazdasági kapcsolatot ápoló afrikai országok nagy részében is 80 százalék fölötti a kereskedelmi partner pozitív megítélése.
2013. 05. 31. (XVII/22)
