Kereső toggle

A Pentagon szerint valós veszélyt jelent Észak-Korea

Szuperhadsereg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Észak-Korea egyre közelebb kerül ahhoz, hogy beváltsa atomfenyegetéseit – állapította meg a Pentagon egy közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése. Az amerikai védelmi minisztérium beszámolója szerint a februári atomrobbantás is azt mutatja, hogy Phenjan folyamatosan fejleszti katonai célú nukleáris képességeit, és bármikor újabb atomkísérletet hajthat végre.

Legutóbb tavaly decemberben használták Észak-Koreában műhold fellövéséhez a Taepodong (más néven Unha) rakétát. Ha ezt a típust továbbfejlesztik interkontinentális ballisztikus rakétává, akkor azzal már az Egyesült Államokat is elérhetik, és ha nukleáris töltettel szerelik fel, akkor már nem csak üres fenyegetésnek fog hatni, ha Phenjan az Egyesült Államok elleni atomcsapásról beszél. Az amerikai védelmi minisztérium közelmúltban készített 26 oldalas jelentése szerint az utóbbi időszak eseményei, a decemberi sikeres műholdfellövés és a februári kísérleti atomrobbantás egyértelművé teszik, hogy a kommunista rezsim a korábban gondoltnál közelebb áll ahhoz, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezzen.

A Pentagon dokumentuma arra is kitért, hogy Phenjan bármikor újabb nukleáris tesztrobbantást hajthat végre. Nemrég egy hírszerzési tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az egyik atomkísérleti helyszínnél fokozott tevékenységet észleltek – igaz, azt nem tudni, hogy ez az újabb föld alatti robbantás előkészülete lehetett, vagy csak karbantartó munkálatok. Az amerikaiak szerint ezek a kísérletek még inkább előmozdítják az észak-koreai ambíciókat, a fejlődés üteme pedig leginkább attól függ, hogy milyen gyakran tudnak teszteket végrehajtani, és milyen mértékben állnak rendelkezésre az ezekhez szükséges források.

A jelentés azzal is foglalkozik, hogy feltételezések szerint Észak-Korea komoly kibertámadásokra is képes, amire már több példa volt dél-koreai bankok és más hálózatok ellen. Mivel a sztálinista típusú ország minden külső kommunikációtól és befolyástól elzárkózik, a támadásokhoz valószínűleg más országok internet-infrastruktúráját használja. A beszámoló felhívja a figyelmet arra is, hogy Phenjannak akadnak segítői: fegyverkészletük jelentős része Kínától és Oroszországtól származik, de a kínai kapcsolatok a meghatározóak. Egy katonai szakértő ennek ékes példájaként hozza fel azt, hogy a KN-08-as elnevezésű interkontinentális ballisztikus rakétát tavaly kínai kilövőn vonultatták fel az egyik szokásos észak-koreai katonai parádén.

A kommunista rezsim az elmúlt időszakban hangsúlyt helyezett az elavult Koreai Néphadsereg fejlesztésére – amely egyébként a világ negyedik legnagyobb hadereje több mint 1,2 milliós létszámával. Modernizálták például a tüzérséget, a tengeralattjárókat és a különleges alakulatokat. A haderő több ezer tankkal, páncélozott járművel rendelkezik, de rakétákból is akad bőven: a fentebb említett Taepodong rakéták mellett rendelkezésre állnak Scud rakéták és közepes hatótávolságú rakéták is. A haditengerészet pedig 70 tengeralattjáróval bír, köztük olyan mini tengeralattjárókkal is, amelyekkel feltehetőleg elsüllyesztették a dél-koreai Cshonan nevű hajót a Sárga-tengeren 2010-ben.

Nem elhanyagolható tény, hogy Phenjan előszeretettel értékesíti fegyvereit, hiszen innen származik valutabevételének nagy része. Vásárlói közé tartozik például Mianmar, Irán és Szíria. A fegyverexportot valószínűleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói sem fogják visszavetni, ahogy arra is kevés az esély, hogy felhagynak az atomprogrammal. Észak-Korea 2005-ben egyszer már aláírt egy megállapodást arról, hogy segélyért cserébe felhagy nukleáris törekvéseivel, de később visszakozott. Nemrég pedig egyértelműen kijelentette, hogy nem hajlandó felszámolni atomprogramját.

Bunkerbomba

Az iráni atomprogram miatt tökéletesítette a Pentagon legnagyobb bunkerromboló bombáját – közölte a The Wall Street Journal. A beszámoló szerint az amerikai védelmi minisztérium azért fejlesztette tovább az irányított bombát, hogy be lehessen vetni a fordói nukleáris létesítmény ellen, amely Irán legjobban őrzött urándúsítója. Korábban ugyanis többen kétségbe vonták, hogy a Kúm szent város közelében hegy alá süllyesztett, masszív gránit- és acélszerkezetek által védett létesítményt hagyományos fegyverekkel egyáltalán el lehet pusztítani. Washington azt is reméli a fejlesz téstől, hogy Izrael a közeljövőben nem fog egyedül katonai lépést tenni a perzsa állammal szemben, így a júniusi iráni választások után Amerika újra megpróbálhat diplomáciai megoldást kicsikarni Teherántól. Így akarják biztosítani Izraelt arról, hogy az Egyesült Államok valóban meg akarja akadályozni Irán atomhatalommá válását.

Olvasson tovább: