Kereső toggle

Agresszív retorikával támad Észak-Korea

Hadiállapot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szemmel láthatólag pattanásig feszíti a húrt Észak-Korea, egymás után hozva az egyre provokatívabb és egyre agresszívabb döntéseket. Phenjan először a két Korea közötti forródrótot vágta el, majd múlt vasárnap hadiállapotot hirdetett; kedden bejelentette, hogy újraindít egy hat évvel ezelőtt bezárt atomreaktort, szerdán reggel pedig lezárta a két Korea között működő határt, amely a keszongi különleges övezetbe való bejutást tette lehetővé.

Elemzők szerint az észak-koreai fenyegetőzés mindezek ellenére ugyanúgy pontosan megjósolható volt, mint ahogyan a tavasz megérkezése. Mindig ez a válasz ugyanis az amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokra – a Clinton-kormányzat idején pontosan emiatt az érzékenység miatt szüneteltették a közös hadgyakorlatokat. A szakértők szerint most is a szokásos paranoia lépett életbe, válaszul az Egyesült Államok és Dél-Korea néhány hete megtartott hadgyakorlatára. A szokásostól csupán az aktuális észak-koreai válasz tér el, aminek hátterében több ok is húzódhat.
A legfontosabb ok minden bizonnyal az, hogy az országot irányító fiatal diktátor a harcias retorikával is igyekszik megszilárdítani pozícióját. Ebbe a sorba illeszkedik bele a decemberi, műholdfellövésnek álcázott rakétakísérlet, majd a februári földalatti atomkísérlet. A hadgyakorlatot követően, március 27-én megszüntették a katonai forródrótot déli szomszédjukkal, majd három nappal később hadiállapotot hirdettek ki Szöullal. (1953-ban a koreai háborúban csak fegyverszünetet kötöttek, nem békét, így a két Korea között már a tűzszünet felmondása is elegendő volt a hadiállapothoz.) Az Egyesült Államok, hogy csökkentse a Dél-Koreára nehezedő pressziót, B–2 lopakodókat (radarral észlelhetetlen harci repülőket) irányított át Dél-Korea katonai bázisaira.
A hadiállapot kihirdetése után Észak-Korea e hét keddjén újra kinyilvánította, hogy nukleáris fegyverekkel kívánja magát felfegyverezni, aminek érdekében újraindítja a 2007-ben nemzetközi nyomásra leállított jongbjoni atomreaktort. Washington felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül aggasztónak nevezte a plutóniumos reaktor újraindításának tervét. Az ügyben megszólalt az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, nyugalomra intve a feleket. A korábbi dél-koreai külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az „atomfegyverekkel való fenyegetés nem játék”. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig világossá tette, hogy az Egyesült Államok minden körülmények között meg fogja védeni magát és szövetségesét, a Koreai Köztársaságot.
Észak-Koreára szemmel láthatólag nem hatott sem a jó szó, sem a fenyegetés, szerda reggelre ugyanis lezárta a keszongi átkelőt (lásd keretes írásunkat), megakadályozva a műszakváltást. A keszongi övezetbe való belépéshez Dél-Korea nap mint nap engedélyt kér azon munkások számára,  akik az ipari komplexum gyáraiban dolgoznak. Szerda reggel az észak-koreai hatóságok lezárták a határt, és bár engedélyezték a műszakot befejező munkások távozását, nem engedték belépni a következő műszakot, illetve az utánpótlást szállító teherautókat. Ha Phenjan fenntartja ezt az állapotot, az azzal a veszéllyel jár, hogy a keszongi övezet gyárai működésképtelenné válnak.

A határon

A keszongi különleges gazdasági övezetet 2003-ban hozták létre a két Korea határán, nagyrészt Dél-Korea finanszírozásával, a két ország együttműködésének ösztönzésére. Az övezetben működő több mint 120 üzemben főleg észak-koreaiakat alkalmaznak, az árukat pedig elsősorban Dél-Koreába exportálják. 2012-ben az övezet összesen 470 millió dollár értékben állított elő termékeket – ezzel a két Korea közötti kereskedelmi kapcsolatok legjelentősebb szereplője volt. A dél-koreai cégek évente több mint 80 millió dollárt fizetnek ki bérként az észak-koreai munkásoknak, aminek az adója jelentős bevételi forrás Phenjan számára.

Olvasson tovább: