Kereső toggle

Mindenki Szíria ellen

Obama kibékítette Erdogant és Netanjahut

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éppen mielőtt az újságírók elkönyvelték volna, hogy Barack Obama izraeli látogatása a hangzatos beszédeken és látványos gesztusokon kívül nem sok kézzelfogható eredményt hozott, váratlan fordulat történt. A Ben Gurion repülőtéren a hirtelen támadt porvihar miatt a vörös szőnyeges ceremónia elmaradt, helyette az izraeli vezetők a kormányváróban búcsúztatták el az amerikai elnököt. Obama egyszercsak Netanjahu kezébe nyomott egy telefont. A vonal másik végén Recep Tajjip Erdogan török miniszterelnök volt, aki közel három éve nincs beszélő viszonyban az izraeli kormányfővel.

A telefonhívás természetesen nem rögtönzés volt, így Netanjahu tudta, mit kell tennie: bocsánatot kért Erdogantól a 2010-es flottaincidens miatt, és felajánlotta, hogy Izrael kártérítést fizet a kilenc török áldozat családjának, valamint enyhítenek a Gázai-övezet ellen elrendelt blokádon. A török külügyminiszter a rövid beszélgetés után közölte, hogy a gesztussal Törökország minden alapvető elvárása teljesült, így nincs akadálya a kétoldalú kapcsolatok rendezésének. „Olyan folyamat kezdődhet, amely eredményeként Törökország visszanyeri korábbi befolyását és helyét a térségben” – mondta Erdogan, aki bejelentette, hogy áprilisban a palesztin területekre – köztük a Gázai-övezetbe – látogat. A kormányfő megjegyzése azt tükrözi, hogy a feszültséget elsősorban Törökország sínylette meg, mert elveszítette – Egyiptom és az Öböl-országok, köztük Katar rovására – a regionális hatalmi pozícióját.
A kibékülést minden bizonnyal Obama hozta tető alá, mert az előjelek az elmúlt hónapokban éppen nem ebbe az irányba mutattak. Mint ismert, a gázai blokád „áttörésére” indult Mavi Marmara török hajót az izraeli haditengerészet kommandósai feltartóztatták. A „békemisszió” aktivistái között felfegyverzett terroristák is voltak, akik felkészülten várták az izraeli akciót. Több kommandóst foglyul ejtettek, és a szabadító akció során kilenc török aktivistát megöltek. Az incidens nyomán Törökország felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és az ankarai vezetők sorozatosan súlyos vádakat fogalmaztak meg a zsidó állammal szemben. Legutóbb március elején éppen Erdogan jelentette ki Bécsben egy ENSZ-rendezvényen azt, hogy a cionizmust „emberiség elleni bűncselekménynek kellene minősíteni”. Ezt a kiszólást még az Izrael mellett ritkán kiálló Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár is visszautasította. A török miniszterelnök a felzúdulás nyomán annyit mondott, hogy csak a jelenlegi izraeli politikát bírálta, és ő maga elutasítja az antiszemitizmust. Ez az óvatos mentegetőzés lehetett az a szalmaszál, amit Obama megragadott, hogy meggyőzze Netanjahut: itt az ideje a bocsánatkérésnek, amivel le lehet zárni az Amerika két fontos szövetségese közötti súlyos „mosolyszünetet”. Az izraeli miniszterelnök lenyelte a békát, a kérdés az, hogy miért éppen most.
A válasz a legtöbb kommentár szerint elsősorban Szíria, másodsorban pedig az energia, pontosabban a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgáz-lelőhelyek kiaknázása. Az előbbit maga Netanjahu is megerősítette, amikor a Facebook oldalán a bocsánatkérést azzal indokolta, hogy „Szíriában a válság percről percre egyre súlyosabb”, ezért fontos, hogy Törökország és Izrael, mint Szíriával határos országok „beszélő viszonyban legyenek egymással”. A legnagyobb aggodalmat a szíriai vegyifegyver-készletek jelentik. Az elmúlt hetekben több beszámoló jelent meg arról, hogy a konfliktusban már bevetésre kerültek tömegpusztító fegyverek. A harcoló felek egymást vádolták, külső forrásból azonban nem lehetett egyértelműen bizonyítani a vádakat. Barack Obama mindenesetre Izraelben is elismerte, hogy ha beigazolódik a vegyi fegyverek használata, az „felülírja a jelenlegi játékszabályokat”.
Az al-Monitor című angol nyelvű arab biztonságpolitikai honlap úgy tudja, hogy Washington felkészült a szíriai fegyveres beavatkozásra. Ennek keretében az amerikai és NATO erőket izraeli–török–jordániai koalíció támogatná. Erdogan már régóta szeretné azt, ha Básár
Asszadot katonai erővel távolítanák el a hatalomból. Nem véletlen, hogy az iráni vezetők ingerülten reagáltak a váratlan török–izraeli kibékülésre, ami még jobban elszigeteli Teheránt és szíriai szövetségesét, amelyet évek óta Irán lát el fegyverrel és készpénzzel. „Amerika az iszlám tisztaságának megrontására törekszik, és Törökországot használja arra, hogy az »amerikai iszlámot« elterjessze” – mondta Maszúd Jázeri tábornok, az iráni hadsereg főparancsnok-helyettese.
Szíria mellett gazdasági okai is lehettek a megegyezésnek. A török Hurrijet napilap szerint az alku keretében Törökország részt vehet a mediterrán földgázlelőhelyek kiaknázásában, és az Európa felé induló energiaelosztó-központ felállításában. Ez a fejlemény Görögországot érintette kellemetlenül, mert az athéni kormány arra számított, hogy a ciprusi görög közösség révén ezt az üzletet ők kaphatják meg. Most azonban együttműködésre kényszerülhetnek Törökországgal, amit a ciprusi területvita miatt Athén számára még nehezebb felvállalni, mint Izraelnek. Ha mégis sikerül, Obama valódi eredményt mutathat fel közel-keleti villámlátogatása után.

Olvasson tovább: