Kereső toggle

Itthon vagyunk

Eseménydús hétvége a székelyek körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Számos esemény középpontjába került az elmúlt hétvégén az erdélyi magyarság és a székelyföldi autonómia kérdésköre. Az események sorrendje, a résztvevők száma, a rendezvények sajtóvisszhangja ugyan eltérő volt, de a sorok között olvasva mindegyik egy és ugyanazon kérdéskört érintette: a határon túli szavazókat és majdani voksaikat. Kampány van, aminek az erdélyi szavazók is tudatában vannak.

A minisztériumi számadatok alapján háromszázhatvanezer egyszerűsített honosítási kérelmet adtak be az elmúlt két évben, ezek közül valamivel több, mint háromszázhúszezer személy esetében meg is adták a magyar állampolgárságot. A kérelmezők között a legnagyobb arányban az erdélyi magyarok találhatók, ezért tudatosan fordul minden párt az erdélyi választók felé. „Az biztos, hogy az egyszerűsített honosítás során állampolgárságot szerző határon túliak is részesei lehetnek a 2014-es országgyűlési választásoknak – igaz, voksaik pontos leadásának módja egyelőre még nem tisztázott, de az már most leszögezhető, hogy a szavazatok jelentősen befolyásolják majd a végeredményt” – mondja lapunknak Szász Zoltán erdélyi politológus, aki szerint az anyaországi politikai polaritást mára, ha nem is teljesen, de sikerült átvinni Erdélybe, és ott tudatosan felosztani a magyarságot jókra és gonoszokra.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint is felfedezhető egyfajta tudatos megosztási kísérlet, de azoknak, akik ezt a fajta politikai látásmódot erőltetik, fontos tudniuk, hogy az erdélyi embereket nem lehet az anyaországban már jól bevált eszközökkel befolyásolni. „Azoknak, akik szimbolikus lépésekkel igyekeznek voksokat szerezni, nagyon résen kell lenniük, mert az itteni emberek gondolkodása nem szereti a lejáratást, nem épül a gyűlölködésre” – magyarázza kérdésünkre az RMDSZ elnöke.

A hétvégi események sorát Mesterházy Attila, az MSZP elnöke indította el: az erdélyi magyarok bocsánatáért nemrégiben Kolozsvárra utazó politikus március 9-én évet értékelt a Papp László Budapest Sportarénában. A rendezvény díszvendége Victor Ponta miniszterelnök, a román testvérpárt elnöke volt. A szokatlan meghívást ugyan hétköznapinak igyekezett beállítani a szocialista párt sajtója, de a rendezvényen felszólaló román miniszterelnök egyértelművé tette: Mesterházy Attila személyében látja a két ország együttműködésének garanciáját. Mind a magyaroknak, mind a románoknak be kell látniuk, hogy „tudunk együtt élni, lehetünk barátok, és tudunk együtt dolgozni a közös jövőnkért” – fejtegette a román miniszterelnök. Mosolyogva, angolul elmondott beszédében hangsúlyozta azt is, hogy a populizmus, a szélsőségesség és a demagógia egyaránt rossz a két népnek, utalva ezzel a székely zászló jelenleg is aktuális ügyére.

A diplomáciai csatornákon ugyan elülni látszottak a zászlóügy indulatai, sőt külügyminiszteri szinten komoly előrelépés történt a két ország kapcsolatában, de a magyar szélsőjobb igyekezett a román miniszterelnök látogatása kapcsán újra felmelegíteni ezeket az indulatokat. Az autonómiatüntetést ugyan Budapesten is megrendezték, de a román nagykövetség előtti megmozdulás inkább volt a Jobbik melletti tüntetés, mintsem a székely autonómiáért való demonstráció.

A vasárnapi marosvásárhelyi rendezvénynek, amelyen mintegy harmincezren vettek részt, csak az egyik célja volt a székely autonómia kivívása. A békés felvonulás résztvevői azt követelték, hogy Székelyföld önálló fejlesztési régió lehessen az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében, és önálló közigazgatási régiót alkosson. A szervező Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs (képünkön) lapunknak leszögezte: nem politikai célok vezérelték őket a demonstráció megszervezésében. A résztvevők nagy része marosvásárhelyi volt, de a székelység is jelentős létszámban képviseltette magát. Izsák Balázs szerint a demonstráció atrocitások nélkül, emelkedett hangulatban zajlott. „Itthon vagyunk – skandálta a tömeg a vásárhelyi sétatéren, és ha valaki román zászlót lobogtatott, akkor azt megtapsoltuk hangosan” – mondja az egyik résztvevő, Tullit Levente Torockóról.

A politikát ugyan szándékosan igyekeztek távol tartani, de Tőkés László püspök szavai tartalmaztak némi gúnyt az RMDSZ vezetőivel szemben, akik szándékosan nem vettek részt a rendezvényen. Kelemen Hunor azzal indokolta távolmaradásukat, hogy a kisebb rosszat választották, mivel az autonómiát ugyan az egyik legfontosabb céljuknak tartják, de nem minden más célnál fontosabbnak, és a jelenlegi román belpolitikai helyzetben a szakmai érvek felsorakoztatása sokkal célravezetőbb eszköz, mint az egyoldalú kinyilatkoztatás.

Olvasson tovább: