A tüntetést szervező civil platform szerint az egész országból érkezett 1,4 millió tüntetővel sikerült felülmúlniuk a januári tömegtüntetés méreteit is. „A házasság mindenkié” című, azonos neműek házasságkötését szorgalmazó kormánykezdeményezéssel szemben életre hívott civil platform „A tüntetés mindenkié” címmel harmadszor is bizonyította, hogy olyan tömegeket képes megmozgatni, amire jelenleg egyetlen francia politikai párt vagy szakszervezet sem képes. Januárban és most márciusban is jóval több mint egymillió tüntetőt sikerült az utcára hívni, illetve kevesebb mint három hét alatt a valaha látott legsikeresebb papíralapú aláírásgyűjtést bonyolították le a szervezők, 700 ezer aláírást gyűjtve össze a melegházasság ellen.
A siker azonban harmadszor is elmaradt: a vasárnapi tüntetés után az Elysée palota azt közölte, hogy Francois Hollande-nak továbbra sem áll szándékában népszavazást kiírni az azonos neműek házasságának kérdéséről, sőt a civil platform szóvivőivel sem kíván találkozni. (A francia alkotmány 2008 óta biztosítja a népszavazási kezdeményezés lehetőségét, de a részletes szabályozás hiánya miatt technikailag csak a köztársasági elnök írhat ki referendumot). A tüntetők bosszúságát tetézte, hogy a rendőrségnek hivatalosan ismét csak 350 ezer tüntetőt sikerült megszámolnia.
Az alsóházban már elfogadott törvénytervezetet jelenleg a felsőházban vitatják, szakértők meghallgatásával. Április elején várható a zárószavazás. Arra a kérdésre, hogy a szakértők tengerében miért pont „A tüntetés mindenkié” civil kezdeményezés képviselői nem kaptak helyet, a szenátus szocialista elnöke a következő választ adta: a szenátus nem
kíváncsi azoknak a véleményére, akik a katolikus egyház tanításának a befolyásolása alatt állnak.
A civil platform ereje azonban a számos civil hálózat megmozdításában rejlik. A kezdeményezéshez egyrészt erős civil szervezetek adták a nevüket: polgármesterek, ügyvédek, pszichiáterek, gyermekvédelemmel, árvaellátással foglalkozó szakmai jellegű civil szervezetek, másrészt a jobboldalhoz kötődő összes politikai és civil szervezet. Ezen kívül több szélsőbaloldali és zöld szerveződés is csatlakozott az utóbbi időben a mozgalomhoz, és egyénileg több szocialista politikus is támogatja a civil mozgalmat.
A kormány számára kezdettől legzavaróbb tényező azoknak a homoszexuálisokat képviselő szervezeteknek és homoszexuális értelmiségieknek a részvétele, akik ellenzik a kormány adoptálásról szóló tervezetét. Mindemellett természetesen az ország összes jelentős vallási irányzata képviselteti magát a tiltakozók között, a muzulmánoktól a zsidókig. A mozgalom finanszírozásában ugyanakkor valóban kiemelkedő szerepet játszanak a katolikus egyházhoz közel álló szervezetek.
Vasárnap délután, a tüntetés idején néhány fiatal átlépte a rendőrségi kordont, amely a Champs-Élysées-t zárta el a tüntetés engedélyezett helyszínétől. Lapzártánkkor egyelőre tisztázatlan körülmények között a rohamrendőrség könnygázt kezdett el fújni a kordonon túl, még az engedélyezett útvonalon közlekedő tüntetőkre is, akik a zsúfoltság miatt nem tudtak menekülni. A beszámolók szerint a rendőrök válogatás nélkül fújták a könnygázt családokra, gyermekekre, idős emberekre. A konzervatív jobboldal a belügyminiszter azonnali lemondását követeli, aki azzal védekezett, hogy a szülők a hibásak, nem kellett volna gyermekekkel együtt menniük tüntetni.
Paradox módon, míg a kormány folyamatosan a szélsőjobboldallal riogatva igyekszik eltántorítani az embereket „A tüntetés mindenkié” civil platform támogatásától, magatartásával a mozgalom radikalizálódását váltja ki. Az eseményeket figyelemmel kísérő újságíró, Paul Ohlott kérdésünkre elmondta: „Amennyiben a kormány a továbbiakban is folytatja autokrata magatartását, és a továbbiakban is lenéz minket, valószínűsíthető, hogy a mozgalom be fog keményedni, sőt erőszakos eseményeknek lehetünk tanúi… és a felelősség teljes mértékben a kormányé lesz.”
Visszavonás
2013. 03. 29. (XVII/13)
