Kereső toggle

A sajtószabadság ellen lobbizik az EU?

Európai választások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ideológiai szinten orvosolná az európai szuperállam a főként gazdasági nehézségek által generált, elharapózó euroszkepticizmust. Erre utal, hogy az utóbbi időben az Európai Parlament kiemelt figyelmet fordított a médiával kapcsolatos kérdésekre: közel 2 millió eurót fizettek egy tanulmányért, amely a tagországok euroszkeptikus sajtóvitáit elemzi, és évi 6,3 millió eurót költenek egy internetes propagandacsatornára. A legnagyobb ellenállást azonban az váltotta ki, hogy a brüsszeli tisztségviselők az egyes nemzetek médiavezetői fölött is ellenőrzési jogot akarnak kivívni.

Gyakorlatilag Brüsszelből lehet majd kirúgni magyar, brit, spanyol vagy cseh – azaz az Európai Unió határain belül dolgozó – újságírókat, ha megvalósul az a javaslat, amelyet egy most készült jelentés írói tártak az Európai Parlament elé. A dokumentum kissé ellentmondásosan hangzó címe: Szabad és sokszínű média az európai demokráciáért. Az 51 oldalas jelentés legérdekesebb következtetése azonban éppen arra vonatkozik, hogy minden egyes tagállamnak létre kellene hoznia egy európai sztenderd alapján működő médiatanácsot, amely széles körű jogokkal rendelkezne, úgymint: büntetések kiszabása, helyreigazítás kikényszerítése a nyomtatott vagy elektronikus sajtóban, vagy akár egyenesen az újságírók elbocsátása. Ezeket a médiatanácsokat a javaslat szerint az Európai Bizottságnak rendelnék alá.
Az alkotók szerint a jogvédelem mellett az új rendszer fő célja olyan „európai értékek propagálása” lenne az EU határain belül, mint például a közös identitás – amit pontosabban nem körvonalaz a dokumentum.
Az egyébként is erősen euro-szkeptikus brit sajtó élénk felháborodással fogadta az uniós javaslatot. Nigel Farage, a UKIP vezetője „orwellinek” nevezte, Douglas Carswell konzervatív képviselő pedig „rendkívül és mélyen nyugtalanítónak” találta az ötletet. Az EU egyik hivatkozási alapja egyébként pont a tavaly év végén született brit Leveson-jelentés, amely nyilvánosságra hozatala után nagy port kavart Angliában. Ebben Sir Brian Leveson, az angol–walesi fellebbviteli bírói fórum egyik főbírája egy sajtóvállalkozások vezetőitől és politikusoktól független önszabályozó testület életre hívását javasolta, és egy olyan törvény létrehozását, amely rögzítené, hogy a mindenkori brit kormány jogi kötelessége a sajtószabadság védelme. A jelentéssel kapcsolatban David Cameron kijelentette: nem támogatja a sajtó semmiféle törvényi szabályozását, amely számtalan brit polgárban ellenérzést keltene, mivel az 1695-ben
eltörölt állami sajtóengedélyeztetési rendszert idézi. Leveson érvelése szerint javaslatainak elfogadása éppen a sajtó szabadságának biztosítását eredményezné, amely így gazdasági szereplőknek van kiszolgáltatva. Az ellentét heves és elhúzódó vitákhoz vezetett a főbíró, a miniszterelnök és más politikai szereplők között.
Az új médiastratégiát belülről is érik kritikák. Paul Nuttall képviselő, az Európai Parlament kulturális bizottságának tagja élesen kikelt az adófizetők pénzét nyelő webes tévécsatorna ellen is, amelyet a mérések szerint mindössze 1300 ember kísér figyelemmel. Ez a szám még az EP 9000 fős stábjához mérve is elenyésző. A csatorna emellett Nuttall szerint nem nyújt lehetőséget az EP munkájára való érdemi reflektálásra és az esetleges kritikákra – gyakorlatilag csak propagandacélokat szolgál. A parlamenti tisztviselők azonban megvédték a médiumot, amelyet mindenképpen fel szeretnének futtatni a 2014-es EP-választásokig, és azt remélik, hogy akár 14 millió embert is elérhetnek vele, ha a nemzeti televíziókat sikerül rávenniük az egyes adások átvételére.
Nem csak a média területén, magában a választási rendszerben is komoly változások várhatóak 2014-ig. Decemberben Sértő-Radics István, Uszka polgármestere terjesztette elő a Régiók Bizottságának szakmai ülésén azt a tervezetet, amely egységes európai alapszabályt hozna létre a pártok számára, és finanszírozásukat attól tenné függővé, hogy azok mennyire elkötelezettek az európai értékek mellett. Ha a bizottsági rendelet jövő júliusban életbe lép, megteremti annak a lehetőségét, hogy a tényleges európai politikai pártok közvetlenül is indítsanak jelölteket a helyi és regionális választásokon.

Olvasson tovább: