Kereső toggle

Svájci számlákon a görög vagyon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kétnapos általános sztrájkot tartottak a hét elején Görögországban, és tízezrek vonultak az utcára, miközben szerdán újabb költségcsökkentésről és adóemelésről szavazott a görög  parlament. Miközben az átlag görögök  nyögnek a megszorítások alatt, a legjobban keresők továbbra sem hajlandók adót fizetni. Ezen háborodott fel az a görög újságíró, akit amiatt tartóztattak le a napokban a  hatóságok, hogy nyilvánosságra hozott egy kétezer nevet tartalmazó listát: olyanokét, akik titkos svájci bankszámlával rendelkeznek.

Az athéni kormány újabb megszorító csomagon dolgozik, melynek keretében a nyugdíjak például 25 százalékkal fognak csökkenni. A válság eleje óta hozott szigorító intézkedések már így is felére csökkentették az átlagháztartás korábbi bevételeit. Ennek fényében meglepő, hogy Görögország évi 11 milliárd eurós adóelkerülésével lehagyja az olaszokat, de még a spanyolokat is Európában. A görög vállalkozók átlagosan kétszer annyit keresnek, mint amennyit bevallanak. Az orvosok, ügyvédek és más magasan fizetett szakemberek kevés papírnyomot hagynak munkájuk után, így ők a legnagyobb adóelkerülők. Mindössze 200 ember vallott be több mint évi 500 ezer eurós (mintegy 140 millió forint) jövedelmet, amelyre 50 százalékos az adóteher. Létezik emellett egy szűk elit, a módos görög hajótulajdonosok, akik tevékenységük fontosságára való tekintettel teljes adómentességet élveznek.
Várható lenne, hogy a görög adóhatóságok mindent megtegyenek milliárdjaik behajtására, a gazdaság stabilizálásának érdekében. Nyílt titok ugyanis, hogy a görög hatóságok tudnak az állampolgárok svájci bankszámláiról szóló adatokról, de nem használják fel ezeket az információkat, és tétlenek maradnak az adócsalással szemben. Nem meglepő hát, hogy Kostas Vaxevanis újságíró elhatározta: nyilvánosságra hoz egy kétezer nevet tartalmazó listát. Jutalomképpen letartóztatták, mondván: olyan személyek nevét hozta illegálisan nyilvánosságra, akikről nem bizonyítható, hogy ténylegesen adókerülők lennének. Természetesen a svájci bankszámla birtoklásának ténye önmagában nem jelent adócsalást, de köztudott, hogy a svájci bankokat – szigorú banktitoktartási törvényeik miatt – körülbelül 1934 óta használják ebből a célból más országok lakosai. Így aztán egyes becslések szerint a Svájcban elhelyezett pénzek fele illegális.
A New York Timesnak nyilatkozó Margarita Tsoutsoura, a chicagói egyetem gazdaságtudományi professzora szerint hazájában az adócsalás nyilvánvaló, hiszen az éttermekben nem szokás számlát adni, és az orvos sem bajlódik sokat vele. Arról, hogy mennyi pénzt keresnek az emberek, valójában a bankok tudják a legpontosabb becslést adni, hiszen nekik szükségük van rá a hitelképesség megállapításakor. A valós jövedelmekről szóló becsléseiket az egyes foglalkozások jövedelmezőségéből és a kölcsönszerződésekből merítik. Így derült fény a nemzet átlagos évi adóveszteségére. Tsoutsoura szerint ebből a kultúrából hosszú idő alatt lehet csak kivezetni a görögöket, de épp az idő hiányzik most Görögország számára, mivel hitelezői türelmetlenek.
A brit Guardian munkatársa arra hívja fel a figyelmet, mennyire beszédes, hogy azt az embert, aki szeretné az igazságot, letartóztatják. Eközben világos, hogy azok, akik a törvénytelenségben segítő kezet nyújtanak – ügyvédek, bankárok és könyvelők –, továbbra is háborgatás nélkül tevékenykedhetnek, nem kell tartaniuk az esetleges következményektől. Tipikusan a szegényeket motiválják az adóellenőrzéstől való félelemmel, a gazdagoknak csak enyhén rácsapnak a kezére, fizettetnek velük egy kis bírságot, és figyelmeztetik őket, hogy ez még egyszer ne forduljon elő.

Olvasson tovább: