Kereső toggle

Sandy tarolt, nyomában a nor’easter

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

79-en veszítették életüket és tízezrek váltak otthontalanná New York és New Jersey államok városaiban a Sandy névre keresztelt pusztító erejű hurrikán következtében a múlt héten; az érintett területek lakosaira a hideg beálltával újabb kihívások várnak, a vihar ugyanis jelentősen megcsappantotta a két város olaj- és üzemanyagkészletét. Ráadásul e hét közepén újabb, a Sandynél valamivel gyengébb vihar érkezését jelezte a meteorológiai szolgálat.

New York és New Jersey lakosai az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófájából felocsúdva újabb nehézségekkel szembesülnek. A kárvallottak valódi háborús állapotokról számoltak be. Mintha bomba robbant volna a városban: mindenhol kidőlt fák, villanypóznák; a boltok előtt kígyózó sorok toporgók babon kívül nemigen számíthattak többre – a boltok árukészlete ugyanis már a vihar közeledtével kifogyott. A hurrikán sújtotta államokban üzemanyag sem volt több mint egy hétig, így a posta sem üzemelt, és a boltok feltöltése is akadályokba ütközött. A vihar után körülbelül 3,5 millióan maradtak áram nélkül, és több mint egy héttel a hurrikán után még mindig közel egymillió háztartásban nem volt áramszolgáltatás.
Akik elég szerencsések voltak ahhoz, hogy a hurrikán egyben hagyta a házukat, azoknak a tél beálltával – fűtőanyag hiányában – a hideggel kell majd megbirkózniuk. Csak New Yorkban közel 5,8 millió háztartásban fagyoskodhatnak a közeljövőben, ha nem sikerül megoldást találni a fűtésproblémára (a nagy „Alma” egyébként egyike a világ legnagyobb olajfogyasztó városainak). Chris Christie, New Jersey polgármestere egyenesen az 1970-es évek olajválságához hasonlította a kialakult helyzetet.
A kormány a stratégiai tartalékok felszabadításával igyekszik enyhíteni a fellépő hiányt, de az már most nyilvánvaló, hogy az sem lesz elegendő. Az aggodalmakat fokozzák az időjárási előrejelzések, melyek szerint már novemberben különösen hideg napok következnek. A kormány hamarosan 48 ezer hordó olajat juttat el New Yorkba, ám ez a kalkulációk alapján egy hidegebb téli napon mindössze nyolc órán át pótolhatja a hiányt.
A természeti csapás után megnőtt a bűncselekmények – lopások, betörések, rablások – száma is. Sokan az autókból szivattyúzták ki az üzemanyagot, számos kereskedő pedig az ilyenkor szokásos módon visszaél a szükséghelyzettel, és magasabb áron kínálja árukészletét. A betöréseket, illetéktelen behatolásokat az is megkönnyíti, hogy az áramkimaradás miatt az elektromos zárak is felmondták a szolgálatot.
Alig lélegezhetnek fel a keleti part lakosai a vihar átvonulása után, egy héttel a Sandyt követően újabb hurrikán érkezésével számolhatnak. A nor’easter („északkeleti”) hétfőn indult útnak a Mexikói-öböltől, közel 90 kilométer per órás sebességgel haladva észak felé, és szerdán érte el a keleti partot. Michael Bloomberg, New York polgármestere újabb evakuációt rendelt el az alacsonyan fekvő területeken. A lakosság azonban nem örül az ideiglenes kitelepítésnek, mint mondják, belefáradtak a menekülésbe és az állandó félelembe.
A vártnál kisebb erejű vihar útját esőzések és havazások követik, ezért a szakértők leg-inkább attól tartanak, hogy újabb áradások várhatók, melyek letarolhatják a tengerpart természetes védelmet nyújtó dűnéit, és behatolnak azokra a területekre is, melyeken a Sandy előzőleg végigsöpört.

Hová tűntek a segélypénzek?
Rejtélyes projektek kapták a 2011 márciusi cunamikatasztrófa károsultjainak fenntartott segélypénzek jelentős részét Japánban – derült ki a Japán Számvevő Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az ország közel 239 milliárd dolláros újjáépítési büdzséjének körülbelül a fele „tűnt el”. A közzétett információkból kiderül, mit érthetett a kormány „rászorulók” alatt: körülbelül 4 millió dollárt adtak egy tokiói sportstadion helyreállítására, 6,3 millió dollárt költöttek útépítésre Okinawában (1600 kilométerre a katasztrófa sújtotta térségtől), és majdnem 29 millió dollárt folyósítottak egy bálnavédő szervezetnek. Közben a helyi média is megkezdte a tényfeltáró nyomozást, így napvilágot látott olyan információ is, miszerint kapott a segélyből egy olyan kontaktlencsegyár is, amely Japán központi részén, a cunami sújtotta területektől távol helyezkedik el. Ezenkívül 6,3 millió dollárt költöttek a csomagból annak felmérésére, hogyan lehetne nukleáris energiát exportálni Vietnamba. Mindeközben a károkat szenvedett területek közösségei még mindig nem jutottak pénzhez. Iwate prefektúrában például a helyi vállalkozók összesen 320 millió dollárnyi igénylést nyújtottak be. A helyi televízió szerint a hatóságok kénytelenek voltak az igények 60 százalékát visszautasítani, hiszen alig 188 millió dollárból kellett gazdálkodniuk. Számos kórház és magánüzlet továbbra is zárva tart, mert nincs forrás a megfelelő új berendezések beszerzésére. A kormány azzal védekezik, hogy a gazdaság fellendítése segíti a károsult területek újjáépítését is. Yoshihiko Noda miniszterelnök „a köz nyomásának engedve” ígéretet tett arra, hogy hamarosan felszámolják a „nem hivatalos projektek” támogatását.

Olvasson tovább: