Kereső toggle

Alakul a csendes-óceáni tengely

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Délkelet-Ázsiába vezetett a második elnöki ciklusát kezdő Barack Obama első külföldi útja. Látogatását Thaiföldön kezdte, ahonnan  Burmába utazott – oda, ahol amerikai elnök hivatalos úton még nem járt. A thai miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Obama hangsúlyozta: az Egyesült Államok csendes-óceáni ország volt, és az is marad. Egyes elemzők szerint az amerikai külpolitika irányának megfordulásáról beszélhetünk.

Hétfőn négynapos látogatásra utazott a délkelet-ázsiai térségbe Obama elnök, melynek során az ASEAN csúcstalálkozóján vett részt Kambodzsában. Utazása első állomásán találkozott Jinglak Sinavatra thai miniszterelnökkel, majd továbbutazott Mianmarba (a korábbi Burmába), ahol a 60 éves katonai junta után 2010-ben elkezdődött a politikai átalakulás (Véres diktatúra után demokrácia. Hetek, 2012. április 20.).
Az előre betervezett hatórás látogatás mindkét fél számára történelmi jelentőséggel bírt: egyrészt Obama az első, hivatalban lévő elnök, aki felkeresi az országot, másrészt a burmaiak számára is fontos a nemrégiben elkezdődött politikai enyhülés amerikai részről történő támogatása. Jóllehet a börtönökben még mindig ülnek politikai elítéltek, és a cenzúra is erőteljesen működik, mégis tapasztalható a diktatúra lazulása: az ellenzéknek egyre nagyobb a mozgástere, és a burmaiak bíznak a gazdasági szankciók feloldásában is. Mindenesetre Thein Szein elnök is örömmel fogadta Obama látogatását, akinek pedig a kínai rivális miatt van szüksége a csendes-óceáni szövetségesekre.
Obama az ellenzék korábban húsz évig házi őrizetben tartott vezetőjével, Ang Szan Szu Csi asszonnyal is találkozott. Az 1991-ben Nobel-békedíjjal és Szaharov-díjjal is kitüntetett politikus, a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű szervezet alapítója és a jelenlegi kormánnyal együttműködő ellenzék vezéralakja saját házában fogadta Obamát, aki a „szabadság ikonjaként” méltatta Szu Csit, és új fejezet kezdetéről beszélt a két ország között. Kritikusai azonban figyelmeztetik az elnököt, hogy az országban még igencsak kezdeti stádiumban van a szabadságjogok tisztelete, gyakoriak a muzulmán vallású rohingya kisebbség és a buddhista többség közötti villongások. Ezért az idejekorán feloldott gazdasági szankciók és az elnök látogatása visszavetheti az országban a demokratizálódás folyamatát.
Noha a burmai vizitet az ASEAN-csúcstalálkozó időpontjához időzítették, nem lehet elmenni a tény mellett, hogy az üzenetet hordoz a frissen megválasztott kínai vezető, Hszi Csing-ping személyére nézve is. Az Egyesült Államok ugyanis a térségre egyfelől partnerként és gazdasági szövetségesként tekint, sőt egyes elemzők már „csendes-óceáni tengelyről” beszélnek, Kínához mégis elsősorban riválisként viszonyul. Maguk a kínaiak pedig úgy tekintenek a környéken növekvő amerikai befolyásra, valamint a csendes-óceáni flotta és hadsereg jelenlétének megerősítésére, mint az ország „bekerítésére”. A Burmában növekvő amerikai befolyás azért is fájdalmas Kínának, mert saját uralma alatt tartva az országot, biztosítva látta az óceán elérését, így viszont gondok adódhatnak a közel-keleti olajszállítmányok fogadásával.

Rutineljárás

Tovább gyűrűzik a Petraeus tábornok lemondása körüli botrány. A volt CIA-igazgató lemondása után néhány nappal, a múlt hét csütörtökén tanúskodott az amerikai Kongresszus vizsgálóbizottsága előtt a bengázi konzulátus elleni támadással kapcsolatban. Vallomásából kiderül, hogy az illetékes szolgálatok kezdettől tisztában voltak azzal, hogy a konzulátust terrortámadás érte, a hivatalos magyarázat szerint azonban nem rendelkeztek minden kétséget kizáró bizonyítékokkal.  Az értesülések szerint James Clapper, az Amerikai Nemzeti Hírszerzés (DNI) igazgatója, aki 16 hírszerző szolgálat munkáját fogja össze, töröltette az al-Kaidát és a terrorizmust említő részeket a kormányhivatalnokok nyilatkozatai- hoz készített háttéranyagokból. Susan Rice ENSZ-nagykövet, aki a támadást az iszlámellenes, Mohamedről szóló film által kiváltott, szélsőségesek által „eltérített” spontán megmozdulásnak nevezte, szintén ilyen összefoglaló alapján tájékoztatta a nyilvánosságot. A CIA háttéranyagainak a nyilvános kommnunikáció számára történő módosítása, melyet ez esetben a DNI, majd az FBI végzett, az információt közzétevő CNN és CBS televízió értesülése szerint rutin-eljárásnak számít. A bengázi konzulátus elleni támadásban négy személy, köztük Chris Stevens líbiai nagykövet vesztette életét.

Olvasson tovább: