Kereső toggle

Túlfejlesztés

Merényletek célpontjai az afgán lányiskolák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bezárás fenyegeti az Afganisztánban épített iskolákat és kórházakat, amelyeket a katonai szerepvállalás kiegészítéseként és a stabilizálást elősegítő stratégia részeként a brit hadsereg emelt az elmúlt években – az afgán kormány ugyanis nem tudja finanszírozni a működési költségeket. Az érintett intézmények többnyire a nagyvárosoktól távoli településeken találhatók, ahol kiugróan magas az írástudatlanság, és elmaradottak az egészségügyi állapotok.

Nagy-Britannia több 100 millió fontot (mintegy 36 milliárd forintot) költött az elmúlt hat évben az Afganisztán legnagyobb tartományában, Helmandban zajló beruházásokra, melynek során iskolákat és kórházakat építettek, illetve újítottak fel. A tálib uralom megdöntése előtt ugyanis már számos intézmény működésképtelen állapotba került, majd az azt követő fegyveres konfliktus tovább tizedelte az egészségügyi és oktatási intézmények sorait.
Az ország stabilizálódását elősegítendő, 2003 és 2008 között a britek több más szövetséges állammal karöltve nagyszabású fejlesztésekbe kezdtek, melyek az elmúlt években tovább folytatódtak. Ennek eredményeképpen Helmand tartományban jelenleg 55 egészségügyi központ működik, kétszer annyi, mint 2009-ben. Ugyancsak 2009 óta 85 iskolaépületet állítottak helyre, és nyitotta meg újra kapuit. Emellett 26 új iskola épült, melyekkel együtt összesen 164 iskola működik a körülbelül fél Magyarország nagyságú provinciában.
Egy lapunknak nyilatkozó, Afganisztánból nemrég visszatért katona szerint ez nem lesz egyedi eset. „Valószínűleg sok intézménnyel ez történik majd, hiszen az ország nagyon szegény, és az államnak kevés a bevétele. Ahogy a szerepvállalásban részt vevő államok csökkentik a pénzügyi segítséget, úgy kerül egyre nagyobb bajba a költségvetés. A mintegy 80 ezer rendőr fizetését például Japán finanszírozza. Ha kivonják a pénzt, a rendőrség működése ellehetetlenül. Emellett olyan fegyveres, elsősorban tálib kötődésű lázadó csoportok nehezítik meg a vidéki életet, melyek rablásból és a lakosság megsarcolásából tartják fenn magukat.”
Elmondása szerint nem ritkák Afganisztánban az oktatási intézmények elleni terrortámadások, amellyekkel a lázadók a lakosságot akarják megfélemlíteni. „Előfordultak iskolákat érintő öngyilkos merényletek és bombatámadások is. A magyar kontingens is épített egy több falut ellátó iskolát Észak-Afganisztánban, de ott nem történt atrocitás.” Leggyakoribb célpontok a lányiskolák, ahol egyébként sok helyütt vallási megfontolásból csak az első három osztályban tanulhatnak a kislányok. Két éve például több lánytanulónál orvosi vizsgálatok gázmérgezést igazoltak, ami egy országszerte kiterjesztett, iskolák elleni merénylet következménye volt.
Az oktatási intézmények elleni erőszakos támadások nagy számával Afganisztán előkelő helyet foglal el a világranglistán: 2010-ben mintegy 5 millió gyermeket akadályoztak meg abban, hogy iskolába járjon. Ebben nagy szerepe volt a Talibánnak is, amely körülbelül 50 iskola bezárását vagy működésének felfüggesztését érte el az ország délkeleti, egyik legnyugtalanabb vidékén.
Jelenleg nem egyértelmű még, hogy hány iskolát vagy kórházat kívánnak bezárni Helmand tartományban, de valószínűleg tucatnyi, többnyire alig tízéves intézmények lesznek érintve. Az intézkedés legfőképp a falvakat érinti, ahol a lakosság leginkább máktermesztéssel foglalkozik. Helmand provincia adja ugyanis a világ teljes ópiumproduktumának háromnegyedét.  
Iskolákra és közoktatásra rendkívül nagy szükség volna, hiszen a lakosság közel háromnegyede analfabéta, és a nőknek csak 13 százaléka tud írni és olvasni. Az egészségügyi ellátás tekintetében is hasonló a helyzet. Példaként említve, Afganisztán Pakisztán és Nigéria mellett az az ország, ahol a nyugati világban ma már ismeretlen járványos gyermekbénulás még népbetegség. Évről évre a regisztrált esetek fele az érintett Helmand tartományból kerül ki.

Olvasson tovább: