Kereső toggle

Ketyeg a bomba

Dózerolna a szélsőjobbos földtulajdonos

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mind a szlovák médiában, mind a szlovák nagypolitikában az egyik legragozottabb téma lett a romakérdés az elmúlt hetekben. Romák és nem romák együttélése ugyanis egyre több feszültséget szül az országban. Szeptember végén az egyik közép-szlovákiai városban a polgármester támogatásával szerveztek romaellenes tüntetést, mintegy háromezer ember részvételével. Ógyallán, a magyar határhoz közeli kisvárosban a nyáron romákat gyilkolt egy volt rendőr, amit több romaellenes megmozdulás is követett.

A bomba mégis talán leginkább Krasznahorkaváralján ketyeg, ahol a helyi, illegálisan épült romatelepet szeretné „kitakarítani” a szélsőjobbos „telektulajdonos”, Marián Kotleba. E terve megvalósításában a közelmúltban csak a rohamrendőrök beavatkozása akadályozta meg, de az ügy még nem zárult le. A történet még tavasszal kezdődött, amikor (éppen a parlamenti választások napján) szinte teljesen leégett a szlovák–magyar történelem egyik legjobban megőrzött középkori várának tetőszerkezete. Krasznahorka várában, amely múzeumként üzemel, mintegy 7 millió eurós kár keletkezett. A tüzet valószínűleg a vár tövében cigarettázó roma fiatalok okozták. Ekkor került a híradások középpontjába a vár tőszomszédságában levő romatelep, amely illegálisan épített házakból áll. A telepen mintegy ezer roma lakik, s a tűzvész óta egymásnak adják itt a kilincset a politikusok, akik megoldást próbálnak találni a telepen lakók és a földjeik bitorlását évek óta tűrő, felháborodott telektulajdonosok közötti feszültségre. Egyikük azonban nem várt tovább, telkét Marián Kotlebának, a romaellenes fellépéseiről hírhedt szélsőjobbos pártvezérnek, a Mi Szlovákiánk Néppárt vezetőjének ajándékozta.

Kotleba azóta többször is megjelent terepszemlén a faluban, legutóbb az interneten „nagytakarításra” invitálta híveit. Tervei szerint ledózeroltatta volna a telkén álló házakat. Roma szervezetek is felhívást intéztek híveikhez, hogy minél többen jöjjenek a faluba. A nyílt konfliktus végül elmaradt, köszönhetően a romatelep védelmére kivezényelt mint-egy kétszáz rohamrendőrnek. Kotlebát kihallgatásra előállították, később elengedték. Az ügyben azonban Kotleba továbbra is aktív, a legutóbbi hírek szerint már bontási engedélye is van. Bollo Péter krasznahorkaváraljai polgármester szerint azonban bíróság dönt majd a bontás jogosságáról.

Az ügy jogi része tehát megoldásra vár, de ami tény, hogy mind Krasznahorkán, mind Szlovákiában nő a feszültség romák és nem romák között, ez pedig egyre inkább helyzetbe hozhatja a szélsőjobbos erőket, akik a romaellenes hangulatot radikális megoldásaikkal igyekeznek meglovagolni. Kotleba egyébként korábban a Szlovák Testvériség neonáci mozgalom vezéralakja volt. A Szlovák Testvériséget mint pártot még 2006-ban betiltotta a szlovák Legfelsőbb Bíróság. A belügyminisztérium megszüntette az ugyanezen név alatt működő egyesületet is „nemzetiségi, faji, vallási gyűlöletet szító tevékenysége” miatt, de később a döntést a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek ítélte, így polgári társulásként mégis tovább működik. Kotleba mindeközben új pártot alapított Mi Szlovákiánk Néppárt néven, amely a legutóbbi választásokon gyengén szerepelt, a szavazatok 1,6 százalékát szerezve meg. Elemzők azonban rámutatnak: fennáll a veszélye, hogy megerősödik a párt, éppen a radikális cigányellenes (de ugyanúgy magyarellenes, illetve antiszemita) fellépése miatt.

A héten éppen visszavonult a nagypolitikától Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt korábbi vezetője. Politológusok arra figyelmeztetnek, hogy a nemzeti, radikális jelszavakra vevő szavazók egy része a jövőben Kotlebát választhatja. Ez pedig mind a romák, mind a magyar kisebbség, de egész Szlovákia számára nagyon rossz hír lenne, a slotai „szalonnacionalizmus” helyébe ugyanis radikális, „tettre kész” neonácik léphetnek.

A kormány és az újonnan kinevezett romaügyi kormánybiztos mind Krasznahorkára, mind a romakérdésre megoldást ígér, de a probléma összetettsége nem kecsegtet gyors eredményekkel. A rendszerváltás utáni szlovák kormányok egyike sem tudta hatékonyan kezelni a kérdést, amely így több helyen mára komoly feszültséggóccá változott. Főleg Közép- és Kelet-Szlovákiában a lakosság egyre nagyobb hányadát teszik ki a romák, akik közül sokan a krasznahorkai telepnél még sokkal rosszabb állapotban lévő, bádog- és faviskókból álló romatelepeken élnek nagy számban, segélyből, mélyszegénységben. Kimutatások szerint éppen a szeparáltan, romatelepeken élő romák száma nő a leggyorsabban. Becslések szerint körülbelül 400 ezer roma él Szlovákiában, azaz a lakosság mintegy 8 százalékát teszik ki. Pontos számuk nehezen meghatározható, mivel a népszámláláskor általában szlovák vagy magyar nemzetiségűnek vallják magukat.

Olvasson tovább: