Kereső toggle

A francia Obama

Meddig juthat Hollande utódja?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új pártfőtitkárt választott Franciaországban a hatalmon lévő Szocialista Párt Toulouse-ban tartott konferenciáján, október 18-án. A fekete apától és fehér anyától származó Harlem Désir (képünkön középen) elsöprő többséggel került abba a pozícióba, ahonnan akár egyenes út vezethet 2022-ben a francia elnöki székbe.

Vannak, akik máris a francia Obamát vizionálják, ők azonban nem csupán az időtényező miatt csalódhatnak. Mivel Franciaországban az elnöki posztot közvetlen választással töltik be, kérdéses, hogy a több oldalról is kikezdhető politikus ebben a versenyben is megállná-e majd a helyét. Ehhez azonban először is meg kell őriznie vezető posztját a párton belül a következő elnökválasztásig, sőt az azt követőig, hiszen François Hollande vélhetően újra indulni fog e tisztért 2017-ben. Ha Désir 2022-ig kitart, még mindig nem biztos, hogy a Szocialista Párt – saját hagyományait követve – addigra évtizedes főtitkárát nevezi meg elnökjelöltjeként.
Az ötvenkét éves Harlem Désir Párizsban született, és a Sorbonne-on végzett filozófusként. A nyolcvanas évek elején egy független, demokratikus diákszervezetben töltött be vezető pozíciót. Akkoriban egyre nagyobb teret nyert a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Désir ekkor vált egyik főszereplőjévé az erre reagálva szerveződő, és nagy népszerűségnek örvendő ellenállásnak. 1984-ben többekkel karöltve létrehozta az S. O. S. Rassisme nevű fajgyűlölet elleni felügyelőszervezetet, melynek alapítóként egyben elnöke is lett. A szocialista táborhoz csak 1994-ben csatlakozott.
Nem csak ez utóbbi szúrhatja azonban egy majdani elnökválasztáson a szocialista szavazók szemét, Désir úrnak ugyanis a törvénnyel is több alkalommal meggyűlt a baja. Még a saját maga alapította antirasszista egyesület elnökeként betöltött egy fiktív állást is, melyért havi 8900 frankos bérezésben részesült. A bíróság jogerősen másfél év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 30 ezer frank pénzbírságot rótt ki rá 1988 decemberében „társadalmi javakkal történt visszaélés” miatt. Egyesületi elnökségének utolsó évében egy másik, ezúttal 80 ezer frankos tartozást is okozott az államkincstárnak, egy parkolási bírság kapcsán. Igaz, ebben az ügyben végül François Mitterrand elnök amnesztiában részesítette.
A francia sajtómunkások nemigen kedvelik Désirt előre megírt nyilatkozatai, őszinteséget nélkülöző válaszai miatt. Egy idén augusztusban tartott szocialista rendezvény alatt el is nyerte az újságírók által adományozott, nem éppen hízelgő „mézes-mázos” díjat. Erre a jelenségre magyarázat lehet egy másik S. O. S. Rassisme exelnök, Malek Boutih nyilatkozata: „Ha a szocialisták vezetője akarsz lenni, bizonyos áldozatokat be kell vállalni. Nem hiszem, hogy Désir itt tarthatna, ha minden gondolatának hangot adott volna.”
Nicole Bacharan francia–amerikai történész és politikai elemző szívesen von párhuzamot Obama és Désir pályafutása között. Az amerikai választások szakértőjeként azonban felhívja a figyelmet egy fontos különbségre: „Gondoljunk most bármit is az amerikai elnökről, azért ahhoz nem fér kétség, hogy 2004-ben, amikor a Demokrata Nemzeti Gyűlésen Obama mondhatta el a választási nyitóbeszédet, már mindenki érezte: ő lesz a mi emberünk.” (Noha ez akkor még John Kerry kampánya volt.) Bacharan szerint ez a fajta elvitathatatlanság az, ami egyelőre hiányzik Désirből, bár tehetségéhez és politikai ambícióihoz nem fér kétség.

Moderátor

Antiszemita szövegek hullámát indította el október 10-én a francia Twitteren egy Usama_BenLadeen nevű fiókról indított üzenet, amely szerint „a jó zsidó a halott zsidó”. A hamar elburjánzó bejegyzések miatt az UEJF (Franciaországi Zsidó Diákok Egyesülete) a Twitterhez fordult, a bejegyzések törlését követelve az amerikai cégtől. Bár a kérés nem egyedülálló, a népszerű közösségi oldal alapszabályában az szerepel, hogy a cég „nem moderálja a felrakott tartalmakat”.
A Twitter csak egyes személyek konkrét panaszai esetén hajlandó az üzenetek moderálására, vagy ha egy megfelelő jogosítványokkal rendelkező állami szerv jelzi az illegális tartalmat. Ez utóbbira került sor a közelmúltban, amikor a német rendőrség a Besseres Hannover (Jobb Hannoverért) nevű felszámolt neonáci szervezet bejegyzéseinek törlését kérte. Ez végül megtörtént, bár a Twitter januárban bevezetett lokális szabályainak megfelelően úgy, hogy az adott üzenetek Németországban nem érhetőek el, a világ más tájain viszont továbbra is olvashatóak. A francia antiszemita bejegyzések esetében nemcsak az UEJF tett panaszt, hanem Christiane Taubira igazságügy-miniszter is szóvá tette, hogy ezek az állam törvényei szerint bűncselekményt valósítanak meg. A Twitter ezt követően jelezte: hajlandó eltávolítani a bejegyzéseket. A Le Figaro beszámolója szerint erre még e hét elején sem került sor: Stéphane Lilti, az UEJF jogi képviselője szerint a Twitterrel való megegyezés még nem vált formálissá.

Olvasson tovább: