Az ENSZ-vizsgálatot kiváltó lépésre több olyan évet követően került sor, amikor a nők többségben voltak az iráni felsőoktatásban. Emiatt az iszlám köztársaság 36 egyetem 77 szakán vezetett be korlátozást: az új szabályozás szerint a nőket kizárják az ország vezető egyetemeinek egy részéről. A nők számára tiltott képzések között van az angol nyelv és irodalom, hotelmenedzsment, archeológia, nukleáris fizika, informatika, villamosmérnöki, könnyűipari mérnöki és üzleti menedzsment szak. Az országszerte számos kampusszal rendelkező Olajipari Egyetem bejelentette, hogy egyáltalán nem vesz fel többé nőket, arra hivatkozva, hogy nincs kereslet a végzett szakemberekre. Az Iszfahan Egyetem szintén nem képez több bányászmérnöknőt, mivel a végzettek 98 százaléka állítólag nem tud elhelyezkedni.
Az ENSZ illetékesei rámutattak: az, hogy a jelenlegi 65 százalékról 50 százalék alá akarják szorítani a nők arányát a főiskolákon és egyetemeken, része az utóbbi idők politikájának az Iszlám Köztársaságban:
a nőket egyre inkább kiszorítják a közéletből, és családjukba, otthonukba száműzik őket. Az intézkedések valódi célja a nők jogaiért folytatott küzdelem letörése. Az intézkedések a parlamenti képviselők egy részének tiltakozását is kiváltották.
Az UNESCO-tagállamok közül Iránban a legmagasabb a nők aránya a felsőoktatásban, többek között az olyan szakokon is, mint az alkalmazott fizika és néhány mérnöki kar. Szociológusok szerint a nők növekvő sikere az elméleti tudományokban annak köszönhető, hogy a konzervatív vallásos családokban megnőtt a készség a lányok taníttatására, míg a férfiak arányának csökkenése betudható annak, hogy sokan szeretnének gyorsan meggazdagodni, hosszú felsőfokú tanulmányok nélkül.
2012. 08. 31. (XVI/35)
