Országimázs azeri módra

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Nem először történik, hogy egy ország nemzetközi csinnadrattával igyekszik túlharsogni az elfojtott morajlást, amely a határain belül zajlik. A vasárnap zárult Eurovíziós Dalfesztivál során nem volt kevesebb a csillogás-villogás, mint más években - ami rendhagyó, az a városképi díszletek ára és a nem megrendelt közjátékok kiemelkedő száma.

A rendezvény tiszteletére emelt Kristálycsarnokot olyan nyomornegyedek romjaira építették, ahonnan a lakókat először töredék áron való ingatlanfelvásárlással próbálták kitessékelni, ám akik nem óhajtottak ilyen áldozatot hozni a 42 országot érintő show oltárán, azokat erőszakkal bírták távozásra - a hivatalosan kirendelt buldózerek számos esetben  éjszaka döntöttéka makacs lakókra az otthonukat.

Az eurovíziós előkészületek között csak a koncerthelyszínt adó épület 134 millió dollárt emésztett fel, bár volt is miből „fejleszteni": a legnagyobbrészt Oroszországgal és Iránnal szomszédos Azerbajdzsán tekintélyes kőolajkinccsel rendelkezik, az utóbbi két évtizedben ennek kiaknázásával olajozzák látványosan a gazdaságukat. A kimagasló életszínvonal azonban csak egy szűk - a politikai vezetéshez rokoni és üzleti szálakkal fűződő - réteg kiváltsága.

A nemzetközi jogvédő szervezetek ezen túlmenően hosszú lajstromban róják fel az országban tapasztalható visszaéléseket és ellentmondásokat. Az azeri hatóságok törvény adta, továbbá törvénytelen eszközökkel igyekeznek hatástalanítani a tüntetőket, rendszerellenes aktivistákat. Természetesen sokan éppen az Eurovíziós Dalfesztivál rendezvényre időzítették, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. Miközben a népek sokféleségét ünneplő könnyűzenei fesztivál zajlott, a hatóságok kemény kézzel léptek fel a tiltakozókkal szemben: a demonstrálókat rendőri-biztonsági karok görcsös ölelésében vitték el, a haladéktalan letartóztatások állítólag csak a nemzetközi médiafigyelemnek köszönhetően nem durvultak el.

Mialatt a dalfesztivál döntősei 25 ezres közönség előtt énekeltek, a Kristálycsarnok előtt a tüntetők a demokratikus jogokat és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve kántáltak. Szakértők szerint az azeri berendezkedés a szovjet rezsim és a feudális viszonyok sajátos keverékeként működik. Az Eurovízió szervezői oldaláról viszont - a különféle hivatalos és nem hivatalos részről érkező kérések ellenére - nem vállalták fel a politikai konfliktust; a kormányzati álláspont szerint pedig a felfordulások mögött „külső erők" megrendezett akciói álltak.

 

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit