Kereső toggle

Fű szabadon - Állami kézbe kerülne a drogbiznisz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Uruguay kormánya állami kontroll alá vonná a marihuánakereskedelmet – amennyiben a törvénytervezetet elfogadja a kongresszus. A kormány a javaslattal törvényes konkurenciát kíván létrehozni a drogpiacon, a bűnözők kiszorítására és ezzel az erőszakos cselekmények számának csökkentésére hivatkozva.

„Úgy gondoljuk, hogy a tilalom több problémához vezet Uruguayban, mint maga a drog" - nyilatkozta Eleuterio Huidobro védelmi miniszter. Az uruguayi  kormány a drog előállítása, elosztása és terjesztése fölötti irányítást kívánja megszerezni.

Az előzetes tervek szerint a vásárlókat egy adatbázisban regisztrálnák, s így nyomon tudnák követni, hogy a fogyasztók túllépik-e a megállapított havi keretet (egy hónapban maximum 40 darab füves cigaretta). Azokat, akik túllépik a megengedett mennyiséget, a marihuánakereskedelemből befolyó bevételekből finanszírozott rehabilitációs központokba küldenék.

José Mujica miniszterelnök leszögezte: a törvény nem tenné bárki számára lehetővé, hogy besétáljon a boltba, és megvegye a kívánt adagot. „A kormány határozza meg a minőséget, a mennyiséget és az árakat" - mondta a kormányfő, hozzátéve: „Ha valaki 20 marihuánás cigarettát vesz, min-det el kell szívnia. Nem lesz lehetősége továbbadni."

Amennyiben a kongresszus elfogadja a törvényjavaslatokat, Uruguay lesz az első nemzet, amely marihuánát árul majd az állampolgárainak.

A kormány szerint a fű legalizálása kísérlet a folyamatosan növekvő kábítószer-bűnözés megfékezésére Uruguayban, ahol egy év alatt a duplájára nőtt a gyilkosságok száma. Huidobro védelmi miniszter a „kokain elleni harcként" aposztrofálta a törvénytervezetet. Szerinte ugyanis a legalizáció során csökkenne a kokain eladása, ami egyik oka az Uruguayban egyre növekvő szociális problémáknak. Ráadásul a fű kevésbé ártalmas, mint a kokain - tette hozzá.

Az uruguayi kormánynak szándékában áll lobbitevékenységbe kezdeni a marihuána legalizálásáért az egész dél-amerikai térségben.

Otto Pérez Molina, Guatemala elnöke is osztja ezt a véleményt, és kormányközi összefogást sürget, melynek értelmében a kábítószer-fogyasztást és az előállítást legalizálnák, de bizonyos határokon belül és feltételekhez kötve.

Molina szerint téves feltételezés, hogy a drogpiacot véglegesen fel lehetne számolni. „A guatemalai kormány javaslata az, hogy hagyjunk hátra mindenféle ideológiai álláspontot - mind [a drogok] tiltását, mind legalizálását -, és hozzunk létre egy valós megközelítésen alapuló globális, kormányközi konzultációt - a drogszabályozást."

Molina a párbeszéd fő céljai között említette a kábítószer által generált erőszak csökkentését és a drogfüggőség kialakulásának megelőzését a társadalomban. Napirendre tűzte azt a kérdést is, hogyan lehetne a kábítószer-előállításból és -terjesztésből befolyó összegeket szociális célokra fordítani.

Az elmúlt években több közép- és dél-amerikai vezető emelte fel hangját a drog ellen folytatott harc eddigi hatástalansága miatt. Köztük volt Felipe Calderón mexikói elnök is, aki 2006-ban először küldte ki katonáit a kábítószerbandák ellen. Calderón drámai újragondolást sürget az ügyben: „Amennyiben a kábítószer-fogyasztást nem lehet csökkenteni, a döntéshozóknak más ötlettel kell előállniuk, akár egy új piaci alternatívával, a bűnözők csillagászati nagyságú bevételeinek csökkentésére."

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, aki nemrégiben hirdette meg a drog elleni harcot, szintén az új megközelítés híve: véleménye szerint el kellene venni a drogkereskedelemből befolyó „erőszakos profitot". „Ha ez legalizálást jelent, és a világ ebben látja a megoldást, én üdvözölni fogom" - jelentette ki.

Olvasson tovább:

  • Párizs, Moszkva és a pokol kapui

    A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket...
  • Távolmaradással, rendbontással készülnek a beiktatásra

    A 60-as években a polgárjogi küzdelem élvonalához tartozó John Lewis demokrata képviselő most azzal indított kevésbé dicsőséges mozgalmat, hogy kijelentette: nem vesz részt Donald Trump beiktatásán, mert nem tartja legitim elnöknek. Példáját több kongresszusbeli társa követte, főleg miután Trump...
  • A hatalmi harcokba merült Irán gyászolja Rafszandzsánit

    Százezrek búcsúztatták kedden Ali Akbar Hashemí Rafszandzsánit. Az utolsó pillanatig aktív korábbi iráni elnökkel egy szívroham végzett vasárnap, 83 éves korában. Holtteste fölött Ali Hámenei ajatollah mondta a búcsúimát, akivel nem voltak épp baráti viszonyban. Irán egyik legbefolyásosabb...